183582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyak kontúrvonalának optikai letapogatásához és méretellenőrzéséhez

1 183 582 2 origójának tekintett kijelölt szélső sarokponti helyze­tébe térítjük vissza, majd a sugarat az egyik nevezete­sen az oszlopirányú (ill. sorirányú) koordináta men­tén mozgatjuk eközben a megtett utat az optikai rács mögött elhelyezett fényérzékelő impulzusainak szám­lálásával mérjük és a mozgatást mindaddig folytat­juk, míg a referenciasugár a programvezérlés által ki­jelölt helyzetet, vagyis sort (ill. oszlopot eléri), majd erre merőleges sorirányú (ill. oszlopirányú) mozgást végzünk vele a képmező teljes szélességében, melynek során a referencianyaláb pillanatnyi helyzetét az opti­kai rács oszlopirányú (ill. sorirányú) vonalainak met­szései miatt adódó fényimpulzusok számlálásával nyerjük és egy kiértékelő elektronika segítségével csu­pán azokat a koordináta értékeket tároljuk, melyek­nél a letapogatósugár tárgy általi eltakarása megkez­dődik vagy befejeződik. A találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló találmány szerinti berende­zésben egy párhuzamosított nyalábot kibocsátó fény­forráshoz (célszerűen lézerhez) kétdimenziós sugár­eltérítő csatlakozik, ennek kimeneti fényútjában gyűj­tőlencse, vagy lencserendszer, majd ezt követően 45 °­­os szögben elhelyezett részlegesen áteresztő tükör, a gyűjtőlencse fókuszsíkjában elhelyezkedő mérendő tárgy, majd gyűjtőlencse és fényérzékelő van elhelyez­ve, a részlegesen áteresztő tükör reflexiós irányában pedig kombinált optikai rács, gyűjtőlencse és fényér­zékelő helyezkedik el, a fényérzékelő villamos kime­netei pedig programvezérlő elektronika bemenetéihez csatlakoznak, mig ez utóbbi vezérlő kimenetei a két­dimenziós sugáreltérítő vezérlő bemenetéihez vannak kapcsolva. A találmány abban van, hogy a kombinált optikai rács egyik oszlopirányú (ill. sorirányú) szélén rövid sorirányú (ill. oszlopirányú) vonalakból álló tájoló vonalhálózat, míg a kombinált optikai rács további felületén oszlopirányú (ill. sorirányú) vonalakból álló optikai rács van kialakítva és e két felületet világos vagy sötét elválasztó mező határolja el egymástól. A találmány szerinti eljárás megvalósítható olyan berendezéssel is, melyben a részlegesen áteresztő tük­rön áthaladó fénynyaláb útjában helyezkedik el a kombinált optikai rács, a gyűjtőlencse és a fényérzé­kelő, míg ezek eredeti helyén, vagyis a részlegesen át­eresztő tükör reflexiós irányában van elhelyezve a mé­rendő tárgy, a gyűjtőlencse és a másik fényérzékelő. A találmány szerinti eljárást és a berendezés példa­ként kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részlete­sebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezés optikai és elektromos vázlatát szemlélteti, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezésben alkal­mazott kombinált optikai rács rajzolatát mutatja be, míg a 3. ábra a találmány szerinti berendezés egy másik lehetséges elrendezési változatát szemlélteti. Az 1. ábrán az 1 fényforrás fénye a 2 kétdimenziós sugáreltérítő optikai bemenetéhez csatlakozik, míg az ebből kilépő fénynyaláb útjában rendre a 3 gyűjtőlen­cse, a 45°-os szögben elhelyezett 4 részlegesen áteresz­tő tükör, az 5 mérendő tárgy, a 6 gyűjtőlencse és a 7 fényérzékelő van elhelyezve. A 4 részlegesen áteresztő tükör reflexiós irányában helyezkedik el rendre a 8 kombinált optikai rács, a 9 gyűjtőlencse és a 10 fény­­érzékelő. A 7 és 10 fényérzékelők villamos kimenetei a 11 programvezérlő egység bemenetéihez csatlakoz­nak, míg ennek vezérlőkimenetei a 2 kétdimenziós su­gáreltérítő bemenetéihez vannak kapcsolva. A 2. ábrán a 8 kombinált optikai rács rajzolata lát­ható. E rajzolat két vonalhálózatból áll, melyeket az akár világosra, akár sötétre kiképezhető 14 elválasztó mező határol el egymástól. A 8 kombinált optikai rács bal szélén az oszlopirányú (ill. sorirányú) 12 tájoló vo­nalhálózat látható, mely rövid sorirányú (ill. oszlop­irányú) egymással párhuzamos vonalakból áll, míg a 8 kombinált optikai rács fennmaradó területét az osz­lopirányú (ill. sorirányú) vonalakból álló 13 optikai rács foglalja el. A 3. ábrán az 1. ábra szerinti elrendezés olyan kivi­teli alakja látható, melyen a 4 részlegesen áteresztő tü­kör áteresztő és reflexiós irányában elhelyezkedő opti­kai helye egymással fel van cserélve. Az 1. ábra szerinti berendezés működése a követke­ző: Az 1 fényforrás fénye a 2 kétdimenziós sugárelté­rítőn keresztül a 3 gyűjtőlencsére jut, melyet az utóbbi a fókuszsíkjában fókuszál. A fókuszsíkban elhelye­zett 5 mérendő tárgy a fókuszált nyalábot vagy elta­karja, vagy nem és ezt a tényt a 6 gyűjtőlencsén ke­resztül a 7 fényérzékelő indikálja és az erről kapott in­formációt a 11 programvezérlő egységhez továbbítja. A 3 gyűjtőlencse és az 5 mérendő tárgy között elhe­lyezkedő 4 részlegesen áteresztő tükör a letapogató sugárnyaláb egy részét 90°-ban eltéríti és a 8 kombi­nált optikai rácsra vetíti a fókuszált referencia fény­pontot. A berendezés alaphelyzetében e referencia fénypont a 8 kombinált optikai rácson, annak például bal felső sarkában (lásd. 2. ábra) a 12 tájolóvonal há­lózat felett jelenik meg, így a 9 gyűjtőlencse mögött elhelyezett 10 fényérzékelő világos jelet észlel. A 11 programvezérlő egység ezután indító jelet ad a 2 két­dimenziós sugáreltérítőnek, hogy az kezdje meg az oszlopirányú eltérítést, miközben a sorirányú eltérítés mozdulatlan marad. Hogy az x—y síkban melyik irányt tekintjük sor ill. oszlopirányúnak, az csak elne­vezés kérdése, így a sor ill. oszlop szerepe felcserélhe­tő. Az oszlopirányú eltérítés során a referencia fény­pont a 12 tájoló vonalhálózat vonalait metszi és emiatt a 10 fényérzékelő váltakozva világos és sötét jeleket kap, melyek villamos megfelelőjét a 11 prog­ramvezérlő egység számlálja és ennek alapján a 2 két­dimenziós sugáreltérítő vezérlő jeleit úgy szabályozza, hogy a referencia fénypont túllendülés nélkül jusson el a programban előírt koordinátáig és ott rövid időre megálljon. E rövid idő alatt a 11 programvezérlő egy­ségtől kapott indítójel hatására a 2 kétdimenziós su­gáreltérítő a 8 kombinált optikai rács teljes szélességé­ben egyetlen gyors, kvázi egyenletes sebességű sorirá­nyú pásztázási végez. Ennek során a referencia fény­pont először a 14 elválasztó mezőt keresztezi és ennek hatására a 10 fényérzékelő meghatározott idejű (sötét vagy világos) impulzust továbbít a 11 programvezérlő egység felé és ez az indítójel szerepét tölti be. Ezután a referencia fénypont a 13 optikai rács vonalait keresz­tezi, melynek következtében a 10 fényérzékelő válta­kozva sötét és világos jeleket kap. Ezek villamos meg­felelőjét a 11 programvezérlő egység számlálja, mi­közben figyeli a 7 fényérzékelő jeleit is. Ezek alapján a 11 programvezérlő egység memóriában tárolja, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom