183550. lajstromszámú szabadalom • Műanyagelemeket tartalmazó csusztató rendszer fogpótlásokhoz
I 183 550 9 A találmány tárgya műanyag elemeket tartalmazó, mátrixból, patrixból és hely fenntartóból álló csúsztató rendszer, fogpótlások rögzítésére. Ismeretes, hogy a részleges lemezes fogpótlás elemei közé tartoznak a fogmű horgonyai. Ezek kapcsok vagy csúsztatok lehetnek. Funkciójuk a fogműnek a támfogakhoz való rögzítése, azaz helybentartása a beszéd és a rágás során fellépő húzó- vagy nyomóerőkkel szemben. A csúsztatók a részleges fogmű rejtett típusú elhorgonyzási eszközei. Egy csúsztató rendszer patrixból és mátrixból áll. Ezek a fogműben elhelyezkedhetnek horizontálisan, vagy vertikálisan. A csúsztatókat több szempontból osztályozhatjuk, így például anyaguk, formájuk, vagy elkészítési módjuk szerint. Az ismert csúsztató rendszerek anyaga fém-fém vagy fém-műanyag kombináció lehet. Formájuk például hengeres, T-alakú, prizma-alakú stb. A csúsztató rendszerek előállítása történhet manufakturális úton (egyedi, fogtechnikai laboratóriumok által készített szerkezetek) vagy gyárilag, nagy szériában, finommechanikai módszerekkel. Ez utóbbi módszer természetesen gazdaságosabb. A csak fém elemeket tartalmazó csúsztató rendszerek hátránya a fém-műanyag kombinációval szemben, hogy nem aktiválhatlak és mind a mátrixnak, mind pedig a patrixnak azonos fémből kell készülnie, keménységüknek és kopásállóságuknak is egyeznie kell. Az ilyen megoldás nyilvánvalóan több hibalehetőséget rejt magában. Ennek a megoldásnak lényeges hátránya továbbá, hogy kizárólag merev elhorgonyzást képvisel. A henger alakú csúsztató rendszereken belül az eddig alkalmazott ilyen típusú előre elkészített elemekkel szemben — melyek fém patrix és fém mátrix-részből állnak — előnyösebbnek bizonyultak az újabb csúsztató rendszerek, melyeknél a patrix fémből, míg a kivehető fogpótlásba kerülő matrix cserélhető műanyagból készül. Ezen utóbbi rendszereknél a fém patrixok salakmentesen elégő műanyag elemekből, laboratóriumban történő fogászati finomöntéssel készülnek. A mátrixok hőre lágyuló műanyagból, fröccsöntéssel vannak előállítva, és patent rendszerrel cserélhetők. Ennek az újabban kidolgozott és jelenleg elterjedten alkalmazott fém-műanyag elhorgonyzási eszköznek az alábbi hátrányai vannak. A mátrixok anyaga rugalmasság, keménység vagy komprimálhatóság szempontjából állandó, nem változtatható. Tekintettel arra, hogy a felhasználáskor vertikálisan elhelyezett csúsztatók esetében a dolgozó karok fémmel vagy akriláttal vannak körülvéve, lényegében csak a műanyag összenyomhatóságát lehet kihasználni, ezért az ilyen rendszerek nem tekinthetők másnak, mint egy abszolút merev elhorgonyzást képviselő, műanyaggal bélelt fémcsúsztatónak. Az előbbiekből következően ez a csúsztató rendszer egy sztenderd grammerőt képvisel, amit nem a beteget is látó fogorvos esetenként határoz meg, hanem csupán a gyárilag előre meghatározott állandó grammerőt közvetít. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a fogorvos az előzőekben leírt csúsztató rendszert az előre meghatározott grammerőnek megfelelő állapotú paradontium esetében használhatja csak fel. Az ismert megoldás hátránya továbbá, hogy úgy a helyfenntatónak, mint a mátrixnak legömbölyített felső része van és a körív alsó szélénél az átmérővel párhuzamos irányú éllel kialakított vállal rendelkezik. Ez a pontos behelyezésnél megnehezíti a fogtechnikai laboratórium munkáját. Számításba kell venni még az előzőeken kívül azt is, hogy mint minden fém, a fogászatban használt öntőfémek is tágulnak hőközlés hatására (öntési hőfok) és lehűtéskor zsugorodnak. A fém tágulása, illetve zsugorodása miatt az öntvényben kialakított matrix fészek helyzete is változik. Minden öntvényben legalább két fészek van, így azok egymástól való távolsága is változik, de nem tartja meg eredeti méretét a matrix fészke sem. Ez eredményezi azt, hogy a matrix fészek öntés utáni zsugorodása miatt a behelyzett műanyag már annyira összenyomódik, hogy mechanikus beavatkozás nélkül tovább nem komprimálható. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a dolgozó karok is fémmel vannak körülvéve, a két vagy több matrix fészek közötti távolság zsugorodás következtében való csökkenését cska a fészek csiszolással végzett megnagyobbításával vagy a patrix elvékonyításával lehet korrigálni. Ez azonban pontatlanná teszi a mátrixnak a fészekben való elhelyezkedését és használat során annak gyűrődéséhez vagy szakadásához vezet. A szükségszerű mechanikai beavatkozás következtében a csúsztató szájnyílása elmozdul és emiatt a patrix behelyezése akadályoztatva van. A részleges fogműre funkció közben gyakorolt horizontális irányú erők tehát a matrix komprimálhatóságának állandó, meg nem változtatható mértéke miatt a fém-fém kombinációjú csúsztató rendszereknek megfelelő hatást mutatják. A találmány szerinti megoldás célkitűzése, hogy a technika jelenlegi állásából eredő és az előzőekben részletezett hátrányokat kiküszöbölhetővé tegye. Felismertük, hogy a találmány szerinti megoldás akkor érhető el célkitűzését, ha a matrix, illetőleg a helyfenntartó — pontosabban annak külső felülete — nem centrikus a belső furattal, aminek következtében e külső sík felületek a furat közepéhez viszonyítva meggátolják a matrix fészekben történő elmozdulását és helyváltoztatását. Ily módon biztonságosabb és pontosabb elhorgonyzás alakul ki. Továbbá,' ha a matrix elhorgonyzásra szolgáló vállai a kör átmérőjével nem párhuzamosak, hanem a vízszintessel hegyes szöget — célszerűen 30°-os szöget — zárnak be (ezek az élek az alaptesthez előnyösen legömbölyítve csatlakoznak), ez meggátolja a minta duplikálásánál a gélanyag kiszakadását. Ezáltal a helyfenntartó samottos kiöntés esetében pontosabb helyet biztosít a mátrixnak. A találmány szerinti csúsztató rendszer mátrixának anyaga hőre lágyuló műanyag, például polipropilén, polietilén, makrolon, illetve ezeknek az anyagoknak és az adott esetben szükséges adalékanyag különböző, a követelményeknek megfelelő keverékei. A már említett műanyag keverékek rugalmassági, keménységi és összenyomhatósági értékeit a keverékek összetételének változtatásán kívül a felhasználás kívánalmainak megfelelően még besugárzásokkal, 5 10 15 20 25 30 <10 45 50 55 60 65 2
