183641. lajstromszámú szabadalom • Elektróda ívkemencékhez
1 183 641 2 kus rázásnak, rezgéseknek van kitéve. Nemezeit vagy szövött anyag ebben az esetben a külső szigetelő részt rugalmasan megfogja, ami végül is, az elektróda további stabilizálásához vezet. Amikor különlegesen biztonságos kivitelezésű elektródára van szükség, további lehetőséget ennek a megvalósítására, ha a belső fémrészt, amelyet villamosán szigetelő és villamosán vezető réteg véd, egy további nagy igénybevételnek kitehető vékony vezető régettel vonjuk be. Lehet ez például kerámiaborítás is. A villamosán vezető betétréteg kiképezhető például vezető kerámiából, grafitból, kerámia, ásványi vagy szén alapanyagú rostokból, szövetekből vagy nemezből vagy ezeknek tetszőleges kombinációjából. Attól függően, hogy milyen célra kívánjuk használni, az elektródát, mind a szigetelő alakos idom, mind pedig a vezető anyagból készült betétréteg elhelyezhető tartószerkezetekre is, amelyek előnyösen a belső hűtőszerkezet fémrészével vannak összekapcsolva. Ezt a féle változatát a találmány szerinti elektródának azonban elsősorban ott célszerű alkalmazni, ahol az egyes szegmensek szabad elmozdulása, vagyis egy kiesett alsó szegmens helyére egy ép szegmensnek (szigetelő, illetve villamosán vezető) a becsúszása nincs megoldva. A találmány szerinti elektróda egyik előnyös kiviteli alakjában a szigetelő alakos idom nem a teljes védendő fémrészt veszi körül, hanem abban a tartományban, ahol kisebb igénybevétellel kell számolnunk, a szigetelő alakos idom helyett egy szigetelő, hőálló öntött anyag van elhelyezve, amelyet tartódarabok fognak össze. Ilyen szigetelő öntött anyagok ismertek, és ezeket például forrasztással lehet a tartókra erősíteni. A találmány szerinti elektróda egy sor előnyös tulajdonsággal bír. A szigetelő alakos idom éppúgy, mint a villamosán vezető réteg is az elektróda készítése során a legcélszerűbb helyzetbe hozható. Ha egy szigetelő külső tömör egységet is alkalmazunk, a mechanikai igénybevételekkel szembeni védelem javulni fog. Ez a kialakítás különösen azoknál az elektródáknál előnyös, amelyeket elektroacél előállításánál alkalmazunk. Ha fémhulladékot viszünk az olvadékba, ez az olvadék fokozott mozgásával jár és az elektróda fokozott mechanikus terhelésével. Ha azonban a szigetelő, de akár a vezető külső tartományt is szegmensekre osztjuk fel, akkor valamilyen zavar vagy sérülés következtében kieső szegmens miatt nincs szükség a teljes elektróda cseréjére, mivel a hiba a hiányzó darab gyors és gazdaságos pótlásával könnyen megoldható. Ha a szigetelő alakos idom vagy akár a vezető réteg is lazán van elhelyezve, és ezek egységekből vannak kialakítva, mechanikus vagy egyéb sérülés esetén az alsó szegmens helyére automatikusan becsúszik a következő szegmens, és amely még esetleg egy további rugóval is biztosítva van. Ennek következtében az elektróda továbbra is működőképes marad, mivel a legjobban veszélyeztetett elektródatartomány, amely az elektróda üzemi tartományához legközelebb esik, így mindig az épszegmens után-csúszása következtében védve van. Mechanikus sérülésekkel szemben a szigetelő réteg megfelelően rugózó elhelyezése az elektróda tengelyének irányába, valamint egy villamosán vezető rostokból, szénfilcből vagy szövetből készült réteg igen kedvező lehet a találmány szerinti elektródánál. Ámbár a szigetelő alakos idom, illetőleg a szigetelő réteg, ha ez szegmensek, félköpenyek, stb. sorozatából van kialakítva, és mind tengelyirányú, mind pedig