183656. lajstromszámú szabadalom • Vízforraló kazán

1 183 6f 6 2 kúpot határoz meg és 14 csigavonalú részt tartalmaz, amely a 13 belső kúp és a 12 ciklon palástja között csi­­gavonalszerűen létrehozott 15 kimenő vezetéket alkot a füstgázok elvezetésére. A 15 kimenő vezeték 16 nyí­láson át a 11 hengeres burkolattal van összekötve és a 12 ciklon vége mentén oly módon van kialakítva, hogy a füstgázok eltávolítási sebessége a vezeték men­tén növekedjen. A 13 belső kúp a 11 hengeres burko­lattal kapcsolatban áll, hőmérséklete az égési folya­mat során igen nagy értéket vehet fel és az biztosítja a 15 kimenő vezetékben lezajló turbulens gázáramlás folyamatában a teljes elégést. A 11 hengeres burkolat felett 17 olajégő van, amely 18 csővezeték révén csat­lakozik a 11 hengeres burkolattal. A tüzelőanyagot a 7 tűzte belsejébe 19 szállítóbe­rendezés juttatja, amely a belső üreggel létrehozott 5 üreges csőben van elhelyezve. Az 5 üreges cső egyrészt az 1 égetőkosárba nyúlik, másrészt a kazán 7 tűzteré­­ből ki van vezetve. A 19 szállítóberendezés 21 végtele­nített szalaggal van ellátva, amelyen 20 terelőlapok vannak, mint az a 3. ábrán keresztmetszetben látható. A 19 szállítóberendezés és a 5 csőszerű kar között a 3. ábrán bemutatott módon 22 tömítések vannak elhe­lyezve. A 19 szállítóberendezés egyik vége 23 tüzelő­anyagadagolóhoz illeszkedik, míg másik vége az 1 égetőkosarat lezáró 3 körlap 4 nyílásig ér. Hosszát úgy kell megválasztani, hogy a tüzelőanyag az 1 ége­tőkosár belsejében hullhasson be. Az 1 égetőkosarat 24 motor forgatja, amely a 2. ábrán látható módon a 7 tűztéren kívül felszerelt 6 fogaskerékhez illeszkedik és ezen át az 5 üreges csövet hozza mozgásba. A találmány szerinti vízforraló kazán működése jól automatizálható, és ekkor üzemeltetése a következő módon történik. A 17 olajégőt tüzelőolajjal tápláljuk és begyújtjuk. Egyidejűleg indítjuk a 24 motort és ez­zel az 1 égetőkosár forgatását. Kis idő múltán a 19 szállítóberendezést 25 motorral szintén bekapcsoljuk. A 19 szállítóberendezés ezt követően a tüzelőanyagot kezdi a 23 tüzelőanyagadagolóból az 1 égetőkosárba szállítani, ahol aztán a 17 olajégő lángja azt meg­gyújtja. A begyújtás után a 17 olajégőt le lehet kap­csolni, és ezt követően a találmány szerinti vízforraló kazán kizárólag a 19 szállítóberendezéssel beadagolt szilárd tüzelőanyaggal valamint 18 csővezetéken át betáplált oxigénnel (levegővel) működik. A 25 motor forgássebességét a távozó füstgázok hőmérséklete alapján lehet változtatni. Ezt a hőmérsékletet például 26 termosztáttal lehet érzékelni. A 25 motor vezérlését úgy kell kialakítani, hogy egy adott hőmérséklethatár túllépésekor a beadagolás sebessége csökkenjen. En­nek megfelelően a beadagolás sebessége csökken és a távozó füstgázok hőmérséklete kisebb lesz. Ha vi­szont a füstgázok hőmérséklete egy meghatározott ér­ték alá esik, akkor a tüzelőanyag beadagolásának se­bességét, tehát a 25 motor forgássebességét növelni kell. Nyilvánvaló, hogy a találmánnyal kapcsolatos szakterületen járatos szakember a fentiekben ismerte­tett példakénti kiviteli alaktól eltérő, de a következő igénypontokban megfogalmazott oltalmi körön belül maradó más megoldásokat is ki tud dolgozni. így pél­dául lehetséges az 1 égetőkosarat és a hozzá csatlako­zó 5 üreges csövet kissé megdőlt helyzetben felszerel­ni, előnyösen úgy, hogy az 3 ... 4°C-os dőléssel he­lyezkedik el, mégpedig oly módon, hogy az 1 égetőko­sár felé lejtsen. Ilyenkor a forgó 5 üreges cső egyidejű­leg a tüzelőanyag betáplálását is biztosítani tudja, ezért nincs szükség külön 19 szállítóberendezésre. Egy további lehetőség szerint a 12 ciklon köpenyét úgy alakítjuk ki, hogy az a füstgázok részére kimenő utat alkosson, s benne csigavonalszerűen elhelyezett csőve­zetékben melegítendő vizet áramoltatunk. A csőveze­tékben a víz haladási iránya ellentétes a gázáraméval, így hőcserélő alakul ki, amely az ellenáramú hőcseré­lők jól ismert elve szerint működik és amellyel túlheví­tett gőz előállítása is lehetővé válik. Ha a csővezetéket elágazásokkal és elágazási pontjaiban elhelyezett ve­zérlőszelepekkel látjuk el, akkor a túlhevített gőz a vízforraló kazánból szükség szerint különböző nyo­mások és hőmérsékletek mellett vezethető el. Az ilyen vezeték helyettesítheti a fentiekben ismertetett kiviteli alak szerint alkalmazott vízköpenyt, és legmegfele­lőbb helye a ciklon. A találmány szerinti vízforraló kazán a nagy ned­vességtartalmú tüzelőanyagokat is hatékonyan tüzeli el, felépítése egyszerű. Szabadalmi igénypontok 1. Vízforraló kazán, amely tűzteret, ebben elrende­zett, hengeres égetőkosárként kialakított, lényegében vízszintes tengely körül forgatható rostélyt, valamint szilárd tüzelőanyagot az égetőkosárba juttató, a tűz­­térből a vízszintes tengely mentén elrendezett csator­­naszerűen kialakított üreges csövet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az égetőkosár (1) az üreges csővel (5) és rajta keresztül az égetőkosár (1) forgatására alkal­mas erőforrással van összekapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti vízforraló kazán kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üreges cső (5) átmé­rője kicsi az égetőkosár (1) átmérőjéhez viszonyítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vízforraló kazán kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üreges cső (5) fogakeréken (6) át van az égetőkosarat (1) forgató erőforrással, előnyösen motorral (24) összekapcsolva. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerint vízfor­raló kazán kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az égetőkosár (1) körül hengeres burkolatot (11) tartal­maz, amelynek meghosszabbításában csigavonalban elrendezett, füstgázt szállító kimenő vezetékkel (15) ellátott ciklon (12) van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 1 db ábra Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent: a Műszaki Könyvkiadó gondozásában 86-675 — Szegedi Nyomda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom