183539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőkezeléssel megnövelt aktivitású, emulgeálható inszekticid és akaricid készítmények előállítására fenoxi-benzil-csoportot tartalmazó piretroidokból
1 1:53 539 2 A 2. példában megadott összetételű készítményt el- ' készítettük egyrészt a komponensek összekeverésével, másrészt a találmány szerinti hőkezeléssel. A két formuládéból vízzel különböző hígításokat állítottunk elő és ezeket nyúl rühmentesítésére használtuk fel a C-kísérletben leírtak szerint. Az alábbi eredményeket kaptuk: a készítmény és a kezelések eredménye a hígítás aránya 1. kezelés 2. kezelés 3. kezelés a 2. példa szerinti készítmény hőkezelés nélkül 1:200 1:400 1:1500 1:3000 1 H-H-H-l-f H-K-HH-H- + + a 2. példa szerinti készítmény a találmány szerinti hőkezeléssel 1:200 ± ± + 1:400 ± ± + 1:1500 ± ± + 1:3000 ± ± + — — változás nem észlelhető ± — részben gyógyult + — teljesen gyógyult. A két táblázat adatainak összevetéséből megállapítható, hogy amíg a komponensek egyszerű elegyítésével készült irtószer 1:400-szoros hígításban alkalmazva volt képes a 3. kezelés után a rühesség megszüntetésére, az azonos összetételű, de a találmány szerinti készítményt használva a teljes gyógyulás már 1:1500- szoros hígítással végzett háromszori kezelés után is regisztrálható volt. A táblázat adataiból tehát látható, hogy a találmány szerinti készítmény sokkal hatásosabb a rühesség meggyógyitására, mint a komponensek egyszerű összekeverésével kapott termék. A találmányunk szerinti készítmény ismertetett előnyei feltételezésünk szerint azon alapulnak, hogy az emulgeálószerek a fenoxi-benzil-csoportot tartalmazó piretroidok és a nagyobb szénatomszámú alkoholok a hőkezelés hatására — de csakis az általunk megadott hőmérsékleten meghatározott ideig kezelve — egy komplex kondenzációs térhálós formát hoznak létre. Ennek eredményeképpen egyrészt az ily módon előállított termékekben a hatóanyagok aktivitása és stabilitása — mint azt az alább ismertetett laboratóriumi mérések igazolják — fokozódik, másrészt a készítmény emulgeálásánál olyan fiziko-kémiai szerkezetű (diszperzitásfok, nedvesítőképesség stb.) emulzió jön létre, amely egyaránt hatásos az állatok szőrzetére telepedő legyek és a bőr felső hámrétegében élősködő rühatkák elpusztítására szemben a nem hőkezelt, vagy csak szobahőmérsékleten összeoldott, illetőleg homogenizált termékekkel. A találmányunk szerinti készítmények fokozott rovarölő aktivitása és stabilitása biológiai titrálással is jól kimutatható. Ezt oly módon végeztük, hogy különféle mintákból készült 0,5 s%-os vizes emulziókkal üveglemezeket impregnáltunk, majd a frissen készült és az 5 napig 50 °C-on termosztátban megvilágítás mellett inkubált lemezekről azonos térfogatúra bepárolt eluátumot készítettünk. Ezután meghatároztuk az egyes eluátumok LC 50 értékét (módszer: WHO Techn. Rep. Ser. No. 443. 114—118. oldal és P. J. Finney: Probit Analysis 3th Ed. Cambridge, 1971.), vagyis azt a koncentrációt, amelyre szükség volt a méréseinkhez felhasznált szuronyos istállólégy (Stomoxis calcitrans) 50%-ának elpusztításához. Méréseink pontosságának jellemzésére kiszámítottuk ezen kívül az LC 50 értékeknek a 95%-os szignifikancia-szinthez tartozó konfidençiaintervall urnát.. is (továbbiakban : konf. limit). Nyilvánvaló, hogy minél alacsonyabb az LC 50 érték, annál nagyobb a minta rovarölő aktivitása, tehát az aktivitás az 1/LC 50 értékekkel arányos. Éppen ezért a minták stabilitásának számszerű jellemzésére a frissen készük mintáknál mért 1/LC 50 érték és az inkubált mintáknál mért 1/LC 50 érték %-os különbségét adtuk meg (továbbiakban: aktivitás csökkenés %). 1. kísérlet az 1. kiviteli példánkat úgy módosítottuk, hogy a) minta: Emulsogen EL helyett p-xilolt, b) minta: /-propanol helyett p-xilolt, c) minta: nem alkalmaztunk hőkezelést, hanem a komponenseket csak egyszerűen összekevertük, d) minta: az 1. példa szerinti készítmény. A frissen készült és inkubált minták adatait az I. sz. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adatai jól szemléltetik, hogy a piretroid mellett alkohol és detergens jelenléte hőkezeléssel jelentős aktivitás növekedést és stabilitásfokozódást eredményez, míg a felsorolt tényezők bármelyikének a hiánya ezen hatás elmaradását okozza. 2. kísérlet: a 2. kiviteli példánkat úgy módosítottuk, hogy e) minta: /i-butanol helyett metanolt, f) minta: /i-butanol helyett etanolt, g) minta: nem változtattunk, h) minta: n-butanol helyett n-amil-alkoholt, i) minta: n-butanol helyett hexil-alkoholt j) minta: n-butanol helyett n-oktil-alkoholt tartalmazott. Az így készült minták adatait a II. sz. táblázat foglalja össze. E táblázat adataiból megállapítható, hogy — figyelembe véve az 1. kísérletben az /-propanollal készült minta adatait is — aktivitás fokozódás és stabilitás növekedés csak akkor lép fel, ha a kompozíciókban legalább 3 szénatomszámú alkoholt alkalmazunk. A több, mint 5 szénatomszámú alkoholok — és az aromás alkoholok — alkalmazása viszont toxikológiai okokból nem jöhet szóba, így ezekre oltalmi igényünket nem volna értelme kiterjeszteni. 3. kísérlet a 3. kiviteli példánkat úgy módosítottuk, hogy k) minta: fenvalerát helyett cipermetrint, l) minta: cipermetrin helyett fenvalerátot, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