a belső megtámasztása bizonyos játékkal van megoldva, azért például a szegmenseknek homyos-eresztékes módon történő összekapcsolásával, az elektróda érzékeny, fém részének sokkal átfogóbb és tökéletesebb védelme valósulh at meg. Ily módon abban az esetben is, amikor például az elektróda úgynevezett védőrétege megsérül, az elektróda továbbra is használható mindaddig, amíg a betét cseréjére nem lesz szükség. Amikor pedig az elektródát kiveszik, a hibás rész cseréje könnyedén, minden nehézség nélkül megoldható. A belső, hőálló anyagból készült villamosán vezető réteg, ami lehet például nemezeit grafit, illetőleg szén, az elektródának kényszerfutási tulajdonságot kölcsönöz. Ha a külső gyűrű eltörik, a belső, villamosán vezető réteg abban a helyzetben van, hogy egy esetlegesen keletkező ív hőmérsékletének ellen tudjon állni. így a belső érzékeny fémrész a hőtől és az esetleg oldalt képződő ívtől védve van, így az elektróda nem megy azonnal tönkre. E ttől a jelenségtől a szokásos elektródáknál mindenképpen tartani kell, mert a külső réteg mechanikus sérülése folytán az ív ezeknél az elektródáknál közvetlenül a fémrészre kerül, amely azután a fellépő nagy hőmérsékletnek nem tud ellenállni. A találmány szerinti elektródának egyik előnyös ki\ iteli alakját ábrák segítségével ismertetjük. Olyan elektródát mutatunk be, ahol a felső szelvény vezető fémből van kialakítva, és egy felső, nagyobb átmérőjű, és egy alsó, kisebb átmérőjű részből áll. A kisebb átmérőjű, alsó reszt egy szigetelő, alakos idom és egy vezető réteg legalább részben beborítja. Ez a kiviteli alak különösen előnyösnek mondható. Az ábrákon az 1. ábra a találmány szerinti elektróda hosszmetszeti rajza, a 2. ábra a találmány szerinti elektróda egy részének, ahol a szigetelő réteg, valamint a felső szelvény egy része jól látható, hosszmetszeti rajza és a 3. és 4. ábrákon a felső fém szelvény, illetőleg annak alsó kisebb átmérőjű résznek keresztirányú metszeti rajza látható. Az 1. ábrából kitűnik, hogy a hűtőközeg, ami általában víz, egy 2 előremenő csatornán és egy 3 visszamenő csatornán keresztül van az elektródába vezetve. A hűtőközeg keresztülhalad még az 1 csőkapcsolóban, például öntött vasból kiképzett kamrán is. A fémből készült 5 felső szelvény egy felső, nagyobb átmérőjű és egy alsó, kisebb átmérőjű részből áll, amely alsó rész egészen a csavarozható 1 csőkapcsolóig be van borítva, és amely 1 csőkapcsoló az 5 felső szelvényt az elfogyó anyagból, például grafitból készült 6 alsó szelvénnyel összekapcsolja. A szigetelő 4 alakos idom egy, például hőálló, szigetelő kerámiából készült 7 ellencsapágyon van csapágyazva. A szigetelő 4 alakos idom felső peremtartománya az 5 felső szelvény felső, nagyobb átmérőjű részével határol - tan van elhelyezve. A 4 alakos idomhoz csatlakozik egy villamosán vezető 11 betétréteg, amely 11 betétréteget belülről a belső fémrész, illetőleg annak kisebb ármérőjű 12 része határolja. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a szigetelő 4 alakos idom, valamint a villamosán vezető 11 betétréteg szegmensekre osztottan van kiképezve, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy egy alsó szegmens kiesése esetében, egy feljebb levő szegmens az elektróda tengelyének irányában az előző helyére csúszik be. Az 5 felső szelvényhez 18 csatlakozó pofák kapcsolódnak. A 2. ábrán látható, hogy a 15 hűtőfiiratok mellett további 8 furatok is ki vannak alakítva, amelyeken keresztül 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
