183506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés forgómechanizmusok szögelfordulásmérésére

1 183506 2 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés forgó mechanizmusok szögelfordulás-mérésére, mely alkalmazható például belső égésű motorok indikátor­diagramjainak felvételére vagy üzemanyag előbefecs­­kendezési szögének megállapítására, turbomolekulá­­ris szivattyúk kiegyensúlyozottságának vizsgálatára, HI-FI lemezjátszók mechanizmusának forgástengely­re vonatkoztatott nyomatékainak kiegyensúlyozásá­ra, egyenáramú kommutátoros motorok áramfelvé­­tel-ingadozásának ellenőrzésére a szögelfordulás függvényében, vagy homokelőkészítőkben az össze­kevert anyagok keveredési fokának megállapítására a keverők szögelfordulástól függő nyomatékingadozása alapján. Ismeretes, hogy igen sok esetben a forgó mechaniz­musokat jellemző paraméterek szögelfordulás-függ­­vényei a felhasználók szemléletesebb és könnyebben kiértékelhető információt szolgáltatnak, mint az idő­függvények. így például a belső égésű motorok energiatakarékos üzemének beállításához és a műszaki állapot ellenőr­zéséhez elsőrendűen fontos az üzemanyag-előbefecs­­kendezési szög és az indikátordiagramok (belső hen­­gernyomás-főtengely szögeifordulás összefüggés) ismerete. A precíziós és/vagy nagytömegű forgó mechaniz­musok pl. a turbomolekuláris szivattyúk, HI-FI le­mezjátszók vagy turbogenerátorok megfelelő üzemét, a csapágyak maximális élettartamát stb. csak jól ki­egyensúlyozott forgó mechanizmussal lehetséges biz­tosítani. A kiegyensúlyozáshoz a forgástengelyre vo­natkoztatott nyomaték-szögelfordulás összefüggés használható fel. Ugyanez a megfontolás igaz a műszaki élet más, egymástól igen távoleső területein is. Az egyenáramú kommutátoros motorok jó hatás­fokú működtetéséhez és a csapágyak maximális élet­tartamának biztosításához a forgástengelyre vonat­koztatott nyomaték-szögelfordulás összefüggést, vagy az ennél jóval egyszerűbben mérhető áramfelvé­­tel-szögelfordulás összefüggést szokás alapul venni. Az öntödei homokelőkészítőkben egyrészt az össze­kevert anyagok inhomogenitását jellemzi a keverő forgástengelyére vonatkoztatott nyomaték ingadozá­sa a szögelfordulás függvényében, másrészt e nyoma­ték középértéke a keverék összetételét is mutatja. A felsorolt problémák részleges vagy teljes megol­dására a szakirodalomból többféle megoldás ismere­tes, melyet sikerrel alkalmaznak. így például a 173 301 számú magyar szabadalom­nak, mely az üzemanyag befecskendezésének kezdetét mérő eljárásra tesz javaslatot, továbbfejlesztése a T/19531 számon közzétett magyar szabadalmi beje­lentés. Ez egy olyan megoldásra kér szabadalmi oltal­mat, melynél az időtartományban mért üzemanyag­befecskendezés kezdetét egy célaritmetika számolja át üzemanyag-befecskendezési szöggé. Egy további igen széles körben alkalmazott, ismert megoldásnál indított üzemű, tárolós oszcilloszkópot alkalmaznak a motorok belső hengernyomásának, a precízós és/vagy nagytömegű forgó mechanizmusok forgástengelyre vonatkoztatott nyomatékának, az egyenáramú kommutátoros motorok áramfelvételé­nek vagy az öntödei homokelőkészítők keverőinek forgástengelyre vonatkoztatott nyomatékának a szög elfordulás szerinti ábrázolására. Ezeknek az oszcil­loszkópoknak a képernyőjén u. i. lehetőség van a mé­rendő paraméter szögelfordulás szerinti leolvasására. Ehhez az oszcilloszkóp katódsugárcsövén a vízszintes tengelyt közvetlenül szögelfordulásban kalibrálják, és a vízszintes eltérést a forgó mechanizmus egy megha­tározott helyzetéhez szinkronizálva indítják. Az eddig ismertetett megoldások közös hiányossá­ga, hogy vagy egyáltalán nem alkalmasak digitális jel­­feldolgozásra és/vagy a mérendő paramétert nem közvetlenül a szögelfordulás-, hanem az időtarto­mányban határozzák meg. Ismeretesek ugyan optikai vagy mágneses elven mű­ködő szöghelyzet-távadók, de ezek nehéz ipari körül­mények (szennyezett levegő, erős vibráció és széles hőmérséklettartomány) között nehézkesen alkalmaz­hatók és csatlakoztatásuk a mérendő mechanizmus­hoz nehézkes. Találmányunk célja olyan megoldás biztosítása, melynél a forgó mechanizmus paraméterei közvetle­nül a szögelfordulás függvényében határozhatók meg és így minden további átszámítás nélkül, közvetlenül felhasználhatók. Ezen kívül célunk a mérés lehetősé­gének biztosítása nehéz üzemi körülmények között, és a szöghelyzetet meghatározó eszköz csatlakoztatásá­nak egyszerűsítése a forgó mechanizmushoz. Az általunk javasolt eljárás azzal csökkenti az ed­dig tárgyalt megoldások hátrányait, hogy a szögelfor­dulás közvetlen méréséhez çi forgó mechanizmus egyetlen tetszőlegesen kijelölt nullahelyzetét egy érzé­kelő elemmel érzékeljük és az érzékelő elem kimene­tén a forgó mechanizmus nullahelyzetével szinkron­ban megjelenő jellel mint vezető jellel egy erre alkal­masan megválasztott szabályozókör részét képező ve­zérelhető ütemgenerátor frekvenciáját úgy szabályoz­zuk, hogy a vezérelhető ütemgenerátornak a forgó mechanizmus egy-egy fordulata alatti impulzusszáma a szöghelyzetmérésre előírt felbontással vagy annak egészszámú többszörösével legyen azonos, és a tetsző­leges nullahelyzettől számított pillanatnyi szögelfor­dulás mérőszámát a legutóbbi szinkronjel óta leszám­lált ütemimpulzusok mennyisége szolgáltassa. A javasolt megoldással a forgó mechanizmusok szögelfordulása, amennyiben azok kvázi állandósult fordulatszámmal forognak, nehéz üzemi körülmé­nyek között is közvetlenül meghatározható. Az érzé­kelőfej a mérendő mechanizmushoz egyszerűen csat­lakoztatható. A mérési eredmény digitális informá­cióként állítható elő, mivel nem egy bonyolult mecha­nizmussal mérünk, hanem a mérést egy jóval egysze­rűbben azonosítható szinkronjelnek a mérésére vezet­jük vissza. A szöghelyzet-mérés során azonban gyakran szük­séges a szögelfordulás-idő függvény kvázi állandósult állapotának detektálása. Ezt az teszi például szüksé­gessé, hogy a forgó mechanizmus fordulatszáma be­kapcsolás után vagy terhelésváltozásnál nem azonnal, hanem csak a tranziens jelenségek lejátszódása után, azaz csak egy meghatározott idő (szögelfordulás) után stabilizálódik. Az általunk javasolt eljárás kiegészíthető a forgó mechanizmus kvázi állandósult állapotának megálla­pításával úgy, hogy egy erre alkalmasan megválasz­tott kvázi állandósult állapotot jelző áramkör segítsé­gével, az eljárás szerinti szabályozás hibajelét figyelve 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom