183499. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés hővisszanyerő rendszerhez

1 183499 A találmány kapcsolási elrendezésre vonatkozik hővisszanyerő rendszerhez, az égéstermékből, vagy gáznemű meleg közegből való hő vis »zanyerésére, ahol a hő visszanyerésére közvetítőkös eget haszná­lunk, ezáltal pedig a hővisszanyerő rendszer legalább két hőcserélőből és egy, a szennyeződése k ülepítésére szolgáló tartályból és szabályzó szerelvényekből áll. A hőcserélők egyike kontakt hőcserélő, a násik, illető­leg a többi felületi és kényszeráramú hőcserélő. Az eddig ismert berendezések kapcso ási és szabá­lyozástechnikai szempontból számos háránnyal ren­delkeztek. Ezek között mindenképpen említést érde­mel az alkalmazhatóság és a visszanyert hő rugalmas felhasználhatóságának kérdése, különös tekintettel a nagy nedvesség illetve szennyezőanyag tartalmú égés­termékekre, illetve egyéb magas hőmérsékletű gázok­ra.'* Az NSZK 21 12233 leírásban például a visszanyert hőt csak használati melegvíz termelésre lehetett fel­használni. A második hőcserélő szabadáramú, így tel­jesítménye korlátozott, a berendezésnek szabályozása nincs, valamint a kondenzációból származó többletvi­zet magas hőfokon engedi el. Az NSZK 1401698 és 1401700, illetve 2648854 sz. leírásban a hőcserélő felületi és kényszeráramú, nincs kihasználva a kontakt hőcsere hőtechnikai előnye. A megoldásokban a felületi hőcserélők felülete az égés­termékek korrózív hatásának is ki vannak téve. A francia 77 10570 sz. leírás hasonló in felületi és kényszeráramú hőcserélőt tartalmaz. Ez a leírás már kezdetleges mértékben tartalmaz szabályozástechni­kai elemeket (megkerülő). A francia 75 3767 sz. leírás és teljesen casonlóan az NSZK 2715 556 kazánba épített uiófűtőfelület, amellyel kizárólag a tápvíz melegíthető elő, a vissza­nyert hő tehát nem hasznosítható tetsző égésén. Az említett védett hővisszanyerő berendezések kö­zős hiányossága, hogy a visszanyert hő íem használ­ható fel tetszőlegesen és a berendezések nem szabályo­zottak. Kedvezőtlen volt a korábbi megoldások egyi­kénél másikánál, hogy a hőcserélők egyike szabadára­mú (NSZK 2112233) és a másika szabad iramú felüle­ti vagy minden hőcserélő kényszeráramú és felületi és a korrózió elkerülése miatt csak drága, nemes anya­gokból megvalósítható. A hővisszanyerő berendezések létesítésénél mérté­kadó kérdés, hogy olyan berendezés szülessen, amely az égéstermékek korrózív hatásának ellenáll, továbbá mellyel a visszanyert hő maradéktalanul felhasználha­tó. Döntő tehát egyrészt, hogy az egyes hőcserélők ha­tásfoka (a jól ismert Bosnjakovic féle h rtásossági té­nyező) a lehető legnagyobb legyen, másrészt a több hőcserélőből kapcsolt hőcserélőrendszernél is az ere­dő hatásfok (Bosnjakovic féle hatásossí gi tényező) a mindenkori elméleti maximumot a lehető legjobban megközelítse. Ez vagy csak nagyon nagy felületű (te­hát drága) felületi hőcserélőkkel (vagy kontakt hőcse­rélővel) valamint megfelelően megválaszi ott szabályo­zási rendszer mellett lehetséges. A fennálló nehézségek kiküszöbölésé: e születtek a korábban már hivatkozott megoldások. E megoldások közös hiányosságí a francia 77 10570 sz. leírás kivételével a szabályé zatlanság, az NSZK 2 112233 sz. leírás kivételével a kontakt hőcse­re elvetése. Találmányunk célja olyan célszerű elrendezés és ah­hoz készülékek megalkotása, amely a korábban is­mertetett megoldások hiányosságait kiküszöböli. Cél­kitűzésünkhöz tartozik, hogy a kapcsolási elrendezést úgy alkossuk meg, hogy azáltal a rendszer szabályo­zottság biztosítva legyen, a mindenkori eredő hőhasz­nosítási tényező a lehető legnagyobb legyen és az égés­termékek korrózív hatását a lehető legjobban elkerül­jük. Feladata a találmánynak e célkitűzésen belül az is, hogy a visszanyert hővel akár a hőforrás (kazán) által táplált főfolyamat hőegyensúlyát javítsuk, (például előmelegítéssel) akár a visszanyert hőt más, a főfolya­mattól független célra hasznosítsuk. (Például haszná­lati melegvíz, kommunális épületfűtés, stb.). Célul tűztük ki továbbá, hogy a nagy nedvességtar­talmú gázokból lekondenzálódott többletvizet (pél­dául szárítók esetében) termodinamikailag optimáli­san, minél alacsonyabb hőmérsékleten vezessük el a rendszerből. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerint hővisszanyerő rendszerre vonatkozó kapcsolási elren­dezést alakítottunk ki, mellyel égéstermékből vagy gáznemű meleg közegből lehet a hőt kinyerni úgy, hogy a hő elvonására közvetítőközeget használunk, miáltal a rendszer legkevesebb 2 db hőcserélőből áll, melyek közül az egyik kontakt hőcserélő, a másik, il­letve a több kényszeráramú és felületi. A rendszerhez tartozik még egy, a közvetítőközeg­be kerülő szennyeződések ülepítésére szolgáló tartály és szabályozószerelvények. A találmány szerinti hővisszanyerő kapcsolás és ké­szülék további ismérve lehet, hogy a kontakt hőcseré­lő és tartály közötti hőérzékelőről vezérelt, a kontakt hőcserélőt égéstermék oldalról kiiktató csappantyúk vannak. A körben lehet egy harmadik hőcserélő is, amely a kazán főfolyamatához melegíti elő a gázt, illetve munkaközeget és amely harmadik hőcserélő folya­dékoldali áramkörében szivattyú van. További ismérvünk lehet, hogy a korábban már említett ülepítőtartályban a tér egy elválasztó lemezzel kettőosztott és a kisebbik térfogatú részhez csatlako­zik a tartály kimenő vezetéke. A találmány szerinti elrendezés, illetve berendezés legfőbb erénye, hogy azzal égéstermékből, illetve me­leg gázból hőt a mindig optimális, eredő visszanyerési hatásfok mellett nyerünk vissza, és amely hő sokolda­lúan használható fel. Az említett előnyöket a találmány szerinti elrende­zés, illetve berendezés úgy teszi lehetővé, hogy egy­részt a meleg gázokból kontakt hőcserélővel igen ma­gas visszanyerési hatásfokkal vonjuk el a hőt, más­részt a felmelegített közvetítőközeget nem egy, hanem több hőcserélőbe vezetjük, miáltal a hő hasznosításá­nak sokoldalúsága biztosított. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. Az 1. ábra a találmány szerinti hővisszanyerő kap­csolási elrendezés egy lehetséges változata. Az 1. ábrán látható az 1 hőtermelő és a 2 kontakt hőcserélő, melyet az égéstermékek az 5 megkerülőn keresztül elkerülhetnek. A közvetítőközeg a 2 kontakt hőcserélőből a 4 tartályba jut, ahonnan a 25 szűrőtér-5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom