183509. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés digitális jelsorozat órajelének kinyerésére fáziszárt hurokkal

1 183 509 2 nerátor által kiadott impulzussorozatból se nem ve­szünk el impulzust se nem iktatunk be új impulzust a meglévők közé. Találmányunk lényege digitális jelsorozat órajelé­nek kinyerésére olyan új digitális fáziszárt hurok, amelyben a 6 vezéreltosztó csak két lehetséges diszkrét osztásaránnyal rendelkezik, amely pozitív típusú fá­ziszárt huroknál q és q+p illetve negatív típusú fázis­zárt huroknál q és q—p, ahol az osztásarányt megha­tározó q és p egész szám és q lényegesen — legalább háromszor — nagyobb p-nél (q^3 p) továbbá olyan F órajelgenerátorral rendelkezik, amelynek g kimeneti jelfrekvenciája pozitív típusú fáziszárt huroknál q-F-^-szerese illetve negatív típusú fáziszárt hurok­nál q—!y-szerese az órajel kinyerését szolgáltató a bemeneti jel f0 bitsebességének. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés fix osz­tásarányú osztóval is megvalósítható. Egy ilyen talál­mány szerinti megoldás változatnak jellemzője, hogy a 6 vezércltosztó fix osztásarányú osztóból, valamint ahhoz kapcsolódó impulzusbeiktató és impulzuskiik­tató áramkörből áll. Az így kialakított 6 vezéreltosztó két lehetséges diszkrét osztásaránnyal rendelkezik, amely pozitív típusú fáziszárt huroknál q és q+p illet­ve negatív típusú fáziszárt huroknál q és q—p, ahol az osztásarány meghatározó q és p egész szám és q lénye­gesen — legalább háromszor — nagyobb p-nél (q—= 3p), továbbá olyan F órajelgenerátorral rendelke­zik, amelynek g kimeneti jelfrekvenciája pozitív típu­sú fáziszárt huroknál q+-^--szerese illetve negatív tí­pusú fáziszárt huroknál q—-^--szerese az órajel ki­nyerését szolgáltató a bemeneti jel f0 bitsebességének. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés továbbá különböző sebességű a bemeneti jelekből órajel kinye­résére változtatható g frekvenciájú kimeneti jelet szol­gáltató generátorral is rendelkezik. A találmányunk szerinti digitális fáziszárt hurok működése a*, /?*, y*, esetekre vonatkozóan lényege­sen eltér az alábbiak szerint: a* eset: Az e keskeny impulzussorozatban az átme­net siet vagy egy előírt küszöbnél nagyobb mértékben siet a h órajel felfutó éléhez képest. Ezt a tényt fejezi ki az 5 fáziskomparátor f+=l és f*—0 állapota. Eb­ben a helyzetben a kinyert h órajel periódusidejét át­lag szemlélettel nézve rövidíteni kell, azaz a y műkö­dési módra jellemző ciklusonként osztási arányokat, illetve az ezekben felismerhető szabályosságot olyan értelemben kell megzavarni, hogy az átlagos osztási arány kisebb le­gyen, azaz a beavatkozást követő viszonylag rövid (néhány órajel ciklusidőt kitevő) intervallumra vonat­koztatva a kisebb osztás gyakorisága nagyobb legyen a nagyobb osztás gyakoriságánál; azaz ...q, q + p, q, q, q+p, q,... stb, vagy ■ - ■ ..,q-p, q, q-p, q-p, q, q-p,... stb... Az elmondottak értelemszerűen érvényesíthetők ar­ra a találmány szerinti megoldási változatra is, ami­kor a modellt nem egyszerű 6 vezéreltosztóval írjuk le, hanem az F órajelgenerátor által kiadott impulzusok közül legalább egyet elveszünk, vagy újabb impulzust iktatunk be közéjük és az így módosított órajelet fix osztóval osztjuk. ß* eset: Az e keskeny impulzussorozatban az átme­net késik vagy előírt küszöbnél nagyobb mértékben késik a h órajel felfutó éléhez képest. Ezt a tényt fejezi ki az 5 fáziskomparátor f+=0 és +=1 állapota. Eb­ben a helyzetben a kinyert h órajel periódusidejét át­lag szemlélettel nézve rövidíteni kell, azaz a y műkö­dési módra jellemző ciklusonként osztási arányokat, illetve az ezek rend­jében felismerhető szabályosságot olyan értelemben kell megzavarni, hogy az átlagos osztási arány megnö­vekedjen, azaz a beavatkozást követő viszonylag rö­vid (néhány órajel ciklusidőt kitevő) intervallumra vo­natkoztatva a nagyobb osztás gyakorisága haladja meg a kisebb osztásét, azaz például ....,q, q+p, q+p, q, q+p,... vagy ...q, q-p, q, q-p, q, q, q-p,.... osztások kövessék egymást. Az elmondottak értelemszerűen érvényesíthetők ar­ra a találmány szerinti megoldási változatra is, ami­kor a modellt nem egyszerű 6 vezérelt osztóval írjuk le, hanem az F órajelgenerátor által kiadott impulzu­sok közül legalább egyet elveszünk, vagy legalább egy többlet impulzust iktatunk be közéjük és az így módo­sított h órajelet fix osztóval osztjuk. y* eset: A kinyert h órajel felfutó élének környeze­tében nincs az e keskeny impulzussorozatban átmenet (az a bemeneti jel mintázata olyan, hogy a szóban for­gó h órajelciklushoz nem rendelhető átmenet), vagy amennyiben a 4b. ábra szerinti holt zónával rendelke­ző 5 fáziskomparátort használjuk, a kinyert átmenet az 5 fáziskomparátorra jellemző 2zl0o holtzónába esik. Ezt a tény kifejezheti az 5 fáziskomparátor f+—0, ^=“0 állapota. Ebben az esetben a DPLL típu­sától függően a 6 vezéreltosztó osztása vagy q, a kö­vetkező h órajelciklusban viszont kötelezően q+p, vagy q—p; a következő h órajelcikiusban viszont kö­telezően q. Amennyiben a modellt nem 6 vezéreltosz­tóra írjuk le, akkor az F órajelgenerátorból kijövő im­pulzusok közé vagy nem iktatunk be többletimpulzust és nem is veszünk el impulzust, a következő h órajel­ciklusban viszont megtesszük ezt; vagy beiktatunk egy többletimpulzust vagy kiveszünk egyet, a követ­kező h órajelciklusban viszont nem tesszük ezt. Az elmondottak alapján nyilánvaló, hogy amennyi­ben a y állapot több cikluson át ciklusról-ciklusra be­következik, úgy, ekkor ciklusonként az osztási ará­nyok 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom