183507. lajstromszámú szabadalom • Gravitációs szellőztetőszerkezet

1 183507 2 A találmány tárgya gravitációs szellőztetőszerkezet 12 méter átmérőnél nagyobb fesztávú, zárt belsőtér közel homogén szellőztetésére és lefedésére, amelynek kettő, egymáshoz képest térközzel, koncentrikusan el­helyezett kúpalakú héjalása van, a belső héjalás csúcs­részén nyílás van kialakítva, továbbá a kettő héjalás tartó- és feszítőeleme árboc, továbbá a szellőztető szerkezet alapja kör, vagy ezt megközelítő sokszögből van kiképezve. Ismeretes a szakirodalomból az, hogy zárt terek szellőztetését 0,3 m/s átlagos légsebességre méretezik. Ilyenkor a megfelelő szellőztetés gravitációval csak 12 méter átmérőig terjedő fesztávval rendelkező zárt tér­ben oldható meg. Ennél nagyobb fesztávú zárt tér szellőztetésére gépi szellőztetőberendezéseket kell al­kalmazni. Ennek az az oka, hogy a 12 méter átmérő­nél nagyobb fesztávú zárt helységből a bebocsájtott levegő igyekszik gyorsan felmelegedve felfelé áramol­ni és ott eltávozni. A humán tartózkodási zónában, tehát a zárt tér közepén kisebb a frisslevegő-utánpót­­lás, mint a széleken. Ilyen esetekben csak kényszer­­szellőztetés biztosít megfelelő légcserét. Ismeretes a 2 522 917 számú német szövetségi köz­társaságbeli szabadalmi leírásból túlnyomásos sátor­szerkezet, amelynek lényege az, hogy csekély túlnyo­mással fenntartott nagyméretű sátor belső terében önálló istállóépületet alakítanak ki. A légelzáró műanyagból, vagy fóliából készült tér­elhatároló elemek két héjalású, belső üreggel rendel­kező, felfújható szerkezetet alkotnak, amely megfele­lően szelepelve van levegő megtartása céljából. Hasz­nálat közben nemcsak a kettős héjalással létrehozott üregben van préslevegő, azaz túlnyomás, hanem az is­tállóépületben is viszonylagos túlnyomás uralkodik. A megoldás hiányossága, hogy túlnyomás létreho­zása és fenntartása külön ráfordítással, többletkölt­séggel jár, sőt bonyolult az üzemeltetése, és a szerke­zeti felépítése. Kivitelezés komoly anyagi és eszközrá­fordítást igényel. Ismeretes továbbá a 4 060 054 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból nagy kapa­citású, szabályozott klímájú sertéstenyésztő telep. A megoldás lényege, hogy nagyméretű, kör alapú, fél­gömb alakú túlnyomásos sátor belsejében a sátorszer­kezettől független négyszintes épületet készítenek acélcsőből és födémelemekből. Az épület közepén fel­vonó van a takarmány szállítására. Az épület minden szintjén sugárirányban rekeszekre van osztva, amelye­ken át körfolyosó van kialakítva. Az egyes szintek kö­zötti födémek kialakításával biztosítják az ott kelet­kező trágya lefolyását, ami a legalsó szint alatti trá­gyagyűjtőben gyűlik össze. Az épületet körülvevő sátor részben átlátszó mű­anyagból van kialakítva, amelyben szellőzőnyílások vannak, míg kívül levegő befúvatását végző ventillá­tor van elhelyezve. Sátorral biztosítják a belül kialakí­tott épület légterének állandó hőmérsékletét, páratar­talmát és szellőztetését. A sátorban, illetve az épület­ben viszonylagos túlnyomás uralkodik. A megoldás hiányossága az, hogy kényszeráramlá­­sos szellőzetetés miatt energiaigényes, szerkezeti ki­alakítása bonyolult, így drága. Ismeretes továbbá még a 3 633 547 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból szabályozott klímájú, nagy kapacitású, állattartási épület. A külső tér behatárolása nagyméretű, áttetsző anyagból ké­szült, félgömb alakú túlnyomásos sátor, amelyben önálló hatszintes épület van kialakítva. A szinteken sugárirányban reteszek és közöttük körfolyosók, illetve középen felvonó van kialakítva. A legalsó szint alatt trágyagyűjtő van kialakítva. A túlnyomásos sátorban biztosítva van az állandó hőmérséklet és páratartalom. A megoldás hiányossága, hogy kényszerszellőztetés miatt az üzemeltetése energiaigényes, tehát drága, szerkezeti kialakítása bonyolult. A fenti megoldások közös hiányossága, hogy vala­mennyi kizárólag csak állattartásra szolgál, tehát al­kalmazhatóságuk egycélú, nem univerzális. Közös hiányosságuk még az, hogy a külső térlehatárolásként használatos, általában fóliaszerű héjalás elkészítése munka- és eszközigényes alakja miatt. A találmánnyal célunk a fenti megoldatlan problé­mának a kiküszöbölése, azaz olyan 12 méter átmérő­jűnél lényegesen nagyobb fesztávú belső terek közel homogén, lényegesen jobb, gravitációs úton való szel­lőztetésének a biztosítása egyszerű, olcsó, univerzáli­san használható szerkezet segítségével. Rájöttünk ugyanis arra, hogy az ismert gravitációs szellőztetés hiányossága az volt, hogy a zárt tér belső részének a szellőztetése (légcseréje) 12 méter átmérő­jűnél nagyobb fesztávnál azért nem volt kielégítve, mivel a bevezetett friss levegő ezt a térrészt nem érhet­te el a tér alsó részén található tartózkodási zónák­ban, amit a szakirodalomban kritikus zónának nevez­nek. Ezen felismerés alapján a 12 méter átmérőjűnél nagyobb terek belső térrészének a gravitációs szellőz­tetését úgy oldjuk meg, hogy ezen belső térrész fölé kürtőt alakítunk ki, amely a középső térrész légelszí­vását elősegíti. További intézkedésként a kürtőhatás növelésére olyan kettős héjalású szerkezetet alakítunk ki, amely­nél a két héjalás közötti távolság a szélek irányában csökken. A kettős héjalás lényegében kúpos kialakítá­sú, amelynél a kúp magassága legnagyobb átmérőjé­nek legalább egyharmada. Ezzel a szerkezeti megol­dással úgy növeljük a kürtőhatást, hogy a kürtőhatást elősegítő friss levegő a két héjalás közötti legkeske­nyebb és egyben a legalsó részén áramlik be. A kettős héjalás felfelé a kúp hegye irányában bővülő kereszt­­metszetét azért alakítottuk ki, hogy a kúp alsó részé­ben lévő áramlási keresztmetszetével közel azonos áramlási keresztmetszettel rendelkezzen. A kürtőha­tást a kúp alakú héjalás között áramló levegő olymó­don segíti elő, hogy a középső térrészre szívóhatást fejt ki. A kúp csúcsán található nyílás átmérőjét úgy határozzuk meg, hogy a kúp legnagyobb átmérőjének legalább az egynyolcada legyen, de a nyári és téli hő­mérsékleteknek megfelelően szabályozhatóan van ki­alakítva. Rájöttünk továbbá arra, hogy a fenti felismerés alapján készített 12 méter átmérőjűnél nagyobb fesz­távú, zárt tér szellőztetésére szolgáló héjalás önsúlya hártyaszerkezetként kicsi, így nagy átmérőjű zárt te­rek lefedésére és szellőztetésére alkalmas. Más szóval, például leggazdaságosabban sátorszerkezetként ala­kítható ki. Különösen előnyös az olyan kiviteli alak, ahol sátorszerkezetként vannak kialakítva a héjalások és ezek megfogására központosán elhelyezett árboc szol­gál, amely mindkét héjalást megfogja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom