183574. lajstromszámú szabadalom • Beállító hajtómű févezető szeletek vizsgálatára
183574 2 A szelettámasz tartógyűrűjén nyer elrendezést egy szelet-tányér. Egy első csatornarendszer a vákuum létesítéstől a tömítődugattyún keresztül vezet a szelettányérban lévő radiális furathoz. A csatornarendszer furatok útján van összekötve a szelet-tányér felületével. A radiális furatban egyenletesen szelepek vannak elrendezve, amelyek nyitott állásban a szelet-tányér felületén lévő gyűrűhornyokhoz vannak kötve és a radiális furat további járatát birtokolják. A furatok torkolatai a szelet-tányér felületén egy kör belsejében fekszenek, amelynek átméje 37 mm és a gyűrűhornyok átmérője szinte mindig kisebb, mint d = (30+n.25) mm, ahol ne{0(l)4} Ezáltal megvan a lehetőség a szokásos méretű, 37 mm-től 150 mm-ig terjedő átmérőjű félvezető-szeletek befogására. A szelet visszakontaktálásához a szelet-tányér elektromos csatlakozójával van összekötve. Az elektromos csatlakozó a tömítődugattyúba van beerősítve és a forgatható tömítődugattyú és a szelettányér között elektromos kapcsolat áll fenn egy kúp és nyomórugó valamint betét és csavar útján, amellyel a szelet-tányér a betéthez van rögzítve. A továbbiakban a csapágygyűrű a ráerősített lábak és rögzíthető perselyek útján beállító hajtómű alaplapján kerül pontos beállításra. Ezután az alaplapban beszerelésre kerül az első ütköző csavar, majd a fogaskerékben a második ütköző csavar. A fogaskerék lefelé irányuló mozgásánál az orsóperselyen a két ütköző csavar együttesen hat és megakadályozza a továbbforgást ezzel együtt pedig az anya illetve a Z-hajtás szorosra forgását. A beállító hajtóműnek van továbbá egy első fényrekesze, amely a fogakerékhez van illesztve, még a fogaskerék két foga között a tükörlap van beerősítve. Ily módon a fogaskerék szöghelyzete és ezzel a magassági helyzet a menetmagasságig van megszabva. Továbbá a csúszókerethez egy második fényrekesz tartozik és a csúszókeretre támasz van erősítve tükröző homlokfelülettel. Ezáltal a csúszókeret szöghelyzete meg van határozva, amely helyzetbe a forgó mozgásai során mágneses erők vezetik és megkötik. A kialakításban található a második fényrekesz, az anya legalsó fordulatán belül az orsóperselyhez viszonyítva, hatáskapcsolatban van, ami által a csúszókeret szöghelyzete és a szelettámasz magassági beállása egyértelmű meghatározást nyer. A találmányt rajzok és kiviteli példa segítségével közelebbről világítjuk meg. A rajzokon az 1. ábra a beállító hajtómű perspektivikus nézetben, a 2. ábra A—A vonal mentén vett metszet, a 3. ábra két pólus ábrázolása a csapágy gyűrűn, a 4. ábra a hajtómű állórésze magassági beállításhoz, az 5. ábra állórész rögzítés magassági beállításhoz, a 6. ábra az első fényrekesz, a 7. ábra a második fényrekesz, és a 8. ábra csatlakozási tömb. Az 1. ábrán bemutatott 10 beállító hajtómű a 11 alaplapra van szerelve. Lefedése a 12 fedéllel történik a 13 csavarokkal a 11 alaplapon. A 2. ábra az 1. ábra szerinti A—A vonal menti metszeteket mutatja. A 11 alaplap négy nem ábrázolt beállító csavart tartalmaz, hogy a 10 beállító hajtómű más szerkezeti csoportokon felszerelhető legyen. Van a 11 alaplapon még egy központos furat, amelyet a 11.1 központosító váll vesz körül. A 15 orsópersely a 11.1 központosító vállon van és csavarokkal van a 11 alaplapon felerősitve. Rajztechnikai áttekintés! okokból csupán pontvessző vonallal vannak jelölve úgy, mint olyan esetekben, ahol be nem rajzolt csavarkötések fordulnak elő. A 11 alaplapon foglalnak helyet, továbbá a 16 menetes perselyek, amelyek később leírásra kerülő szerkezeti részek rögzítésére szolgálnak, valamint a 17 ütköző csavar, amelynek a 17.1 ütköző csapja kinyúlik a 11 alaplap szintmagassága fölé. A 15 orsópersely az alsó részén a 15.1 külső menettel van kiképezve, míg a felső rész henger alakú 15.2 csapágyfelületet képez. A felső rész több függőlegesen álló 15.3 hosszfurattal van áttörve. A 15.1 külső menethez tartozik a 18 anya, amelyen a lágy vasból készült 19 fogaskerék van felszerelve. A második 21 ütköző csavar úgy van a 19 fogaskerékre felerősítve, hogy annak 21.1 ütköző csapja a 19 fogaskerék meghatározott lefelé mozgásánál a 18 anyán túl a 15 orsóperselyhez viszonyítva a 17.1 ütközőcsappal együttműködik és megakadályozza a továbbforgást. A 18 anyának van egy sarka, amelyen a 22 csapágygyűrű van rögzítve. A 22 csapágygyűrűnek van felső és alsó csapágyfelülete, amelyeken mindenkor felfekszik a 23 golyós gyűrű. Az alsó és felső egymással összekötött 24 csapágyrésze a 22 csapágygyűrűvel és a 23 golyósgyűrűvel axiális csapágyat képez. A felső 24 csapágycsészére a 25 persely támaszkodik, amelynek belső furata képezi a 25.1 csapágyfelületet. A 15.2 és 25.1 csapágyfelületek között foglal helyet a 26 golyófészek a 27 golyókkal. A 25 perselyben vannak még a 25.2 furatok és a 26 golyófészek a 26.1 hosszfuratok, amelyek a 15.3 hosszfuratokhoz vannak illesztve és amelyeken keresztül a később leírásra kerülő elektromos és pneumatikus vezetékek haladnak át. A 25 persely lépcsője tartja a 30 emelőmágnest. A 30 emelőmágnes 31 belső gyűrűje közben a 25 persely vállán keresztül csavarokkal van a felső 24 csapágycsészéhez rögzítve. Ezek a csavarok nincsenek berajzolva, hanem eredményvonallal vannak jelképezve. A 31 belső gyűrű a 25.2 furatok magasságában illesztett 31.1 furatokat tartalmaz, valamint a belső menetes 31.2 furatot. A 31.2 furatba be van csavarva a 32 csatlakozó csonk, amely egy-egy 25.2 furattal és egy-egy 26.1 és 15.3 hosszfurattal benyúlik a 15 orsópersely belső terébe, ahol a 33 tömlőcsonk van beszerelve. Kívül a 31 belső gyűrűt körülzárja a 34 mágnestartó a 35 állandó mágnessel. A 34 mágnestartónak van egy 34.1 csatornarendszere, amely a 31.2 furatot, központosán elosztott 36 fúvókákkal köti össze, miközben a 36 fúvókák a 34 mágnestartó felső és alsó oldalán végződnek. A 34 mágnestartót két 37 külső gyűrű veszi körül. Az egy-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
