183678. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció élő fák kérgének és sebeinek védelmére

1 183 678 2 A találmány szerinti kompozíciók adott esetben (6) komponensként 1—3 szénatomos alkoholokat és/vagy dimetil-szulfoxidot is tartalmazhatnak. Ezek az adalékanyagok elősegítik a hatóanyag(ok) oldódá­sát és diffúzióját a kezelt fa belsejébe. A találmány szerinti kompozíciók a felsorolt kom­ponensek mellett adott esetben egy vagy több egyéb segédanyagot is tartalmazhatnak — ezeket összefog­lalóan (7) komponensnek neveztük, Az esetleges egyéb segédanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: — paraffin (hidrofobizáló szerepet tölt be; a kom­pozíció 1 súlyrész (1) komponensre vonatkoztatva cél­szerűen 0,001—0,01 súlyrész paraffint tartalmazhat); — ammónia, alkil-aminok és/vagy alkanoi-aminok (a kompozíció pH-jának szabályozására szolgálnak, és egyúttal kedvezően befolyásolják a diszperzió kon­zisztenciáját és a hatóanyagok oldékonyságát; a kom­pozíció a hatóanyagok oldékonyságától és a vizes diszperzió funkciós csoportjaitól függően 1 súlyrész (1) komponensre vonatkoztatva 0,01 — 1,0 súlyrész ammóniát vagy amin-vegyületel tartalmazhat); — szerves segédoldószerek (egyes komponensek ol­dódásának, elegyedésének és/vagy diszpergálódásá­­nak elősegítésére) stb. A találmány szerinti kompozíciók adott esetben (8) komponensként a kívánt biológiai hatás előidézésére alkalmas egy vagy több hatóanyagot is tartalmazhat­nak. A hatóanyagok például a következők lehetnek: — Mikrobicid és fungicid hatóanyagok a kompozí­ció organikus anyagai gombásodásának megakadá­lyozására és/vagy a fa mikrobiális kártevőkkel szem­beni védelmére. Ezek a hatóanyagok ismertek. A mik­robicid és fungicid hatóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: benzimidazolok, tiofaná­­tok, oxinátok, egyéb kinolin-származékok, rézvegyü­­letek stb. — Vízhajtásképződést gátló hatóanyagok, így a-naftil-ecetsav, e vegyület sói, észterei és antidja ön­magában vagy keverékek formájában. Kiemelkedően előnyöseknek bizonyultak az a-naftil-ecetsavat vagy a-naftil-ecetsav nitrogéntartalmú bázisokkal képezett sóit és a-naftil-acetamidot 1:1 — 9:1 mólarányban tartalmazó hatóanyag-keverékek. — Kalluszképződést fokozó hatású anyagok, így a természetes eredetű flavonoidok, illetve glikezidjaik O-karboximetil-éterei, illetve nitrogéntartalmú alkil­­éterei, célszerűen akvercetin, kaemferol, taxifolin, naringenin és genisztein glikozidjainak fenti típusú éterei. Ezek a vegyületek az (I) általános képletnek felelnek meg — ahol a képletben R hidrogénatomot, —CH2COOH csoportot vagy — CH2—CH2—N—Alk I Alk Alk I vagy — CH2—COO—CHI—CH:-—N—Alk általános képletű csoportot jelent (az utóbbi képletekben Alk jelentése 1—3 szénatomos alkil-csoport), R’ hidrogénatomot vagy egy vagy két hidroxil­­és/vagy karboxi-metoxi-csoporttal szubsztituált fcnil­­-csoportot jelent, és R” O-glükóz, O-glükozido-ramnóz, O-glükozido­­-glükóz vagy O-ramnozido-glükóz-csoporlot jelent, ahol az R” csoport oxigénatomja és a kapcsolódó gyűrűtag-szénatom közé adott esetben egy 1,4-feni­­lén-csoporl ékelődhet be. Az (I) általános képletű vegyületek közül példaként a következő származékokat soroljuk fel: 7-karboximetil-rutin (R = —CH2COOH, R’ —3,4- -dihidroxi-fcnil, R” = rantnozido-glükóz), 4,7-bisz(karboxi-metil)-rutin (R = —CH2CÖOH, R’ = 3-hidroxi-4-karboximetoxi-fenil, R” = ramnozi­­do-güikóz), 4’-karboximetil-rutin (R = H, R’= 3-hidroxi-4-kar­­boximeloxi-fenil, R”ramnozido-glükóz), 7-karboximetil-szoforikozid (R = —CEECOOH, R’ = H, R” =4’-glükozitoxi-fenil), 7-karboximetil-szoforaflavonolozid (R = H, R’ = 4- -karboximetoxi-fcnil, R” = glükozido-glükóz), és 4’ ,7-bisz (karboxi-metil)-szoforaflavonolozid (R = —CH2COOH, R’ = 4-karboximetoxi-fenil, R” =glükozido-glü­­kóz). Ezek az anyagok kalluszképződést serkentő hatá­suk révén kompenzálják a vízhajtásképződést gátló hatóanyagok sebgyógyulást lassító hatását, További előnyük, hogy ultraibolya fényelnyelő képességük igen jó, és antioxidáns hatással is rendelkeznek, így egyúttal a kompozíciót és stabilizálják fény és oxida­tiv behatások ellen. Az (I) általános képletű vegyüle­tek kémiailag ismertek vagy ismert módon állíthatók elő, kalluszképződést serkentő hatásukról azonban eddig még nem számoltak be. — inszekticid hatóanyagok, például foszfonsavész­­terek, karbamátok, piretrinek és szintetikus piretroi­­dok. — Vadriasztó hatóanyagok, például kinin és kinin­sók. A kompozíció — a kívánt felhasználási területtől és céltól függően — hatóanyagmentes lehet, vagy a fel­sorolt hatóanyagok közül egyet vagy többet tartal­mazhat, Példaként említjük, hogy a kéregvédelemre felhasznált kompozíciókhoz hatóanyagokként inszek­ticid, fungicid és/vagy vadriasztó anyagokat adha­tunk, ezek a kompozíciók azonban hatóanyagmente­sek is lehetnek. Az ojtási sebek védelmére fungicid ha­tóanyagot és kalluszképződést serkentő hatóanyagot, a metszési sebek védelmére pedig vízhajtásképződést gátló, kalluszképződést serkentő és fungicid ható­anyagot tartalmazó kompozíciókat használhatunk fel. Az azonos hatásterületen aktív hatóanyagok ter­mészetesen hatóanyag-keverékek is lehetnek; ily mó­don a hatásspektrum jelentősen szélesíthető. A találmány szerinti kompozíciókat vizes diszper­ziók formájában hozzuk forgalomba és használjuk fel. A tárolásra, raktározásra szánt kompozíciók $zá­­razanyagtartalma célszerűen 40—60 súly % lehet. Ezek a kompozíciók vízzel korlátlanul hígíthatok. A koncentrátumok 0 °C körüli hőmérsékleten tárolva sem változtatják meg konzisztenciájukat és hatásu­kat. A vizes diszperziót a felhasználási céltól függően körülbelül 20—60 súly % szárazanyagtartalmú készít­mény formájában visszük fel a kezelendő felületre. A találmány szerinti kompozíciók felhasználásából a következő főbb előnyök származnak: — egyszeri kezeléssel is sokirányú, adott esetben univerzális védelem érhető el, ami jelentős anyag-, idő- és munkamegtakarítást jelent; 5 0 1 6 30 25 30 11; ■j j 40 45 50 55 50 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom