183581. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott építőelem szétszedhető épületekhez
1 183 581 2 A találmány tárgya előregyártott épületelem szétszedhető épületekhez egymással csuklósán összekötött tetőrésszel és falrészekkel. A találmány esetében olyan épületekre gondolunk, amelyeket a találmány szerinti elemekből a helyszínen szerelnek össze. Különösen alkalmas ez az épületelem könnyű csarnokszerkezetek, például raktár- és tárolócsarnokok, garázsok gyors és szétszedhető felépítésére. Ismeretesek olyan épületelemek, amelyek esetében két, tartókeretből és külső borításból álló falrész két, szintén tartókeretből és külső borításból álló tetőrésszel van csuklósán összekapcsolva. Az egyik csuklós összeköttetés itt az eresznél, a másik a taréjpontnál van elrendezve úgy, hogy a falrészek befelé a megfelelő tetőrészre és a tetőrészek kifelé egymásra fordíthatók. A szállításkor való kis helyfoglalás érdekében ezeket az épületelemeket csuklós összeköttetések segítségével harmonikaszerűen összehajtogatják és szállítási egységenként egymásra rakják. Az építési területen következik ezután az épületelemek összeszerelése, amelynek során daru segítségével az épületelemeket széthajtogatják és egymáshoz illesztik. A csuklós összeköttetés miatt ekkor kiegészítő konstrukciós részeket kell elrendezni, hogy az épületelemeket úgy lehessen rögzíteni, ami az épület keresztmetszetének felel meg és ráadásul a megfelelő szilárdság is megvan. Ebből a célból az épületelem mindkét oldalán a tetőrészek közé és mindig egy falrész és egy tetőrész közé ún. kapcsolórudakat helyeznek el az erre a célra rendszeresített rögzítőkészülékekbe. A kész épületet az ilyen módon szerelt épületelemek egymás mellé sorolásával és a homlokzatoknak megfelelő más épületrészekkel való lezárásával hozzák létre. A fentiekben általánosságban elmondottakat a korábban ismertté vált megoldások közül például az 1 343 436 számú angol szabadalmi leírásban ismertetett összehajtható épülettel szemléltetjük. Itt is megfigyelhetők a kapcsolórudak, amik az elemek között lévő csuklókat hatástalanítják, merevítik az épület felállítása után. Ez a megoldás a csuklókkal kapcsolatban lévő korábbi nehézségeket igyekszik csökkenteni olyan módon, hogy a különleges kialakítású csuklók az épületelemek egymáshoz képesti pozicionálását könnyítik meg. Nem teszik azonban feleslegessé a merevítő elemeket. Lényegében ugyanez vonatkozik a 4 170852 számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett előregyártott modul rendszerű építményre is, ahol a tető és oldalfalelemek csuklósán kapcsolódnak egymáshoz. Ez a megoldás a szállítás nehézségein igyekszik enyhíteni azzal, hogy a csuklók, egyáltalán az épületelemek nem tartalmaznak olyan kiálló részeket, amik a szállítási térfogatot megnövelik, illetve a szállítóeszközön való elhelyezést megnehezítik. A csuklók merevítéséhez azonban itt is szükség van az összekötő elemekre. A csuklók hatástalanítását, valamint a szerelés folyamatát igyekszik egyszerűsíteni az 1 548 544 számú angol szabadalmi leírás szerinti megoldás, ahol a csuklósán egymáshoz kapcsolódó elemek tulajdonképpen két csukló és ezeket összekötő íves átkötő elem útján vannak egymáshoz kapcsolva. Ezen különleges kapcsolóelemek hatástalanítása a szerelés közben történik, olyan módon, hogy a darun függő, beemelés alatt álló épületelemekre merevítés céljából kiékelő lemezeket erősítenek. Itt tehát az összekötő elemek szerepét a kiékelő lemezek veszik át. A leírt épületelemek teljes csarnokszerkezetek gyors szerelését teszik lehetővé, van azonban egy sor nem elhanyagolható hátrányuk is. így például a taréjpontnál található csukló következtében nincs lehetőség arra, hogy kis lejtésű tetőt vagy lapostetőt alakítsunk ki. A csuklók szerkezeti kialakítása és a hozzájuk tartozó kapcsolórudak bonyolult és időigényes szerelést tesznek szükségessé, mert az épületelemnek az épület alapozására való felhelyezése előtt minden kapcsolórudat rögzíteni kell. Ráadásul a szerelés még külön nehézségekkel jár, mert a kapcsolórudak elhelyezése úgy történik, hogy az épületelem közben a darun lóg. További hátrány még az is, hogy a kapcsolórudak az épület belsejében a hasznos teret lényegesen csökkentik, darupálya például itt nem helyezhető el. Találmányunkkal célunk a szétszedhető épületek elemeinek gyártási és szerelési költségeit csökkenteni, a szerelés nehézségeit kiküszöbölni és a szétszedhető épületeken belüli hasznos tért megnövelni. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan előregyártóit épületelem kialakítása szétszedhető épületek számára, amit szállítható egységbe lehet összecsomagolni és amely lehetővé teszi lapos tetejű vagy egészen kis lejtésszögű tetővel rendelkező épületek kialakítását mindenféle kapcsolórúd vagy egyéb kiegészítő szerkezeti elem nélkül, miközben a megfelelő szilárdsága is megvan. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány most már abban van, hogy egy tetőrész csuklók útján két falrésszel van összekötve, a tetőrész tetőkerettel és borítással, a falrész falkerettel és borítással van ellátva, a tetőrész két szélénél egy-egy ütköző van elrendezve, amelynek célszerűen zárókilincsként kialakított rögzítőeszköze van. A falrész falkeretének függőleges főtartóin pedig a zárókilincs kapcsolódásához kialakított nyílás van, továbbá az ütköző és a függőleges főtartók kötőelemeket magukba foglaló furatokkal vannak ellátva. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentősége abban van, hogy a szerelési művelet nagymértékben leegyszerűsödik azáltal, hogy a tetőrész egy darabból van és csuklók csak a tetőrész és a falrészek között találhatók. Miután a tetőrészen nincs a taréjpontnál csukló, lapos tetejű épületeket is ki lehet alakítani. Kisebb fesztávolságú épületek esetében az ütközők helyett nyomólemezeket is alkalmazhatunk, amelyek a falkeret függőleges főtartóinak felső végén és a tetőkeret főtartóin vannak rögzítve. A függőleges főtartó nyomólemeze a tetőkeret főtartójának nyomólemezén fekszik fel. A csuklók célszerűen a tetőrészeknek, illetve a falrészeknek az épület belseje felé eső oldalán lehetnek elrendezve, aminek következtében a szállítás során a falrészeket befelé a tetőrészre lehet fordítani. Ekkor a falkeretek a tetőkereten fekszenek fel, a tetőrész, illetve a falrész borítása között azonban távolság van, aminek következtében tehát a borítások nem érintkeznek egymással. A tetőrész, illetve a falrész borításait célszerűen hőszigetelő, például szendvicsszerkezetü lapokként is kialakíthatjuk. A tetőkeretet és a falkeretet továbbá hi5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
