183640. lajstromszámú szabadalom • Elektróda olvadt-só elektrolízishez

1 183 640 2 ötvözetből is, de készülhet a belső rész anyagától eltérő anyagból is. A külső részen további hűtőfuratokat, vagy valami ehhez hasonlót lehet kiképezni. Egy további lehetséges megoldást képez, amikor a külső részben tartófuratok vannak kiképezve, például az alatta levő szigetelő anyagból készült védőréteg megveze­­tésére és csapágyazására. A szigetelt szó alatt a találmány keretében az értendő, hogy az egy az elektrolízisben résztvevő anyagnak ellenálló anyagról van szó, amely adott esetben lehet akár villamosán is szigetelő. A találmány szerinti elektróda egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a belső részt csak rész­ben öleli körül a külső rész, és a belső rész úgy van ki­alakítva, hogy a fémrész egy felső nagyobb ármérőjű, és egy alsó kisebb átmérőjű tartományból áll. Ebben az esetben a belső részt egy magas hőmérsékletnek is jól ellenálló szigetelőréteggel védetten lehet kialakítani, amely réteg előnyösen az alsó részén csatlakozik a külső résszel, és amely réteg a csavarozható csőcsatlakozás vagy hasonló csatlakozás közeiéig, vagy akár azon túl is kinyúlik, és általában az aktív részt kismértékben szintén átfedi. Ez a nagy hőmérsékletnek is jól ellenálló szigetelő ré­teg kerámiából vagy kerámiával borított grafitból van ki­alakítva. Különösen előnyösen lehet a szigetelő réteget tömör alakos idomra felvitt kerámiából kiképezve ki­alakítani, vagy kerámiával borított grafitból, továbbá ki­alakítható szegmensekből is, amelyek horony-eresztékes módszerrel vannak összeszerelve, és egy ellencsapágyban tarthatóan vannak kialakítva, és az elektróda tengelye mentén elmozdíthatok. A találmány szerinti elektródát előnyösen anódkénti használatra szokás alkalmazni, úgy hogy legalább azok az elektródarészek, amelyek az elektrolittel vagy az elektrolízis során keletkező anyaggal kapcsolatba jöhetnek, a fémrészeket és adott esetben minden fémrészt, elsősorban a csőcsatlakozást gáz és fdyadéktömítetten megvédjék. A találmány szerinti elektródánál semmiféle megkötés nincs az ellencsapágyra, amelyre a szigetelő réteget, illetve az alakos idomot felvisszük. Lehet akár nagy hő­mérsékletnek ellenálló szigetelendő fémből készült ellen­darab, lehet maga a csőcsatlakozás, adott esetben lehet akár az aktív anyagnak egy része, vagy akár az előbb említetteknek bármilyen kombinációja. Általánosságban az mondható el, hogy a szigetelő alaktartó részt egyedül az aktív anyagra, amely lényegében fogyó anyag, felvinni nem lehet, vagyis ha másként nem, legalább részben nem elfogyó anyagot is kell alkalmazni. A találmány szerinti elektróda azon előnyös kiviteli alakjánál, ahol a belső rész egy felső tartománya, különö­sen az oldalsó áramvezetés tartományában, a felső rész által körülfogottan van kialakítva, általában nincsen szükség arra, hogy a külső részt még egy járulékos ke­rámia szigetelő burkolattal is ellássuk. Ez minden eset­ben attól függ, hogy a külső rész és a belső rész magas­sága egymáshoz hogyan aránylik, valamint hogy milyen elektródát és milyen célra alkalmazunk. Az elektróda belső része a csőcsatlakozásig van kiala­kítva, amely csőcsatlakozás a fémből készült felső szel­vényt és az alsó szelvényt köti össze. Ha a belső részben gáz, illetőleg folyadék hűtőszerkezetet kell elhelyezni, akkor az erre a célra szolgáló csatornák tengelyirányban vannak elhelyezve a belső részben, előnyösen egészen addig, amíg a csavaros csőcsatlakozás van bevezetve, mi­vel ez a behelyezett anyagtól függően esetleg igen nagy hőhatásnak lehet kitéve. A külső és a belső rész összekapcsolása különböző módon valósítható meg. Az összekapcsolási vonal általá­ban azonban úgy van kialakítva, hogy az elektróda ten­gelyével párhuzamos legyen. Az oldható kapcsolat megvalósítható menetes kikép­zéssel, vagy az egyes részeknek megfelelő illesztésével. Különösen előnyös az a megoldás, amikor a belső rész illeszkedő tagként hengeres vagy kúp alakúra van kiké­pezve és a külső és a belső rész esetenként legalább egy szakaszon menetesen is össze van kapcsolva. A külső részre további csatlakozó pofák lehetnek zse­bekkel vagy más egyéb tartószerkezetekkel felerőátve, amelyek azután az elektróda áramhozzávezetésével van­nak összekapcsolva. A találmány szerinti elektróda egy másik előnyös ki­viteli alakjánál a külső részre zsebek vannak felerősítve, amelyekben az áram vezetésére szolgáló grafit lapok vagy grafit szegmensek vannak elhelyezve. Aktív anyagként, amely aktív anyag egy vagy több csavarozható csőkapcsolóval vagy menetesen a felső szel­vénnyel össze van kötve, alkalmazható például amorf szén, grafit vagy kerámia vezető, például a bevezetőben említett anyagok közül, vagy alkalmazható akár szervet­len rostoknak elektrokémiailag aktív anyaggal bevont kombinációja. Ebből a szempontból a 80 103 126 számú Európa-bejelentésre utalunk, aholis különböző szervet­len rostok elektrokémiailag aktív anyagokkal vannak be­vonva. Találmányunkban feltétlenül utalunk erre a meg­oldásra, mivel az itt leírt aktív anyagok, valamint azok­nak az elrendezése a találmányunk szerinti elektródánál is alkalmazható. A fent említett Európa-bejelentésben részletesen ismertetve van, hogy az aktív anyagok lehet­nek rúd, cső, lemez vagy egyéb hasonló alakúak, ame­lyek egymással vagy össze vannak kapcsolva vagy nem. Mindenesetre az említett szabadalomban a rudaknak, bo­toknak, lemezeknek vagy csöveknek az elrendezése a találmányunk szerinti beültethető kerámia vagy egyéb aktív anyagokra semmiféle korlátozást nem jelent. Misképpen kifejezve, az említett Európa-bejelentésben ismertetésre került aktív anyagokra és kompozitokra a jelen találmánynál utalunk. Az ott leírt aktív anyag konstrukciós alakítása révén a jelen találmány szerinti elektróda felső fém szelvényével csőkapcsoló vagy menet segítségével minden további nélkül összekapcsolható. El­képzelhető egy olyan kialakítás is, amikor az alsó szel­vény több egységből kiképzett aktív anyagból áll, ame­lyeket egy- vagy több csőkapcsoló tart meg, és az egy­ségek lehetnek egymás mellett és/vagy egymás felett el­helyezve. Ennek a megoldásnak különösen akkor van jelentősége, amikor elfogyó aktív anyagot, például grafi­tét alkalmaznak, mert ebben az esetben közbenső darab­ként olyan anyagot lehet alkalmazni, amelyre egy újabb, teljesen elfogyó egység felcsavarozható. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az utolsó aktív egység elfogyása eseté­ben sem kerül veszélybe az a csőcsatlakozás, amellyel a fémből készült felső szelvény össze van kapcsolva. Azok­ban az esetekben, amikor a csőkapcsolóval ellátott felső szelvény nincs túlságosan nagy hőmérsékletnek kitéve, a hűtőegység el is hagyható. A találmány szerinti elektródának igen sok előnyös tulajdonsága van. Ezek közül is ki kell emelni, hogy igen kicsi az áram- és feszültségvesztesége az elektródának az aktív részhez vezető szakaszán. Ezáltal a szokásos tömör 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom