183695. lajstromszámú szabadalom • Résbukó szennyvíztisztító telepek levegőztető medencéjéhez

1 183 695 2 A találmány résbukóra vonatkozik és szennyvíztisz­tító telepek levegőztető medencéjének oxigénellátásá­nak szabályozására szolgál. Ismeretes, hogy a kommunális szennytisztító tele­pek levegőztető medencéinek vízszintje és ezzel együtt a szennyeződést jelentő szervesanyag tartalom az ér­kező szennyvíz függvényeként akár óráról órára vál­tozhat. A szervesanyag lebontást biztosító baktérium­kultúra oxigénigénye tehát ennek megfelelően hol több, hol kevesebb. A baktériumkultúra oxigénigé­nyének kielégítése jelentős energiafelhasználást tesz szükségessé annál is inkább, mivel a levegőztető me­dencék energiaigénye jelenti adott esetben egy teljes szennyvíztisztító telep teljes energiaszükségletének kb. 80—90%-át. A levegőztető medencék oxigénbevitelét legtöbb­ször függőleges tengelyű levegőztető berendezések biztosítják, amelyek lényegüket tekintve egy csepegő víz ellen szigetelt villanymotor meghosszabbított ten­gelyére ékelt önmagában álló rotorból vagy rotorok­ból áll. A szellőztető berendezések oxigénbevitele adott konstrukció esetén a kerék átmérőjétől, a lapát kialakításától, a fordulatszámtól, illetve a vízbemerü­lés mélységétől függően változik. Fordulatszám-sza­­bályozásra különböző módszereket alkalmaznak. Is­mert így például a tirisztoros fordulatszámszabáiyo­­zás, amely igen bonyolult műszaki ráfordítást tesz szükségessé. Ismeretes továbbá kettős fix fordulatszá­mú motor beépítése, amelynek tisztítási technológiai okok miatt nem sikerült elterjednie. A bemerülés mélységének szabályozására a meden­ce fölé épített hidra szerelt teljes levegőztető berende­zés hidraulikus mozgatását függőleges irányban szok­ták végezni, mikoris a bukókat hidraulikusan vagy pneumatikusan állítják be a kívánt szintre. Ezek a rendszerek igen gondos kezelést és magasszintű kar­bantartást igényelnek. Folyamatosan szabályozható bukók csak felműszerezett telepeknél jöhetnek szóba, amely jelentős beruházási és üzemeltetési ráfordítás­sal jár. ^ . További ismert megoldás az, hogy egy levegőztető ,'íV .medencébe beépített több levegőztető-gép esetén fo­­:^^fiíí^^'í|^'Ox'génmérés mellett egy-egy levegőztető ‘'egységéhosszabb rövidebb ideig kikapcsolásra kerül. ; Ez úgyszintén mérő és vezérlőegységet kíván és fenn­áll az a veszély, hogy a levegőztető medencében lévő esetleges iszap nem kívánt módon és időben leülepe­dik. Vannak olyan fejlesztési tendenciák, amelyek nagy vízmennyiség-változás esetén kiegyenlítő meden­céket írnak elő, amely ismét a beruházási ráfordítást növeli. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, az ismert mű­szaki megoldások hátrányait kiküszöbölve olyan egy­szerű szerkezetet hozzunk létre, amely beruházási és üzemköltség szempontjából nem igényel nagy ráfordí­tást, valamint az érkező szennyvíz mennyiségét, minő­ségét, valamint a levegőztető medencét a felszerelt gépészeti berendezéssel együtt, azzal összhangban a kezeléstechnológiailag szükséges viszonyokat meg­teremti. A kitűzött célnak egy olyan résbukóval teszünk ele­get, amely azzal jellemezhető, hogy a résbukó átfolyá­si jelleggörbéje a levegőztető medencéhez rendelt leve­gőztető berendezés transzponált bemerülés — víz­mennyiség jelleggörbéjével azonos, vagy közel azo­nos. Az ily jellemzőkkel rendelkező résbukóval elő­nyös kiviteli alakját képezi az a megoldás, ahol a ki­tüntetett vízszint környezetében elhelyezkedő bukó­élen túlmenően az említett bukóéllel párhuzamos ten­gelyű és üzemi állapotban legalább részben víz alatt elhelyezkedő nyílás, vagy nyílások vannak kialakítva. Találmányunk szerinti műszaki megoldást részletei­ben rajzmellékleteken ismertetjük, ahol az 1. ábra egy önmagában ismert függőleges tengelyű levegőztető egységet, tehát villanymotorhoz illeszke­dő rotort, az 1/a. ábra ezen levegőztető egység jelleggörbéit, a 2. ábra a találmány szerinti résbukó vázlatát, a 3. ábra szerint pedig adott levegőztető medence bu­kóinak összehasonlító jelleggörbéit mutatja be. A 2. ábrán vázolt megoldás működési elve a követ­kező. Az érkező szennyvíz mennyiségének változása a szükséges oxigénigényi is változtatja. Az oxigén bevi­telének növelése, illetve csökkentése a 3 levegőztető egység bemerülésének adott intervallumon belül (álta­lában 15cm) történő állításával megvalósítható. A be­­merülési igény a levegőztető medence vízszintjének növelésével vagy csökkentésével biztosítható. A vízszintváltozás mértékét viszont a 3 levegőztető egység bemerülés-oxigénbevitel jelleggörbéje egyértel­műen meghatározza, mivel egy adott bemerüléshez 100%-os kihasználtságot figyelembe véve csak egy és csakis egy oxigénbevitel, illetve egy vízmennyiség tar­tozik. A levegőztető medence vízszintjének igényelt nagy­ságát (mélységét) egyértelműen a medencére szerelt le­vegőztető berendezés 4a, 4b, 4c jelleggörbéje határoz­za meg. A szükséges vízmélységet olyan profilkialakítású bukóval (2. ábra) lehet elérni, melynek átfolyási 6 jel­leggörbéje (3. ábra szaggatott vonal) azonos, vagy megközelítően azonos a beépített levegőztető beren­dezés transzponált bemerülésvízmennyiség 5 jelleg­görbével (3. ábra folytonos vonal). Ebben az esetben minden külső beavatkozás nélkül pusztán a bukó pro­filjának megfelelő kialakításával, mint vezérlő egység elérhető, hogy a mindenkor szükséges optimális oxi­génmennyiség a szennyvízbe bekerüljön. A berendezés csak az üzemelés kezdete előtt egysze­ri beállítást igényel. A 3. ábra a következő összefüggéseket bizonyítja. A 10 rotor 5 jelleggörbéje mutatja a vízmennyiséghez szükséges oxigénbevitel lehetőségét. Elméletileg olyan megoldás a megfelelő, melynek jelleggörbéje pontról­­pontra azonos a rotor görbéjével. Ha a görbe eltér, akkor a rotor görbe alatti rész a felesleges, többletként bevitt oxigént, illetve energiát jelenti, a követendő görbe fölötti rész pedig az elfolyó szennyvíz oxigénhiányát jelöli. A közelítendő görbe és a javasolt résbukó jelleggör­béjének metszéspontja az átlagvízre vonatkozik. Az ábra feltünteti a két leggyakrabban használt bukó megoldását is. (8 Thomson bukó, 7 U bukó vagy egy­szeri beállítású mechanikai zsiliptábla.) Az ábrákról, valamint az alábbi táblázatból egyértelműen belátna­­tók az eddig ismert megoldások hátrányai. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom