183540. lajstromszámú szabadalom • Kockajáték logikai ábrákkal
1 183 540 9 A bejelentés tárgya: kockajáték logikai ábrákkal, amelynek lényege az, hogy a játék tizenkettő, tizenhat, esetleg huszonnégy olyan kockából áll, amely kockák egymásnak megfelelő határolóla]: ján egymással azonos ábrák vannak felrajzolva, amelyek a kockák adott téridom szerinti összerakásakor adott logikai tartalmat hordoznak. Egy kocka határolólapján az ábrák oly módon vannak kialakítva, hogy a kocka egymással szemben lévő lapjain az ábrák úgy viszonylanak egyn áshoz, mint például egy előhívás nélküli, ún. negatí” filmkép az előhívott pozitív képhez viszonylik. A kocka egy adott határolólappal szemben lévő, azonos vonalakkal felrajzolt ábrán lévő azonos mezőt sötétek és megfordítva. Az egymás mellé helyezet: kockák — akár sík, akár téralakzatot formálunk belőlük — megfelelő logikai sorrendben felépítve, rendkívül változatos sík, vagy téralakzatot képeznek. Vlinél több a rendelkezésre álló kockák száma, annál viltozatosabb a játék. Kockajátékok már ismertek. A legrégibb és legismertebb ezek között az olyan játékkészlet, amelyet előre meghatározott számú kockák alkot iák. Az azonos méretű kockák hat lapján olyan képtöredék van felrajzolva, amely a többi kockák egy-egy határolólapján lévő képtöredékkel együtt összefüggő, teljes képet alkot, ha a képtöredékeket megfeklő módon illesztjük össze. Ily módon összesen hat ktp rakható ki egy adott számú kockákból álló készletből. Ez a kockajáték óvodás korú gyermekek kedvelt játéka évtizedek óta és ezidő szerint is az. A kocka, mint mértani test — amelyet már az ókor matemetikusai is a gömb után az egyik legtökéletesebb téridomnak tartottak — sokkal bon /olultabb logikai játékok kialakítására nyújt lehetős igét. Csak példaképpen utalunk ehelyütt ez ún. bűvös kockára, amely sok kis kockából össze épített nagy kockát alkot. A nagy kocka egy-egy fdületén lévő összesen kilenc kis kocka a nagy kocka geometriai középpontjában lévő térkereszt által meghatározott irányokban forgathatók el, egymásra merőleges síkokban. A különböző színekre festett kis kockák felületei így az elforgatás révén a billiós nagyságrendbe eső variációs megoldások létrehozására alkalmasak. „Kombino” néven ismert az olyan kockajáték, amely szintén adott számú kis kockákbó álló készlet. A kis kockák felületén lévő ún. „pictogrammok” vonalas ábrái úgy vannak megválasztva, hogy az egymás mellé helyezett kockák által alkotott síkfelület egy előre meghatározott sorrendiségű logikai ábrasort képeznek. Ennek a játéknak — amely a gyerekek szórakoztatásán lényegesen messzebbre mutató logikai tartalmat hordoz — az a hátránya, hogy csak a síkbaterített képet lehet kialakítani. A „Quadradius” néven ismert — hazánkban azonban el nem terjedt — kockajáték elve azonos a „kombino” játék elvével. Ennek segítségével már lehet meghatározott számú, folyamatosan összeál ított téralakzatot kialakítani, ezek száma azonban könnyen megfejthető és nagyszámú variációra alkalmas lehet. Az 1,197.895 lajstromszámú angol leírás szabályos mértani testekből álló modulelemekből kialakítható játékot ismertet. A modulelemek e találmán/ szerint kockák, vagy háromszög alapú hasábok, amelyek úgy vannak kiképezve, hogy egy, kettő, de legfeljebb három élükön önmagában ismert ún. zongorapántokkal vannak egymáshoz kapcsolva. Fentiek alapján legalább két elemnek kell kapcsolódni, hogy egy modul létrejöhessen. Attól függően, hogy az ily módon képzett modulok hány darab kockából, vagy hasábból állanak, s azok hány éle kapcsolódik a szomszédos kockákkal, vagy hasábokkal, — építhetők fel a különböző térformák. Ismert továbbá a 3,788.645 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírás szerinti játék. Ez a játék szabályos geometriai testekből — célszerűen kockákból — építhető fel. Lényegében a közismert dominó-játék el ve alapján játszható. A kockák különálló elemek. A kockákat határoló síklapok átlókkal négy-négy mezőre vannak felosztva és ezekben a mezőkben egy előre meghatározott szabály szerint egy-egy betű van beírva. A betűk száma összesen három, — például G, R, Y (amint a leírás ismerteti). Egy kockafelületen tehát a négy mezőben három azonos betű is lehet beírva. A kockák úgy helyezendők egymás mellé, hogy egy kockaél melletti mezőben lévő betűhöz csak olyan mező kerülhet a másik kockából, amelyen azonos betű van. A kockaelemek egymás mellé helyezése tehát a dominó elvén történik, a különbség mindössze annyi, hogy a kirakás nem egy, hanem több, legalább kettő dimenzió szerint zajlik le. Nincs szó tehát e megoldás szerint összefüggő konfigurációt létesítő logikai ábrákról: kizárólag a betűk azonossága határozza meg az elemek egymás mellé helyezésének lehetőségét. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő kockajáték révén azt a feladatot kellett megoldani, hogy adott számú kockákból álló készletet alakítsunk ki, amely a kockák felületén lévő logikai ábrák — előnyösen mértani idomok — révén minőségi változást jelent a belőlük képzett akár sík, akár téralakzat tekintetében, oly módon azonban, hogy a kockák száma maximálisan ne legyen több, mint huszonnégy, a kockák felületén lévő ábrák száma pedig a minimálisra legyen korlátozva. Ezt a felatadot úgy sikerült megoldani, hogy egy olyan kockát alakítottunk ki, amelynek hat határolófelületéből három határolófelület ábrája egymástól különbözik, a másik három ábra azonban azonos a vele útellenben lévő határolófelületek ábrájával, de annak „negatív” képét mutatja. A megválasztott ábrák révén — ha a rendelkezésre álló készletből adott számú kockát a megfelelő felülettel helyezünk egymás mellé — mind sík, mind téralakzatban rendkívül változatos kombinációk hozhatók létre. Ha pedig az egy síkfelületen összeálló ábrát nézzük, akkor ennek a síknak hátoldalán ugyanazon ábrát látjuk, — negatívban. Lehetséges tehát 3x3, vagy 4x4 kockából álló síkalakzatot, vagy ezektől eltérő, a síkalakzathoz csatlakozó térkombinációt kialakitani. Az elérhető variációk száma mntemetikailag természetesen számítható, a játék oldaláról nézve azonban gyakorlatilag olyan nagy számot ad, amely úgyszólván végtelen. A találmány jobb megértése végett a leíráshoz rajzokat mellékelünk; ezekkel az ábrákkal az alábbi részletes leírás kiegészítésével a játék lényege könnyen megérthető. A rajzok közül az 1. ábra a játékkészletet alkotó azonos kockák közül egy kockának első határolófelületét, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
