183638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mozgó tárgyak felületi hőmérsékletének érintésmentes mérésére, előnyösen szálas termékek, különösen huzal gyártásközi hőmérsékletmérésére

1 183 638 2 A találmány tárgya eljárás és készülék mozgó tárgyak felületi hőmérsékletének érintésmentes mérésére, elő­nyösen szálas ti rmék, különösen huzal gyártásközi hő­mérsékletmérésére. A találmány szerinti eljárásban a mé­rendő tárgyhoz mérőfejet illesztünk, míg a készülék hő­mérséklettől függő jelet szolgáltató egységgel van ellátva. A találmány szerinti eljárás és készülék mozgó tárgyak felületi hőmérsékletének nagy pontosságú mérésére al­kalmas, s különösen huzalgyártásban alkalmazható elő­nyösen, ahol a huzaltovábbítás széles sebességtartomá­nyában (65 m/s sebességig) a mozgó huzal felületi hő­mérsékletének pontos mérését biztosítja. A nagy mennyiségben előállított szálas termékek, kö­zöttük huzalok gyártása általában folyamatos kibocsá­tású technológiákkal történik. A termékek minőségét jelentős mértékben befolyásolja a gyártás folyamán ki­alakuló hőmérséklet, amelyet éppen ezért egy meghatá­rozott értéktartományban kell tartani. Ugyanez a fel­adat jelentkezhet például forgókemencés berendezések­nél is, tehát nagy méretekben, amikor szintén szükség van a felületi hőmérséklet pontos ismeretére. A feladatot nehezíti, hogy a vizsgálandó tárgyak átmérője és/vagy vastagsága, haladásának, mozgásának (forgásának) sebes­sége széles értékhatárok között változhat. A kijelölt ér­téktartományban a hőmérsékletet csak akkor lehet tar­tani, ha a hőmérsékletet mérő készülék képes megfelelő rugalmassággal követni a változó paramétereket és vál­tozó feltételek között is biztosítja a mérés pontosságát. A mozgó tárgyak felületi hőmérsékletének mérésére alkalmazott eszközök két alaptípusát a mérendő tárggyal érintkező, illetve az azzal nem érintkező hőmérséklet­­mérő eszközök alkotják. A mérendő tárggyal érintkező hőmérsékletmérő esz­közök álló tárgyak esetében viszonylag jó pontosságot biztosítanak. Ha azonban mozgó tárgyak felületével érint­kező és ennek megfelelően mozgó hőátvevő elemet al­kalmaznak bennük, pontosságuk alacsony, a mérési hiba sok esetben a 25%-ot is elérheti. A mozgó felület kop­tató hatása, különösen a huzalgyártásban, rendkívül je­lentős lehet. Mozgó huzalok, szálak felületi hőmérsékletének méré­sére dolgozták ki az NCT-4500 típusú (WIRETEMP már­kanevű) készüléket. Ennek lényege, hogy a mérendő tár­gyat a készülék megfelelő elemére ráfeszítik, majd a mé­rés megkezdése előtt a tárgy átmérőjétől, anyagminősé­gétől, sebességétől és várható hőmérséklettartományától függően a készüléket kalibrálják. Ez a készülék használa­tát nehézkessé teszi. Az érintésmentes hőmérsékletmérés eljárásai is­mert alapelvek szerint sugárzásmérésre épülnek. Ezek alapvető problémája az, hogy gyártás közben rendkívül egyenetlen felületű és ezért változó emissziós tényezőjű anyagot kell vizsgálni, és ez a változás nem látható előre. Ennek megfelelően a mérési eredményt jelentős hiba terhelheti. A mérési eredményt a mérés közegének tiszta­sága is erőteljesen befolyásolja. Találmányunk célja a fenti hátrányos jellemzők kikü­szöbölésével olyan érintésmentesen megvalósítható eljá­rás, illetve megfelelő készülék kidolgozása, amellyel a különböző sebességgel mozgó tárgyak, elsősorban külön­böző anyagú, méretű, felületi minőségű és hőmérsékletű szálas termékek, huzalok felületi hőmérsékletének pon­tos mérése lehetővé válik. