183509. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés digitális jelsorozat órajelének kinyerésére fáziszárt hurokkal
1 183 509 2 nerátor által kiadott impulzussorozatból se nem veszünk el impulzust se nem iktatunk be új impulzust a meglévők közé. Találmányunk lényege digitális jelsorozat órajelének kinyerésére olyan új digitális fáziszárt hurok, amelyben a 6 vezéreltosztó csak két lehetséges diszkrét osztásaránnyal rendelkezik, amely pozitív típusú fáziszárt huroknál q és q+p illetve negatív típusú fáziszárt huroknál q és q—p, ahol az osztásarányt meghatározó q és p egész szám és q lényegesen — legalább háromszor — nagyobb p-nél (q^3 p) továbbá olyan F órajelgenerátorral rendelkezik, amelynek g kimeneti jelfrekvenciája pozitív típusú fáziszárt huroknál q-F-^-szerese illetve negatív típusú fáziszárt huroknál q—!y-szerese az órajel kinyerését szolgáltató a bemeneti jel f0 bitsebességének. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés fix osztásarányú osztóval is megvalósítható. Egy ilyen találmány szerinti megoldás változatnak jellemzője, hogy a 6 vezércltosztó fix osztásarányú osztóból, valamint ahhoz kapcsolódó impulzusbeiktató és impulzuskiiktató áramkörből áll. Az így kialakított 6 vezéreltosztó két lehetséges diszkrét osztásaránnyal rendelkezik, amely pozitív típusú fáziszárt huroknál q és q+p illetve negatív típusú fáziszárt huroknál q és q—p, ahol az osztásarány meghatározó q és p egész szám és q lényegesen — legalább háromszor — nagyobb p-nél (q—= 3p), továbbá olyan F órajelgenerátorral rendelkezik, amelynek g kimeneti jelfrekvenciája pozitív típusú fáziszárt huroknál q+-^--szerese illetve negatív típusú fáziszárt huroknál q—-^--szerese az órajel kinyerését szolgáltató a bemeneti jel f0 bitsebességének. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés továbbá különböző sebességű a bemeneti jelekből órajel kinyerésére változtatható g frekvenciájú kimeneti jelet szolgáltató generátorral is rendelkezik. A találmányunk szerinti digitális fáziszárt hurok működése a*, /?*, y*, esetekre vonatkozóan lényegesen eltér az alábbiak szerint: a* eset: Az e keskeny impulzussorozatban az átmenet siet vagy egy előírt küszöbnél nagyobb mértékben siet a h órajel felfutó éléhez képest. Ezt a tényt fejezi ki az 5 fáziskomparátor f+=l és f*—0 állapota. Ebben a helyzetben a kinyert h órajel periódusidejét átlag szemlélettel nézve rövidíteni kell, azaz a y működési módra jellemző ciklusonként osztási arányokat, illetve az ezekben felismerhető szabályosságot olyan értelemben kell megzavarni, hogy az átlagos osztási arány kisebb legyen, azaz a beavatkozást követő viszonylag rövid (néhány órajel ciklusidőt kitevő) intervallumra vonatkoztatva a kisebb osztás gyakorisága nagyobb legyen a nagyobb osztás gyakoriságánál; azaz ...q, q + p, q, q, q+p, q,... stb, vagy ■ - ■ ..,q-p, q, q-p, q-p, q, q-p,... stb... Az elmondottak értelemszerűen érvényesíthetők arra a találmány szerinti megoldási változatra is, amikor a modellt nem egyszerű 6 vezéreltosztóval írjuk le, hanem az F órajelgenerátor által kiadott impulzusok közül legalább egyet elveszünk, vagy újabb impulzust iktatunk be közéjük és az így módosított órajelet fix osztóval osztjuk. ß* eset: Az e keskeny impulzussorozatban az átmenet késik vagy előírt küszöbnél nagyobb mértékben késik a h órajel felfutó éléhez képest. Ezt a tényt fejezi ki az 5 fáziskomparátor f+=0 és +=1 állapota. Ebben a helyzetben a kinyert h órajel periódusidejét átlag szemlélettel nézve rövidíteni kell, azaz a y működési módra jellemző ciklusonként osztási arányokat, illetve az ezek rendjében felismerhető szabályosságot olyan értelemben kell megzavarni, hogy az átlagos osztási arány megnövekedjen, azaz a beavatkozást követő viszonylag rövid (néhány órajel ciklusidőt kitevő) intervallumra vonatkoztatva a nagyobb osztás gyakorisága haladja meg a kisebb osztásét, azaz például ....,q, q+p, q+p, q, q+p,... vagy ...q, q-p, q, q-p, q, q, q-p,.... osztások kövessék egymást. Az elmondottak értelemszerűen érvényesíthetők arra a találmány szerinti megoldási változatra is, amikor a modellt nem egyszerű 6 vezérelt osztóval írjuk le, hanem az F órajelgenerátor által kiadott impulzusok közül legalább egyet elveszünk, vagy legalább egy többlet impulzust iktatunk be közéjük és az így módosított h órajelet fix osztóval osztjuk. y* eset: A kinyert h órajel felfutó élének környezetében nincs az e keskeny impulzussorozatban átmenet (az a bemeneti jel mintázata olyan, hogy a szóban forgó h órajelciklushoz nem rendelhető átmenet), vagy amennyiben a 4b. ábra szerinti holt zónával rendelkező 5 fáziskomparátort használjuk, a kinyert átmenet az 5 fáziskomparátorra jellemző 2zl0o holtzónába esik. Ezt a tény kifejezheti az 5 fáziskomparátor f+—0, ^=“0 állapota. Ebben az esetben a DPLL típusától függően a 6 vezéreltosztó osztása vagy q, a következő h órajelciklusban viszont kötelezően q+p, vagy q—p; a következő h órajelcikiusban viszont kötelezően q. Amennyiben a modellt nem 6 vezéreltosztóra írjuk le, akkor az F órajelgenerátorból kijövő impulzusok közé vagy nem iktatunk be többletimpulzust és nem is veszünk el impulzust, a következő h órajelciklusban viszont megtesszük ezt; vagy beiktatunk egy többletimpulzust vagy kiveszünk egyet, a következő h órajelciklusban viszont nem tesszük ezt. Az elmondottak alapján nyilánvaló, hogy amennyiben a y állapot több cikluson át ciklusról-ciklusra bekövetkezik, úgy, ekkor ciklusonként az osztási arányok 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 3