183639. lajstromszámú szabadalom • Dugaszolható építőelem készlet
1 183 639 2 A találmány tárgya dugaszolható építőelem készlet lekerekített sarkú, puha műanyagból készült dugaszolható építőelemekből, amelyek mindegyike egy, két vagy több, felső oldalán nyúlvánnyal, alsó oldalán pedig a nyúlvány számára kialakított rögzítőüreggel ellátott hengeres elemből, valamint a hengeres elemeket többelemes dugaszolható építőelemmé egyesítő összekötő gerincekből áll. A dugaszolható műanyag építőelemek egyik felületén szokásosan nyúlványok, egy másik, többnyire átellenes felületükön pedig ezen nyúlványokat befogadó rögzítőüregek vannak kialakítva. Két dugaszolható építőelem összeillesztése úgy történik, hogy az egyik dugaszolható építőelem nyúlványait benyomjuk a másik dugaszolható építőelem rögzítőüregeibe. Az ismert dugaszolható építőelemek általában viszonylag kemény és sima műanyagból készülnek, miáltal tapadási problémák lépnek fel és az ilyen építőelemekkel folytatott játék állandó zörgéssel jár. Kellemetlen az is, ha mezítláb lépünk a gyakran szétszórva heverő építőelemekre, tetejében az ismert dugaszolható építőelemek legtöbbször szögletes kivitelűek. Ilyen jellegű, azonban lekerekített sarkú építőelemeket (többek között kör alakú építmények készítéséhez) ismertet a 25 92 6! és az 54 15 39 sz. japán szabadalmi leírás. Ismertté váltak időközben puha műanyagból készített dugaszolható építőelemek is, ezek azonban vagy alapvetően más felépítésűek, vagy a stabilitás és az alaktartóság terén hagynak kívánnivalót maguk után. Ilyen építőelemeket ismertet például az 1 232 715 sz. francia szabadalmi leírás, ahol az egyes építőelemek két hengeres elemből vannak összeállítva, amelyeket egy talpgerinc fog össze. Mindegyik hengeres elemnek van egy-egy nyúlványa (tüskéje) a felső oldalon és egy-egy rögzítőürege (zsákfurata) az alsó részén. A nyúlványok tömör anyagból vannak, míg a rögzítőüregeknek jelentős a falvastagságuk, ami mintegy a hengeres elemek külső átmérőjének 1/4-ét teszi ki. Ugyancsak jelentős falvastagsága van a talpgerincnek is. Ez a dugaszolható építőelem ugyan sokoldalú összeillesztési és felhasználási lehetőséggel rendelkezik, így alkalmas kerek építmények készítésére is, azonban alapvető hátrányai is vannak. így például ezzel az elemmel nem lehet zárt falakat felépíteni, mivel egyrészt nincsenek oldalfalai, másrészt pedig az elemek távolsága nagyobb, mint a hengertest átmérője. Ezenkívül jelentős nehézségek adódhatnak a nyúlványok rögzítőüregekben való rögzítésekor is. A nyúlványok csekély túlméretezése esetén ugyanis csak nagy erőkifejtéssel lehet ezeket a rögzítőüregbe kényszeríteni, ami abból fakad, hogy sem a tömör anyagból levő nyúlvány, sem pedig a vastag falú rögzítőüreg nem képes rugalmas utánengedésre. Másrészt viszont, a nyúlványok rögzítőüreghez képesti kismértékű alulméretezése nem kielégítő rögzítéshez vezet. A találmány által megoldandó feladat olyan dugaszolható építőelem készlet létrehozása dugaszolható, puha műanyagból készült építőelemekből, amely már kevés alapelemből is változatos építési feladatokat tesz lehetővé, felhasználásával zárt falú és kerek építmények is készíthetők, emellett az eddig ismerteknél megfelelőbb tapadási-rögzítési hatást biztosít az egymásba dugaszolt építőelemek között. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldottam meg, hogy a többelemes dugaszolható építőelemek összekötő gerinceit oldalfalak és zárófalak képezik, amelyek révén a hengeres elemek külső átmérőjükkel lényegében azonos középtávolsággal vannak egymással összekapcsolva, és a hengeres elemek fal’ astagsága mind a rögzítőüregek, mind pedig a nyúlványok tartományában, továbbá az összekötő gerincek falvastagsága is nagyságrenddel kisebb, mint a hengeres elemek külső átmérője. A találmány szerinti dugaszolható építőelem készlet az építőelemsarok lekerekítése következtében lehetővé teszi az összeülesztett dugaszolható építőelemek egymáshoz képesti elforgatását, ezáltal változatos kialakítású konstrukciók hozhatók létre belőle. A falak tetszés szerinti szögben találkozhatnak egymással és lehetőség van kör alakú szerkezetek, mint például futókerekek, fogaskerekek, tornyok stb. kialakítására is. Az egyes építőelemek vagy egész építőelemcsoportok még az építés folyamán is elforgathatok, ami azt a benyomást kelti, mintha az anyag gyúrható lenne. Ezt a benyomást erősíti a puha műanyag alkalmazása. Különösen előnyösen alkalmazható a PE — M-20 — 200 - 00 típusú (PE-puhaságú) nagynyomású polietilén. Ez az építőelemanyag jól és kellemesen simul a kézbe, emellett kopásálló, alaktartó és egészségügyileg veszélytelen. A fenti anyag ezenkívül jó tapadást is biztosít az egymásba illesztett építőelemek között. Egyrészt az építőelemsarkok lekerekítése, másrészt pedig a puha műanyag alkalmazása következtében a kisgyerek nem tud magának az ilyen építőelemekkel fájdalmat okozni. Annak érdekében, hogy az egyik építőelem nyúlványa a másik építőelem rögzítőüregében ne csak jól tapadjon, hanem elforgatás esetén jól is legyen megvezetve, a nyúlvány viszonylag nagy gerincmagassággal van kiképezve. Ebből a szempontból az építőelem rögzítőüreg-magasságának mintegy egynegyedét-felét, előnyösen egyharmadát kitevő gerincmagasság bizonyult kedvezőnek. A nyúlványt befogadó rögzítőüreg hüvely alakú falrész, amelyre koaxiálisán van a nyúlvány ráültetve. A hüvely alakú falrész hengeres külső felületével képezi a lekerekített építőelemsarkokat. Amennyiben a hüvely alakú fal rész több egységből álló építőelem esetén az építőelem belsejébe kerül, merevítőfalat képez, amely az építőelemnek kellő alaktartóságot kölcsönöz. A nyúlványok rögzítőüregekben való jól tapadó illesztése érdekében biztosítani kell bizonyos tűréshatárok betartását a dugaszolható építőelemek fröccsöntésénél. Ezen belül az „ISA” illesztési szabványok szerinti tolóvagy csúszóilleszkedés igen kedvezőnek bizonyult. Az anyaghalmozódás elkerülése érdekében egyrészt ott. ahol több egységből álló dugaszolható építőelemek szomszédos rögzítőüregei találkoznak, másrészt pedig ott, ahol egy építőelem egyenes oldalfalai hüvely alakú rögzítőüregbe mennek át. a találmány egyik célszerű kiviteli alakja értelmében a hüvely alakú rögzítőüregek hengeres falrészei az építőelemek belső tartományában az építőelemek külső oldalainak tartományához képest csökkentett falvastagsággal vannak kialakítva. Ugyanígy csökkentett falvastagsággal kerülnek a hüvely alakú rögzítőüregeket a nyúlványokkal összekötő zárófal valamint maguk a nyúlványok is kialakításra. A falvastagság-csökkentés következtéhdi a szomszédos hüvelyalakú rögzítőüregek hengeres belső falrészei között a legnagyobb egymáshoz való közelítés tartományában is térköz marad, amely előnyösen körülbelül egyenlő a hüvely alakú rögzítőüregek falvastagságával az építőelemsarkok tartományában. Miután ily módon elkerüljük az anyagjaimozódást, messzemenően kiküszöböljük a fröccsöntésnél jelent5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