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a mérendő tárgyat a mérőeszközzel termikus egyensúlyba hozva a hőtranszport alapján lehetséges a megkívánt pontosságú mérés kényelmes végrehajtása. Felismerésünk alapján célunk elérésére eljárást és készüléket dolgoztunk ki mozgó tárgyak felületi hőmér­sékletének érintésmentes mérésére, előnyösen szálas ter­mék, különösen huzal gyártásközi hőmérsékletmérésére. Az eljárásban a mérendő tárgyhoz mérőfejet illesztünk, és a találmány szerint a mérőfejet két kcxicentrikus, a tárgyhoz illeszkedő, a tárgy és egymás felületétől elvá­lasztott héjként alakítjuk ki, a mérőfej belső héjának két végpontján és a külső héj középponti tartományában a hőmérsékletet érzékeljük, a belső héj két végpontján és a külső héj középponti tartományában a hőmérsékletet hőelvezetéssel (hűtéssel) vagy melegítéssel a belső héj középponti tartományát jellemző értékkel azonossá tesszük, majd a belső héj középponti tartományában a hőmérsékletet megmérjük. A találmány szerinti készü­léknek a mérendő tárgy hőmérsékletét követő, alakban hozzá illeszkedő, tőle elválasztottan elhelyezett érzékelő héja, az érzékelő héjtól elválasztott, vele koncentrikus kompenzáló héja van, ahol az érzékelő héj két vége és a kompenzáló héj fű tő felülettel, illetve hőelvezető elem­mel van ellátva. A találmány szerinti eljárás és készülék segítségével különböző geometriájú és méretű mozgó testek felületi hőmérséklete szennyezett közegben is jó pontossággal mérhető. A találmány szerinti készüléket előnyösen úgy hoz­zuk létre, hogy érzékelő héja és kompenzáló héja két­­két, a készülék hossztengelye mentén egymásba illesz­kedő részből áll. Ezzel a megoldással biztosítható a ké­szülék nyitható és lezárható kialakítása. Az érzékelő héjat és szükség szerint a kompenzáló héjat előnyösen körhenger alakban hozzuk létre. Külö­nösen nagy sebességgel mozgó huzalok, szálak mérésé­hez, tehát kis méretű készülékek esetében előnyös, ha az érzékelő héj két szélső hőmérőjét, illetve a megfelelő fűtőfelületeket külön-külön egy-egy közös kivezetésre csatlakoztatjuk. Az érzékelő és a kompenzáló héjhoz csatlakozó hőelvezető elemeket célszerűen olyan anyag­ból és olyan méretekkel készítjük el, illetve szereljük fel, hogy a készülékre a melegedés és a hűlés időállandója azonos legyen. A találmány tárgyát a továbbiakban foganatosítási példa, illetve példakénti kiviteli alak kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti készülék vázlata, míg a 2. ábra a találmány szerinti készülék és a hozzá kap­csolódó elektronikus kapcsolás vázlata. A találmány szerinti eljárás foganatosításakor a mé­rendő tárgyhoz hossztengelye mellett mérési középpon­tot jelölünk ki. A hossztengelyre merőlegesen egy, míg azzal párhuzamosan, a mérési középponthoz viszonyítva szimmetrikusan két mérési pontot határozunk meg. Ez utóbbi két mérési pontot a mérési középponttal együtt a belső héjon, míg a fennmaradó egy mérési pontot a mérendő tárggyal és a belső héjjal nem érintkező, ez utóbbival koncentrikus héjakon alakítjuk ki és hőmér­séklet változásával változó jelet biztosító egységgel, pél­dául hőmérővel látjuk el. A mérési pontokban a hő­mérsékletértékeket érzékeljük és ha eltérnek a mérési középpontban mért értéktől, akkor a mérési pontokban szükség szerint alkalmazott hőelvezetéssel, vagy fűtéssel biztosítjuk az azonosságukat. Amikor a három mérési pontban a hőmérséklet azonos, a mérési középpont hő­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom