183565. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szálréteges erősítőbetéteket tartalmazó, főleg nagyátmérőjű hajlékony csövek gyártására

1 183565 2 A hőt a tömlő belsejében termeljük, a hőveszteség minimális. A vulkanizálás belülről kifelé indul meg, ennek következtében legelőször az erősítőbetétek kö­rül melegszik fel az elasztomer réteg és ez meglágyul­va, a külső szorítást adó réteg hatására jó kitöltést biztosít. Tapasztalat szerint az ily módon elért jó ki­töltés hatására nagymértékben megnő a rétegek tapa­dása, a hagyományosan gyártott termékekkel össze­hasonlítva. A találmány szerinti berendezést az jellemzi, hogy a hajlékony cső erősítőszálainak egyidejű felvezetését 1000 szál nagyságrendben is lehetővé tevő, az egymás­hoz kapcsolódásra alkalmasan kialakított rakodóla­pokból álló leeresztő rendszere, célszerűen a tömlő egy tetszőleges szakaszát megfogó és vele együtt hala­dó vagy haladó és forgómozgást biztosító szerkezete, adott esetben az elektromos vülkanizáláshoz és bár­milyen kívánt esetben végzett más hőkezeléshez szük­séges elektromos árambevezető táppontjai, tetszőle­ges alakú pálya mentén elrendezett haladó, vagy hala­dó és forgó mozgást lehetővé tevő és elősegítő elemei vannak, amelyek közül a forgató és kihúzómű sínpá­lyájában elhelyezkedő elemek magasságirányú beállí­tása előnyösen a felépítés alatt álló tömlő ájtal vezé­relve automatikus, továbbá, az erősítőszálak felépítés utáni helyzetbentartását biztosító rögzítő betét felve­zető egysége van. A találmány szerinti elvek alapján à töralőfelépítő gép több gépészeti megoldással is kivitelezhető, mely­hez a szükséges gépelemeket az alapelvek és a leírás­ban adott kitanítás ismeretében a szakember meg tud­ja választani. A következőkben a jobb megértés kedvéért a.talál­mány szerinti megoldás néhány lehetséges kiviteli alakját a rajzok kapcsán ismertetjük, ahol az la ábra kisméretű dobok rakodólap rendszerét elölnézetben, az lb ábra felülnézetben, az le ábra pedig egy orsót, metszetben szemléltet, a 2a ábra nagyméretű dobok rakodólaprendszerét elölnézetben, a 2b ábra felülnézetben mutatja, a 3a ábra a teljes gép elrendezésének vázlatos felül­­nézete, a 3b ábra a rögzítőbetét felvezető egység vázlata, a 3c ábra a kihúzó és forgatómű vázlata, a 4a ábra a tömlőt alátámasztó rendszer vázlata ol­dalnézetben, a 4b ábra egy alátámasztó egység oldalnézete, a 4c ábra egy alátámasztó egység nézete a felépített tömlő tengelyére merőleges irányban szemlélve, az 5a ábra a szálfelvezető egységet mutatja az erősí­tő szálak felépítése alatt, az 5b ábra a szálfelvezető kúp nézete, a 6. ábra pedig a szálfelvezető egységet mutatja, az erősítőbetétek elvágása és lefogása utáp. A leeresztőrendszer alapegység egyik kiviteli alakját mutatjuk be az la—le ábrákon. Az ábrákon szemléltetett rendszert közepes méretű huzalcsévék felvitelére alakítottuk ki. A leeresztő több, egymásba kapcsolódó vízszintes 1 lapokból áll. A felső 1 lap a 2 csapokkal csatlakozik az alatta lévő lap 3 hüvelyébe. A legalsó 1 lap úgy van kialakítva, hogy azt villás targonca a többi 1 lappal együtt fel tudja emelni, így az egész egy darab egységrakományt képez. Az egységrakományok is egymásra helyezhe­tők. Az 1 rakodólapokon a 4 csévék elhelyezése függőle­ges. A 4 csévék beleülnek az 5 kúpos süllyesztőkkel el­látóit függőleges tengelyű csapágyazott tányérokba. Az 5 tányérok a 6 súrlódó betétekkel vannak ellátva. A súrlódó nyomatékot a cséve önsúlya és a ráhelyezett 7 féksúly, esetleg célszerűen kialakított rugó határoz­za meg. Ez a súrlódó nyomaték akadályozza meg a cséve megfutását. Ha a függőleges 4 csévéknél a szál mégis lelazul, akkor sem tud a szál a cséve alá kerülni, mert a cséve pereme az 5 kúpos tányérra ül be, illetve az 5 kúpos tányér és a 8 alaplap között a játék értéke jóval kisebb, mint maga a szál és így a lelazult szál is­mét visszajut a csévére. A lelazulás ellen úgy is véde­kezünk, hogy a felépítőgép fékezését időben elnyújt­juk. Az eddigi függőleges elhelyezésű csévéknél mindig nagy problémát okozott, hogy szál ne kerülhessen a cséve alá. Ez egyrészt azzal a veszéllyel jár, hogy a fel­építés folyamán keletkezett sodratok a lelazult szála­kat összecsavarják, másrészt a csévék függőleges el­rendezése esetén a huzal csévék pereme alá kerülnek és elszakadnak. A szál lelazulását eddig csak igen költséges berende­zésekkel tudták megakadályozni, például olyan egyenáramú hajtóműves motorokkal, amelyek egy kismértékű visszafelé ható forgatónyomatékot adnak. Az 1 rakodólapokon a fékezéssel csak a csévék meg­futását akadályoztuk meg. A pontos szálfékezésre még a későbbiekben visszatérünk. A szálak elvezeté­sét a 9 tüskék és 9/a szálrendező végzi. Abban az esetben, ha nagy átmérőjű 10 csévékről van szó, akkor a 2—2b ábrán látható 12 rakodólapo­kat használjuk. Itt a rakodólapok tulajdonképpen maguk az egységrakományok is, amelyeket targonca visz a betárolás helyéről a leeresztés helyére. A 10 csé­vék tengelye vízszintes. A 12 rakodólapok a 13 csapok és 14 hüvelyek segítségével egymásba rakhatók. A csé­vék megfutását a 15 fékek akadályozzák meg. A kívánt erősítőszál szám határozza meg, hogy a felépítés folyamán az 1. és 2. ábrán bemutatott egy­ségrakományból hány darab szükséges. Általában a nagy átmérőjű csévékből lényegesen kevesebb kell, mert itt az erősítőszál átmérője is nagyobb. Az egyes egységek egymás mellé és egymás fölé helyezhetők a felépítőgép környezetében. Egy olyan leeresztőrend­szer alakítható ki belőlük, amely rendkívül kis hely­igényű és amelyeknek a tekercsekkel való hasznos tér­kitöltése sokszorosan felülmúlja az eddig alkalmazott rendszereket. A fent említett rendszer előnye a raklapok mobili­zálása. A betárolás helyét elszakítottuk a leeresztés helyétől. Tehát a felépítőgépnek nem kell addig áll­nia, amíg a csévéket a helyükre teszik, hanem csak ad­dig, amíg az üres egységrakományokat kicserélik. Előnye még azon kívül, hogy a felépítőgép könnyen átállítható a leeresztőrendszer gyors cseréjével, más méretű erősítőszállal történő felépítésre, ezáltal a gép a legkülönbözőbb méretű és rendeltetésű hajlékony csövek felépítésére válik alkalmassá. A leeresztőrendszer a szálréteges erősítőbetéteket tartalmazó, főleg nagy átmérőjű és nagy hosszúságú csövek felépítésére alkalmas berendezés része. Nagy átmérőjűnek nevezzük az 50 mm-től 1000 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom