183534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és támeszköz visszabontható réskitöltés készítésére
1 183 534 2 A találmány könnyen visszabontható réskitöltés készítésére szolgáló eljárásra, valamint az eljárás foganatosítására szolgáló támeszközre vonatkozik. Amint ismeretes, a mélyépítésben eltörjedten használnak folyamatos és vízzáró résfalakét. Ezeket oly módon építik meg, hogy résvezető gerendák között végrehajtják a rés földkiemelését, a faldfalak állékonyságát résiszap biztosítja. A rést szakaszosan — táblákban — emelik ki. A földkiemelést megelőzi a szakaszolócsövek elhelyezése. Az egyes réstáblák megfelelő minőségű csatlakoztatása céljából — egy bevált megoldás szerint — a markoló, is ennek megfelelően a résszakaszok végei íves kialak: tásúak. A betöltött beton szintjének a résvezető gerendák talpa felett kell elhelyezkednie, hogy a földmegtámasztás folyamatos legyen. Az ún. kezdő, vagy „csöves” táblák betonozása után kezdődik az ún. „közbenső” táblák kiemelése. A kezdő táblák és a közbenső táblák betonját úgy kell egymáshoz csatlakoztatni, hogy a résfal folyamatossága és vízzárása biztosítva legyen. A földalatti műtárgyak, például kére.’alatti metróalagutak építésénél kél, egymástól távközzel, és egymással párhuzamosan húzódó résfalat építenek; ezek a műtárgy, pl. alagút oldalfalai, és ezekre helyezik a födémet. Ha a műtárgy födémé a terepszint alatt mélyen van, és a résvezető gerendák talpát u födém belső szintje nem éri el, a résfalakat nem kellene felbetonozni a résvezető gerendák aljáig, hanem csak a födém aljáig. Általában mégis úgy építenek, hogy a résfalak felbetonozását a résvezető gerendák talpa feletti szintig végrehajtják, majd a födém elhelyezése előtt a résfalat visszavésik (levésik). Elvben gazdaságos lenne a levésendő résfalszakasz könnyen bontható anyaggal, például homokos kaviccsal való helyettesítése, ez azonban a kezdő (szakaszolócsöves) táolák esetében akadályba ütközik, mivel a szakaszolócsövek közé betöltött ömleszthető szemcsés anyag a szakaszolócsövek kihúzása után — aminek a közbenső réskiemelést meg kell előznie — megtámasztatlan maradna, és egy része a szakaszolócsövek helyébe vissz îhullanék. A fenti okok miatt eddig a kezdő tábláknál a résfalakat felbetonozták, majd a betont visszavéstek, és a szemcsés ömleszthető anyaggal való feltölt- ;st legfeljebb csak a közbenső tábláknál tudták alkalmazni. A felesleges felbetonozás és visszavésés természetesen költséges, időigényes és élőmunkaigényes műbelet. Á találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltasson réskitöltés készítésére, amely „kezdő” táblák esetében is lehetővé teszi könnyen visszabontható anyag, például homokos kavics alkalmi zását. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a „kezdő” réstáblák keskeny homlokoldalai felé a szemcsés ömleszthető anyjg kifolyását meggátoljuk, ugyanakkor a hosszanti öli alak mentén a szemcsés ömleszthető anyag a földfalakra nyomást tud gyakorolni, azaz a földfalak megtá riasztása biztosítható, a könnyen visszabontható rés kitöltés „kezdő” tábláknál is megvalósitható. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a résbe annak hosszirányára keresztirányú, egymástól távközzel elhelyezkedő homlokoldali térelhatároló elemekkel, valamint ezeket összekötő, húzásra igénybevehető lineáris elemekkel — és adott esetben a rés hosszirányában, a rést határoló földfalak mentén húzódó, utánengedő (deformálható) anyagból készült oldalsó térelhatároló elemekkel is — rendelkező támeszközt bocsátunk, amelyet az ömleszthető — előnyösen szemcsés — kitöltőanyaggal kitöltünk, majd a támeszközt a résből eltávolítjuk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint két szakaszolóelem, például szakaszolócső között a rést kiemeljük, betonnal részben kitöltjük, a betonkitöltésre helyezzük a támeszközt, amelyet kitöltőanyaggal töltünk ki, majd a szakaszolóelemeket eltávolítjuk a résből, végrehajtjuk a fenti kezdő réstáblával szomszédos réstábla vagy — táblák földkiemelését, és a résszakasz(ok)ban is végrehajtjuk a betonozást a kezdő réstábla betonjának megfelelő magasságig; a közbenső réstáblá(k)ba ömleszthető szemcsés kitöltőanyagot töltünk, és a kezdő réstáblából ezt követően távolítjuk el a támeszközt. Célszerű, ha a kitöltőanyag a rést a résvezető gerendák alsó vége fölötti szintig terjedően tölti ki. Az eljárás foganatosítására szolgáló támeszközre az jellemző, hogy a rés hosszirányára keresztirányú, merev, tömör anyagból, például acéllemezből készült, egymástól távközzel elhelyezkedő homloklemezei, és a homloklemezeket összekapcsoló, húzásra igénybevehető lineáris elemei, például hosszrúdjai (vonórúdjai), valamint — adott esetben — a rés falai mentén húzódó oldalsó térelhatároló elemei vannak, amelyeket — előnyösen — deformálható (utánengedő) borítás alkot. A támeszköz egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a homloklemezek íves kialakításúak, célszerűen félhenger alakúak, és domború oldalukkal a támeszköz belseje felé néző módon vannak elrendezve. Egy további találmányi ismérv szerint a támeszköznek az oszlopokból, hosszrudakból és keresztrudakból álló, kosárszerű vázszerkezete van, amelyhez a homloklemezek oldalsó kapcsolatokkal — célszerűen akasztófülekkel vannak csatlakozt-tva. A borításokat drótháló és/vagy drótfonat és/vagy zsákszövet alkotja, és a borítások a hosszrudakon belül vannak elhelyezve. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás lényeges technológiai lépéseit, illetve a berendezés egy előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy, a találmány szerinti eljárással készített rés-szakasz felülnézetben látható; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt E—E vonal mentén vett hosszmetszet; a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt F—F vonal mentén vett keresztmetszet; a 4. ábrán a találmány szerinti eszköz felülnézetben látható; az 5. ábrán a 4. ábra szerinti eszközt oldalnézetben tüntettük fel; a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt G—G vonal mentén vett keresztmetszet. Az 1—3. ábrákon látható módon az 1 rés kiemelése — önmagában ismert módon — 2 résvezető gerendák alkalmazásával történik. Az 1 rés „kezdő” tábláit A, „közbenső” tábláit pedig B hivatkozási betűvel jelöltük. Az egyes réstáblák jó egymáshoz csatlakoztatása céljából a kiemelt résszakaszok 5 íves végekkel vannak kialakítva. Az egyes táblák földkiemelése — ugyancsak önmagában ismert módon — résiszap vé5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
