183496. lajstromszámú szabadalom • Keverőszelep

1 183496 9 A találmány tárgya keverőszelep különösen meleg és hidegvíz keverésére, amelynél a szelepelemeket a hi­deg- és a melegvíz részére járatokkal ellá ott lapok ké­pezik, a lapok a középtengellyel párhuzamosán he­lyezkednek el és közöttük olyan mozgólap helyezke­dik el, amely a tengellyel párhuzamos elmozdítás ré­vén az áramló vízmennyiséget, egy tengelyiránybar el­mozdítható csuklós forgástengely körüli elfordítással pedig a keverési arányt szabályoza. Ilyen típusú keverőszelepet ismertet a 2658023 sz. NSZK Közrebocsátási irat. A találmány feladata ennek az ismert teverőszelep­­nek az olyan módon történő továbbfejlesztése, amely­nek révén sokoldalú, kopásálló, hosszú élettartamú keverőszelep keletkezik, amellyel kompakt kivitelben nagy áramlási sebesség érhető el, és amelyet viszony­lag kis erőkifejtés mellett hosszú élettartamon belül finoman lehet szabályozni. A kitűzött feladatot a találmány szerint: olyan szer­kezeti kialakítással oldjuk meg, amelynél a mozgó­alap mindkét lapfelületénél egy-egy átáramlási csator­na van kiképezve, ezek egyikén a hideg, másikán pe­dig a melegvíz útvonala vezet keresztül és a mozgó lap két rögzített helyzetű lap közé van szert Ive, amelyek mindegyikén egy bevezető nyílás és egy kivezető nyílás van kiképezve, és az egymáshoz tartozó De- és kiveze­tő nyílások egymással egy-egy átáramlasi csatornán keresztül vannak közlekedő kapcsolatban. A találmány szerinti megoldással elér tető előnyök különösen abból a tényből adódnak, hogy az átáram­­lási csatornák a mozgó lap két lapfelülett nek átellenes oldalán helyezkednek el, és ennek következtében a mozgó lap azonos áramlási volumen me lett a szoká­sosnál sokkal keskenyebbre készíthető. Ezen túlme­nően a két rögzített helyzetű lap mindegeikén kialakí­tott bevezető nyílás és kivezető nyílás alkalmazása le hetővé teszi az áramlási mennyiség szabályozását a bevezető nyílásoknál és az átáramlási csatornának az áramlás irányához viszonyított felső vagy kezdeti sza­kaszánál annak következtében, hogy a mozgó lapot tengelyirányban elmozdítjuk, a keverési arány szabá­lyozását pedig az átáramlási csatornlána c az alsó sza­kaszában biztosítjuk a kivezető nyílások toz viszonyí­tott helyzetállítással, amelyet a mozgó lap elfordításá­­val érünk el. A találmány szerinti szerkezeti kialakítás következtében a két bevezető nyílásnak a párhuzamos egymás mellé való helyezése már nem szükséges. Al­ternatív megoldásként az átáramlási csai ornákat nyi­tott üregek vagy mélyedések formájába i is kialakít­hatjuk, vagy pedig kialakíthatjuk zárt vizvezető jára­tok alakjában is, amelyek a mozgó lap belsejében le­hetnek kialakítva és egy-egy be- és kive; ető nyílással vannak ellátva. A találmány szerint a keverőszelep sokoldalú hasz­nálhatósága céljából a szelep alkatrészeit olyan mó­don egyesíthetjük, hogy egy persely belsejében eg>et­­len közös tömböt képezzenek. A szelep a katrészeinek a javasolt elrendezése révén lehetővé válik, hogy ha a meleg- és a hidegvíz csatlakozását szereléskor véletle­nül megcseréljük (tehát a forrót csatlakoztatjuk a jobboldalra és a hideget a baloldalra), ak kor a szoká­sos szabályozási irányokat visszakapjuk, ha a szerke­zetet 180 °-kal elfordítottan szereljük. A mozgó lap forgástengelyének a fogantyúval el­lentétes külső tartományba való helyezése lehetővé te­szi a keverési arány finom szabályozását viszonylag gyenge beállítási erők kifejtése mellett. Ezen túlme­nően a mozgó lapnak ehhez a tartományához célsze­rűen egy csapot csatlakoztathatunk, amely elláthatja a forgástengely feladatát, és a csapot úgy kell megve­zetni, hogy lehetővé tegye a persely hosszirányú hor­nyaiban a korlátozott mértékű csúszó elmozdulást, amelynek segítségével az áramlási mennyiség szabá­lyozható. A keverőszelep karcsú kialakítása céljából a mozgó lap célszerűen a hosszabb homlokfelületei mentén keskenyedő kialakítású lehet, oly módon, hogy amikor a forgástengely körül elfordul, akkor a mozgó lap felülete, amely a persely falának ütközik, ütközéskor közelítően párhuzamos helyzetbe kerül a persely alkotójával. Az átáramlási csatornák célsze­rűen párhuzamosak lehetnek a keskenyedő lapfelüle­tekkel, és ilyen módon ezen lapfelület felülnézeti ké­pét tekintve az egymás mögött elhelyezkedő két át­áramlási csatorna trapéz alakot vesz fel. Az átáramlá­si csatornák közelítően azonos mélységén kívül azt is kialakíthatjuk, hogy a mozgó lapnak a keskenyedő te­rületénél a csatornák az alsó szakaszoknál észrevehe­tően mélyebbek legyenek, és ilyen módon ennél a te­rületnél a lap keresztmetszete közelítően S vagy kettős U-alakot vesz fel. Egy alternatív megoldásnál a hom­lokfelületeknél kialakított átáramlási csatol nákat úgy is elhelyezhetjük, mint amelyek a középső tengelyhez viszonyítva egybevágóak, és a rögzített helyzetű lapok kivezető nyílásait a középső tengely mentén asszim­­mentrikusan is elhelyezhetjük. Abból a célból, hogy a két nyugvó lap kellő módon érintkezzék a mozgó lappal, a bevezető és a kivezető nyílások tartományában rugalmas szorító és tömítő elemeket alkalmazhatunk, amelyek a keverőszelepnek megfelelően merevített területein támaszkodnak. Kü­lönösen jó tömítést érhetünk el akkor, ha a bevezető nyílások tartományában a tömítéseket közvetlenül a szelepházon támasztjuk meg, és ilyen módon a persely feladata mindössze a nyílások megfelelő pozicionálá­sa lesz. Abból a célból, hogy a különböző csőszerelvények­be beépíthető persely a hozzátartozó lapokkal együtt közös szerkezeti egységet képezzen, a feszítő- és tömi­­tő elemeket célszerűen a kiömlő nyílások tartományá­ban a persely és a nyugvó lapok felfekvő felületei kö­zött helyezzük el. A kedvező nyitási és keverési karakterisztika elérése céljából a kiömlő nyílások a középtengellyel párhuza­mos keskeny hasítékok formájában alakíthatók ki, a beömlő nyílások alakja pedig célszerűen kisméretű, kör-, négyzet- vagy háromszög keresztmetszettel ren­delkezhet és a nyugvó lapokon alakítható ki. A találmány szerinti keverő szelepnél az összes di­namikus igénybevételnek kitett tömítési felületet kizá­rólag csak polírozott, kopásálló oxidkerámiából ké­szítjük. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kap­csán a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A raj­zon az 1. lábra a keverőszelep hosszmetszete részben fel­tüntetett szelepházzal; a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett met­szet; a 3. ábra az 1. ábra szerinti keverőszelep hosszmet­szete 90 °-kal elfordított helyzetben; a 5 10 1 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom