183513. lajstromszámú szabadalom • Javított minőségű, rostos anyagokat tartalmazó készítmények és eljárás azok előállítására
1 183 513 2 hoz tapasztják a rostos szubsztrátum egyedi rostjait, illetve lehetővé teszik a késztermék egyéb anyagokhoz történő ragasztását például rétegelt termékek előállítása esetén. A rostokra felvitt bevonat — azon túlmenően, hogy növeli a rostok tűz- és hőállóságát — gőzállóságot (elsősorban vízgőzállóságot) is biztosíthat a lemezkeszuszpenziókból leválasztott rostos filmeknek. Az ásványiagyag-lemezkék (elsősorban a vermikulit-lemezkék) vízgőz-átbocsátási együtthatója ugyanis igen kis érték; így az ásványianyag-lemezkéket hordozó rostanyagú készítményeket igen előnyösen használhatjuk fel vízgőz hatására károsodó anyagok (például habok, ahol a vízgőz behatolása az idő előrehaladtával csökkentheti a habok szigetelőképességét) vagy vízzel elbontható anyagok védelmére. Az éghetetlen rostok lemezkékkel történő bevonásának hatására a rostok lángállósága is fokozódik. Figyelembe véve azonban, hogy a láng szétterülhet a készítmény felületén, kívánt esetben a készítmény anyagához lángmentesítő adalékanyagokat, például halogénvegyületeket, antimon-trioxidot, alumínium-trihidrátot, borátot és/vagy foszfátokat is adhatunk. Rendkívül előnyös az is, hogy a rostokon kialakított lemezke-bevonat kémiailag inert, pontosabban ellenáll a savak és lúgok károsító hatásának. A találmány szerinti eljárással tehát a lúgos körülmények között egyébként fel nem használható rostokat (például üvegrostokat) ilyen területeken való felhasználásra is alkalmasakká tehetjük. A találmány szerinti rostalapú készítmények egy speciális kiviteli alakjának tekinthetők azok az alkáli-rezisztens üvegrostok, amelyek rétegszerkezetű ásványi anyag (elsősorban vermikulit) lemezkéiből álló bevonatot hordoznak. A korábbiakban ismertetett, rétegszerkezetű ásványi anyagok lemezkéiből álló, módosítatlan bevonatot hordozó rostokból készített termékeket igen széles körben használhatjuk fel. Olyan alkalmazási területeken azonban, ahol a késztermék folyékony víz hatásának lehet kitéve, előnyösen úgy járunk el, hogy a bevonatot a vízállóság fokozása érdekében módosítjuk. A módosítatlan bevonatok folyékony víz hatására széteshetnek, megfelelő módosító kezeléssel azonban igen könnyen vízállókká tehetők. A vermikulit-lemezkéket tartalmazó anyagkeverékeket és készítményeket magnéziumsó (például magnézium-klorid) oldatával (például telített oldatával), ammóniával vagy alkilamin-gőzökkel végzett kezeléssel tehetjük vízállókká, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a rostos szubsztrátumra felviendő lemezke-szuszpenzióhoz vízállóságot fokozó adalékanyagot adunk. Ilyen megoldást ismertet a 0009310 A1 sz. közzétett Európa-szabadalmi bejelentés. Vízállóságot javító adalékanyagokként vízben gyengén oldódó és vízzel lúgosán reagáló szemcsés anyagokat, például kalcium-oxidot és magnézium-oxidot használhatunk fel. Vízállóságot javító adalékanyagként előnyösen magnézium-oxidot alkalmazunk, ez az adalékanyag ugyanis egyúttal a készítmény szilárdságát is növeli. A magnézium-oxidot különösen előnyösen adhatjuk a készítmény előállításához felhasznált gázkezelt (habosított) vermikulit-szuszpenziókhoz, ekkor ugyanis a magnézium-oxid a késztermék részét képező, sejtszerkezetíí vermikulit mátrix nyomószilárdságát is fokozza. A vízállóságot javító adalékanyagot rendszerint a lemezkék súlyára vonatkoztatva legföljebb 15 súlyzó, leggyakrabban körülbelül 10 súly% mennyiségben használjuk fel. A termékek folyékony vízben mért stabilitásának (azaz vízállóságának) javítása érdekében úgy is eljárhatunk, hogy a lemezkék szuszpenziójához a felvitel előtt vagy a felvitel alatt valamely szilikon-polimer prekurzorát adjuk, majd a terméket víz jelenlétében savas gázzal kezeljük. Ekkor a prekurzor polimerizálódik, és a termékben vízállóságot fokozó szilikon-polimer képződik. Ilyen eljárást ismertet többek között a 81 03 459 sz. nagy-britanniai szabadalmi bejelentés. Eljárhatunk például úgy, hogy a szuszpenzióhoz nátrit m-metil-szilikonátot adunk, majd a kapott terméke; víz jelenlétében széndioxiddal kezeljük. A széndioxidos kezelést a szárítással egy időben is végezhetjük, azonban úgy is járhatunk, hogy a szárított terméket vízzel újra nedvesítjük és ekkor kezeljük széndioxiddal. A szuszpenzióhoz általában a lemezkék súlyára vonatkoztatva legföljebb körülbelül 5 súly%, leggyakrabban körülbelül 2 súly% szilikon polimerprekurzort adunk. \ találmány szerinti eljárásban a rétegszerkezetű ásványi anyagok leinezkéinek bármilyen szuszpenzióját felhasználhatjuk. A rétegszerkezetű ásványi anyagok szerkezetének kémiai megbontására bármilyen ismert módszert alkalmazhatunk. A vermikulit rétegszerkezetének kémiai megbontására alkalmas eljárásmódokat ismertet többek között az 1 015 385, 1 076786, 1 119305 és 1585 104 sz. nagy-briíanr’^ szabadalmi leírás, valamint a Micron 7, 247 (1976) közlemény. A rétegszerkezetű ásványi anyag szerkezetérek kémiai megbontása révén kapott lemezke-szuszpenziót előnyösen nedves osztályozásnak vetjük alá, amelynek során eltávolítjuk a nagyobb méretű ásványhmyag-részecskéket. A vermikulit-lemezkék szuszpenzióinak nedves osztályozását például a 39510/76 és az 51425/76 sz. nagy-britanniai szabadalmi bejelentés, valamint a 2741 859 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat ismerteti. A találmány szerinti eljárásban felhasználandó szuszpenziőkból a nedves osztályozás során előnyösen az 50 mikronnál nagyobb méretű részecskéket távolítjuk el, azaz az eljárásban kolloid jellegű lemezke-szuszpenzickat használunk fel. Az 1585 104 sz. nagy-britanniri szabadalmi leírásban közöltek szerint előállított, mrjd nedves osztályozással 50 mikronnál kisebb részecskeméretre beállított vermikulit lemezke-szuszpeaziókban általában a részecskék körülbelül 40%-át a C,4—5,0 mikron méretű lemezkék teszik ki. A találmány szerinti eljárásban előnyösen ezeket a szuszpenzickat használjuk fel. A találmány szerinti, rostos anyagokat tartalmazó készítményeket az adott rostanyag-készítmények valamennyi ismert, szokásos alka mazási területén felhasználhatjuk. További előnyt jelent, hogy a meghatározott célokra felhasználható rostanyagok körét jelentősen szélesíthetjük, azaz számos alkalmazási területen olyan rostanyagokat is felhasználhatunk, amelyeket kedvezőtlen tűzállóságuk miatt az adott célra eddig alkalmatlanoknak tartottak . Hőszigetelési és tűzvédelmi célokra például az eddig egyedül alkalmasnak tartott azbeszt- és kerámiarostokon kívül a kevésbé költséges, tűzállóvá tett üvegrostokat is felhasználhatjuk, míg a speciális, tűzálló rostok hőstabilitását a találmány szerinti kezelés-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
