183573. lajstromszámú szabadalom • Összetett akusztikai tulajdonzágú térelhatároló szerkezet

1 183573 2 üregek kialakításmódjával és megnyitásával a fal me­revsége csökken és ún. Helmholz-féle rezonátorok jönnek létre. Ezáltal a hasonló anyagú és vastagságú falakéhoz képest nagyobb lesz a hanggátlás mértéke, mégpedig csupán az építőelem saját szerkezeti adott­ságai révén. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti összetett akusztikai tulajdonságú térhatároló szerke­zet, főleg épületek belső falainak a hanghatások kifej­lődését és továbbadódását csökkentő kialakítására — amely előregyártott falelemekből van összeállítva, a falelemek oldalsó, valamint alsó és fölső csatlakozó felületei mentén alakilag összehangolt hornyok és eresztékek útján vannak egymáshoz illesztve, a falele­mek közötti illesztési hézagokban adott esetben a fal­elemek együttdolgozását szolgáló hézagkitöltő anyag, pl. utószilárduló habarcs van, a falelemek legalább egy részének belseje egy vagy több üreggel rendelke­zik, az üregek a falelemek homloklapjaira kitorkolló nyílásokkal rendelkeznek, az üregeknek pedig leg­alább egy részébe hangelnyelő betétanyag van behe­lyezve — oly módon van kialakítva, hogy az üregek­nek célszerűen mindegyike poligonális, pl. megközelí­tőleg háromszög keresztmetszetű hasáb, az üregek a falelemnek egyik homloklapjára és/vagy a másik homloklapjára torkoltának ki, a falelem homloklap­jainak valamelyikére kitorkolló nyílás pedig a hasáb alakú üreg alkotó irányú hasítéka, amely előnyösen a hasáb valamelyik éle mentén vagy azzal párhuzamo­san helyezkedik el. A találmány szerinti térhatároló szerkezet további ismérve lehet, hogy csak az egyik homloklapra kitor­kolló üregek esetén az üregek a falelem belsejében elő­nyösen azonos pozícióban sorakoznak egymás mel­lett. Mindkét homloklapra kitorkolló üregek esetén az egymással szomszédos üregek a falelem belsejében váltakozó pozícióban sorakoznak egymás mellett, pl. oly módon, hogy minden második üreg nyílása az egyik homloklapra, a közbenső üregek nyílása pedig a másik homloklapra torkollik ki. Az üregek belső terei a falelemnek a vele szomszé­dos falelemek valamelyikéhez illeszkedő csatlakozó felülete mentén célszerűen teljes keresztmetszetükben nyitottak. A térhatároló szerkezet célszerű kiviteli alakjánál a falelemek homloklapjai közül egyik vagy mindkettő felületképző réteggel, pl. festéssel vagy laza szövetű tapétával van bevonva. A találmány szerinti összetett akusztikai tulajdon­ságú térhatároló szerkezet az eddig ismert megoldá­sokkal összehasonlítva egy sor előnnyel rendelkezik. Kiküszöböli a tömegesen gyártott igen rossz hanggát­­lású gipszfalak akusztikai hibáit, egyszerűségében és olcsóságában versenyképes a drága és munkaigényes, amellett pedig nagy súlyú és rendkívül gondos gyár­tást és szerelést kívánó ún. akusztikai falakkal. Alkalmas a térhatároló szerkezet a könnyűszerke­zetes építményeknél való alkalmazásra is. Burkolat nélkül elegendő helyiségek közötti térosztó falak ki­alakítására, mivel a falak hanggátlást és belső zaj­­csökkentési — ún. hangelnyelési — feladatát egymaga megoldja. Hatásosan alkalmazható olyan helyiségek közötti térelválasztásra, ahol mindkét irányból szük­séges a hangelnyelés. Szerkezeti kialakításából és kikészítési technológiá­jából adódóan jól illeszkedik a leggyakrabban hasz­nált építési módokhoz. Belső térosztó falaknál gipsz­ből, külső térhatároló falaknál pedig különböző be­tonfajtákból könnyűszerrel előállítható, és így külön­böző szerkezetű és funkciójú épületek esetében egy­aránt használható. Számottevő előnye, hogy alkalma­zásának köszönhetően megtakarítható a külön fal­burkolat, valamint annak elkészítése és fölszerelési munkái. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a falelem egy lehetséges kiviteli alakjának alul- és oldalnézete, a 2. ábra ugyanennek fölül- és oldalnézete, a 3. ábra egy másik kiviteli alak alul- és oldalné­zete, a 4. ábra ugyanennek fölül- és oldalnézete, az 5. ábra a falelem egy lehetséges kiviteli alakjának keresztmetszete, a 6. ábra egy másik kiviteli alak keresztmetszete. Az 1. és 2. ábrán olyan kiviteli alakot láthatunk, ahol az 1 falelem 2 homloklapjai mentén a hosszúkás hasítékok formájában kialakított 9 kitorkolló nyílá­sokat láthatjuk. A 9 kitorkolló nyílások mindegyike mögött egy-egy hasáb alakú 8 üreg helyezkedik el. Az 1. ábrán látható az 1 falelem 4 bal oldali és 7 al­só csatlakozó felülete, míg a 2. ábrán az ugyanazon 1 falelem 5 fölső és 6 jobb oldali csatlakozó felülete. A 4 bal oldali és a 6 jobb oldali csatlakozó felületek mentén a szomszédos 1 falelemek összeillesztését elő­segítő 4a és 6a eresztékek, illetve az azok fogadására alkalmas 4b és 6b hornyok találhatók. Hasonlóképpen szolgálja a szomszédos 1 falelemek összeillesztését az 5 fölső és a 7 alsó csatlakozó felület. A bemutatott kiviteli példa esetében az 5 fölső csatla­kozó felület egyetlen eresztékként, míg a 7 alsó csatla­kozó felület az azt befogadó egyetlen horonyként van kialakítva. Az 1 falelem 2 homloklapján elhelyezkedő 9 kitor­kolló nyílások az 1. és 2. ábrán látható módon egy­máshoz képest eltoltan helyezkednek el, vagyis min­den második 9 kitorkolló nyílás az 5 fölső csatlakozó felülethez, míg a közbensők a 7 alsó csatlakozó felü­lethez esnek közelebb. Ennél a kiviteli példánál fölté­teleztük, hogy az egymással szomszédos 8 üregek mindegyike csupán a 2 homloklapon elhelyezkedő 9 kitorkolló nyílással rendelkezik. A 3. és 4. ábrán föltüntetett kiviteli példa esetében az 1 falelem egymással szomszédos 8 üregei közül minden második a 2 homloklapon lévő 9 kitorkolló nyílással, míg a közbensők a 3 homloklapon lévő 10 kitorkolló nyílással rendelkeznek. A 4, 5, 6, 7, csatla­kozó felületek mentén az előbbi kiviteli példában em­lítetthez hasonló módon helyezkedhetnek el a 4a és 6a eresztékek, valamint 4b és 6b hornyok, illetve az 5 föl­ső csatlakozó felület ezúttal is végig egyetlen ereszté­ket, míg a 7 csatlakozó felület egyetlen hornyot tartal­maz. Mind az 1. ábrán, mind a 3. ábrán jól látható, hogy a 8 üregek a 7 alsó csatlakozó felület mentén teljes ke­resztmetszetükben nyitottak. Nincs akadálya annak sem, hogy olyan 8 üregeket alakítsunk ki, amelyek va­lamely más csatlakozó felület mentén rendelkeznek teljes keresztmetszetükben nyitott kitorkollással. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom