183532. lajstromszámú szabadalom • Tisztítóeszköz fényes vagy fényezett felületek, főleg üvegfelületek, lakkozott vagy zománcozott felületek, pl járművek, bútorok és hasonlók fényezett felületeinek szárazon történő tisztítására

183 532 2 A találmány tárgya tisztítóeszköz, amelynek segít­ségével szárazon lehet tisztítani fényes '’agy fényezett felületeket, főleg üvegfelületeket, lakkozott vagy zo­máncozott felületeket, amik például járműveken, bú­torokon és hasonlókon fordulnak elő. A találmány szerinti tisztítóeszköz szárazon törtérő használata mellett sem következik be a fényezett tisztítandó felü­let megkarcolása, horzsolása és hasonló durva meg­sértése. Fényezett és fényes felületek tisztítására általában különféle természetes textíliából vagy műszálakból képezett tisztítóeszközök szolgálnak. Ezek a tisztító­­eszközök a por vagy poros jellegű szennyezések eltá­volítására szolgálnak. A kereskedelemben a tollseprű­­től kezdve a különféle textilszerű vagy műszálas mop­­pokig, a nyeles vagy nyél nélküli tisztítóeszközök szé­les választéka van. Ezek a tisztítóeszközök igen nagy hátránnyal rendelkeznek, nevezetesen, íogy a fénye­zett vagy lakkozott felületet karcolják. A tisztítandó felületen lévő, köztudottan igen kemény porszem­csék, homokszemcsék vagy hasonló, ásványi anyag­ból származó szennyeződések a tisztító ;szközzel tör­ténő elmozdítás során elcsúsznak a lakkozott felüle­ten és éppen a tisztító eszköz révén kifejtett nyomás folytán karcolják meg a felületeket. Történtek próbálkozások olyan tisztítóeszközök létrehozására, amelyek sztatikus villamos töltéssel rendelkeznek, és ennek segítségével próbálják a kü­lönféle szilárd szennyeződéseket eltávolítani a fénye­zett felületekről. Az elképzelés az, hog) a tisztítóesz­köz villamos töltése folytán magához vonzza a port és így tisztítja le a szennyezett felületet. Ezek hátránya is az, hogy általában relatív elmozdítást kell végrehajta­ni a tisztítóeszköz és a tisztítandó felúet között ah­hoz, hogy a szennyeződést eltávolítsák, ezen relatív el­mozdítás során pedig menthetetlenül bekövetkezik a karcolás. A találmány szerinti tisztítóeszköz elé kitűzött cél az volt, hogy szárazon való tisztítás esetén is úgy biz­tosítsa a tisztítandó felületen lévő por és hasonló szennyeződés eltávolítását, hogy az ne okozzon kar­colatokat a fényezett tisztítandó felületei. Ezt a célki­tűzést természetesen olyan módon való isztítás eseté­re is fenn kell tartani, amikor relatív elmozdítás törté­nik a tisztítóeszköz és a tisztítandó felület között, vagyis amikor a tisztítóeszközt ide-oda mozgatják. A találmány szerinti tisztítóeszköz az eléje kitűzött célt azáltal oldja meg, hogy szálasanyagból lévő hal­maza nyéllel vagy más fogantyúval ellátva kerül alkal­mazásra, és amelynek szálasanyag halmazát olyan fo­lyadékkal itatták át, amely zsíroldó és antisztatizáló anyagon kívül glicerint és esetleg illatos tó anyagot is tartalmaz. Azt találtuk ugyanis, hogy a zsíroldó anyag mellett az antisztatizáló anyagon kívül a glice­rin is igen kedvező adalékul szolgál. A zsíroldó anyag mellett olyan anyagot is célszerű adni a kezelésre szánt közeghez, amely hosszabb ideig alkalmassá teszi a tisztítóeszközt a célszerű használatra. Ráviden szólva ez az anyag megakadályozhatja a kezeli »szereknek az elillanását, a szálasanyag kiszáradását. Ilyen anyag gyanánt valamilyen kőolajszármazék elkalmazható. Kísérleteink során a petróleumot találtuk a legalkal­masabbnak kiszáradást gátló közegként. Ahhoz, hogy a petróleum vagy más kőolajszá mazék kelle­metlen szagát közömbösíteni lehessen, előnyös ha illa­tosító anyagot adagolnak a kezelő szerbe. Azt találtuk továbbá, hogy legelőnyösebb az olyan szálasanyag halmaz alkalmazása, amely pamutcér­nákból áll és a pamutcérnák vastagsága 2,5 és 4 mm között van. Ezen tartományon belül a legkedvezőbb­nek találtuk a 3—3,5 mm szálvastagságú pamutok használatát. A tisztítóeszközt előnyös úgy összeállítani, hogy a pamutcérnákból egy fejszerű, nagy bojthoz hasonló halmaz legyen, ezeket nyélre erősítve vagy más jellegű fogantyúhoz kapcsolva képezhető ki maga a kész tisz­títóeszköz. A pamutcérnákat a nyélre vagy más fo­gantyúra való erősítés után, vagy az előtt is, kezelni lehet azzal a szerrel, amely tehát zsíroldó és antisztati­­zaló anyagon kívül glicerint tartalmaz. A találmány szerinti tisztítóeszköz lényege tehát, hogy szálasanyag halmaza pamutcérnákból áll és a pamutcérnák olyan anyaggal vannak kezelve, amely zsíroldó és antisztatizáló anyagon kívül glicerint és esetleg illatosító anyagot tartalmaz. A találmány szerinti tisztítóeszköz egy előnyös kivi­teli alakját képezi az olyan megoldás, amelynél a zsír­óidé anyag mellett valamilyen kőolajszármazékot, előnyösen petróleumot tartalmaz a pamutcérnák ke­zelésére szolgáló anyag. A pamutcérnákat kezelő anyag zsíroldó komponen­se gyanánt általában bármilyen szappan vagy szap­panszerű anyag szóbajöhet. Kísérleteink során a káli­­szappant találtuk legmegfelelőbbnek. . A javasolt tisztítóeszköz célszerű kiviteli alakjánál a kezelőanyag előnyösen 10—25 súly°7o petróleumot, 1—5 súly% glicerint, 1—2 súly% káliszappant, 70—85 súly% vizes antisztatikus oldatot és 3—5 sí ly% illatosító anyagot tartalmaz. Antisztatizáló anyag gyanánt a kereskedelmi forga­lomban kapható, önmagában ismert minden ilyen cél­ra szolgáló anyag felhasználható. Különösen a mosás utáni öblítéshez használt antisztatizáló anyagokat ta­láltuk alkalmasaknak, tekintettel arra, hogy ezek már megfelelő hígításban állnak rendelkezésre. Ez a hígí­tás az antisztatizáló anyag saját súly%-ára vonatkoz­tatva 30—40%-os töménységűnek mondható az an­­thztatizáló anyag és víz viszonylatában. A találmány szerinti tisztítóeszköz egy példakénti kiviteli alakjánál a következő módon jártunk el. 3,5 mm átmérőjű pamutcérnákból önmagában is­mert módon készítettünk köteget, amelynek durván hengeres képzeletbeli burkolófelülete volt. Ezt a dur­ván hengeres formájú köteget fanyélre erősítettük. A prmutcérnák kezelésére a következő összetételű keze­lőanyagot használtuk. Petróleum 12 s%, Glicerin 3 s%, Káliszappan 2 s%, Illatosító anyag 4 5%, és a 100%-hoz hiányzó többi súly%-ot mosás utáni antisztatizáló szerből alkottuk, amelynek 30%-os ha­tóanyag tartalma volt. A példa szerinti tisztítóeszközt, továbbá az egyéb, az igénypontok oltalmi köre által meghatározott ke­­re be tartozó tisztítóeszközöket is kipróbálva azt az eredményt kaptuk, amit a célmegjelölésnél már meg­adtunk. Nevezetesen száraz és poros gépkocsi felüle­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom