183564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy hosszúságú és nagy átmérőjű tömlők előállítására
alább egy, de a pálya hosszától, alakjától' valamint a tömlő alépítmény szilárdsági jellemzőitől függően általában több olyan szerkezetet kell beépíteni, amely biztosítja a mozgatáshoz szükséges húzóerőt, illetve, amennyiben a tömlő forgó mozgást is végez, a forgatónyomatékot. Ezen szerkezetek számát úgy kell meghatározni, hogy az erő és nyomaték átadás következtében a tömlő szerkezet ne károsodjon. Nyilvánvaló ugyanis, minél több helyen történik az erő és a nyomaték-átadás, az egyes helyeken "azok értéke annál kisebb lehet. Ezáltal a tömlő szerkezet igénybevétele is mérsékeltebb. A tömlőnek a pálya mentén történő alátámasztására szolgáló szerkezeteket úgy kell elhelyezni, hogy azokon a tömlő irányváltozása — egy alátámasztásra vonatkoztatva — a belépés és kilépés helyének érintői között mérve legfeljebb 180° legyen. Alátámasztásra haladó és forgó mozgást egyaránt lehetővé tévő szerkezeteket lehet alkalmazni, így például olyan kerekeket, amelyek a kerület mentén a kerék síkjára merőleges görgőkkel is el vannak látva (két dimenziós görgők). A tömlők felépítése történhet más okból is szükséges acél gégecsövön, vagy a tömlő belső szerkezetét képező, elővulkanizált alépítményen. Alkalmazható azonban hajlékony mag is, amit ennél az eljárásnál az a körülmény tesz lehetővé, hogy a görbe pálya hajlítási sugarát a szükséges mértékben növelni lehet, amire az eddig ismeretes, dobot felhasználó eljárások nem adtak lehetőséget. Az ismert eljárások kapcsán említettük már, hogy a tömlőket viszonylag nagy, több méter átmérőjű kazánokban kell hőkezelni, illetve vulkanizálni, ami nagy anyagmozgatási feladattal és energiafelhasználással jár. A találmány szerinti eljárás nemcsak a felépítési, hanem a vulkanizálási, illetve hőkezelési szakaszban is biztosít előnyöket, az eddig ismert eljárásokhoz viszonyítva. Felismertük, hogy a görbe pályán egy rétegben elhelyezkedő tömlő elektromos fűtéssel rendkívül előnyösen vulkanizálható, illetve hőkezelhető. A görbe pályán felépített tömlő esetében vagy a tömlő két végére, vagy a tömlő rövidebb szakaszaira kapcsolt áram segítségével, a tömlő erősítőbetéteit, mint ellenállást felhasználva, a tömlő megfelelő hőfokra felfűthető és kivulkanizálható. Az eljárás több előnnyel rendelkezik. A hőt a tömlő belsejében termeljük, a hőveszteség minimális. A vulkanizálás belülről kifelé indul meg, ennek következtében legelőször az erősítőbetétek körül melegszik fel az elasztomer réteg és ez meglágyulva, a külső szorítást adó réteg hatására jó kitöltést biztosít. Tapasztalat szerint az ily módon elért jó kitöltés hatására nagymértékben megnő a rétegek tapadása, a hagyományosan gyártott termékekkel összehasonlítva. Az elektromos áramnak vulkanizálás céljára történő felhasználása ismeretes. Nem volt azonban eddig ismeretes olyan eljárás, amely a nagyhosszúságú, fém erősítőbetétes tömlők vulkanizálását tette volna lehetővé. Példaképpen megemlítjük, hogy a nagyfrekvenciás vagy mikrohullámú fűtési módok a tömlőknél azért nem voltak alkalmazhatók, mert éppen a fém erősítőbetétek árnyékoló hatása miatt a lélek megfelelő fűtése nem volt jól megoldható. Vulkanizáló dobot felhasználó eljárásoknál az elektromos úton végzett vulkanizálás azért sem jöhetett szóba, mert a több rétegben felcsavart tömlő egyenletes fűtése nem oldható meg, ugyanis másképpen melegszik fel egy belül és egy kívül elhelyezett tömlőmenet. A találmány szerinti eljárás esetében a tömlő egy rétegben helyezkedik el, ezért az elektromos úton végzett vulkanizálás jól megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás nagy átmérőjű, nagy hosszúságú tömlők gyártására, azzal jellemezve, hogy a tömlők felépítéséhez szükséges elemeket haladó vagy haladó és forgó mozgással továbbítva vezetjük fel, olyan görbe pályán vezetett hajlékony alépítményen, amely pálya nyomvonala célszerűen zárt görbét képez és a felépített tömlőt célszerűen elektromos úton vulkanizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vulkanizáláshoz szükséges hőtermelést a tömlő erősítőbetéteibe bevezetett elektromos árammal biztosítjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a görbe pálya mentén a tömlőt olyan berendezésekkel támasztjuk meg és mozgatjuk, amelyeken a tömlő irányváltozása egy alátámasztási helyre vonatkoztatva a belépés és kilépés helyének érintői között mérve legfeljebb 180°. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a pálya mentén a tömlőt célszerűen elhelyezett, egynél több erő átadására alkalmas szerkezettel mozgatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 3
