183493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uj adenin -nukleozid-származékok előállítására
1 1 S3 493 2 1. példa 9-(ß-D-ArabinofuronoziI)-adenin-5 '-(metoxi-acel&t). 4,8 g (18 mmól) arabinofuranozil-adenint melegítéssel feloldunk 150 ml vízmentes dimetil-formamidban, és utána 0 °C-ra hűtjük az oldatot. Keverés közben cseppenként hozzáadunk 2,38 g (22 mmól) (metoxi-acetil)-kloridot 20 ml dimetil-formamidban, és a reakcióelegyet utána éjszakán át 4 °C-on keverjük. Ha a vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat jelentős mennyiségű visszamaradt vidarabint jelez, akkor hozzáadunk még 1 g (metoxi-acetil)-kloridot dimetil-formamidban, és az elegyet további 18 órán át 4 °C-on keverjük. Az oldatot 20 ml jeges víz és 2,38 g nátrium-hidrogén-karbonát hozzáadásával semlegesítjük. Az oldószereket csökkentett nyomáson eldesztilláljuk, és a maradékot 15% metanolt tartalmazó kloroformmal elkeverjük. A szervetlen szilárd anyagot szűréssel eltávolítjuk, és a szürletet szilikagéllel töltött oszlopra engedve 15% metanolt tartalmazó kloroformmal eluáljuk. A főtermék frakciót bepároljuk, és a maradékot vízben oldjuk, és éjszakán át jégszekrényben állni hagyjuk. A fehér szilárd terméket kiszűrjük, így 3,9 g (59% kitermelés) cím szerinti vegyületet kapunk, amelynek olvadásponttá 74 °C. Az elemanalízis eredménye a CnHnNjOs • 1/2 H20 összegképlet alapján: Számított: C% 44,82; H% 20,10; N% 5,21 ; Mért: C%44,66; H% 19,96 ;N%5,18. 2. példa 9-[2a3ß-Dihidroxi-4a-(metoxi-acetoxi-metil)-la “ ciklopentilj-adenin. (racemát). 0,106 mól ciklaradin 750 ml dimetil-formamiddal készített oldatához hozzáadjuk 0,109 mól metoxi-acetil-klorid és 140 ml dimetil-formamid elegyét. A reakcióelegyet éjszakán át 4 °C-on keverjük, majd utána 50 ml vizet és 0,27 mól nátríum-hidrogén-karbonátot adunk hozzá. Az illékony anyagokat vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot szilikagéllel töltött oszlopra visszük fel. A metanol : kloroform (1,5 :10) eleggyel eluált fő frakcióból kapjuk a cím szerinti vegyületet 60%-os kitermeléssel. A terméket metanol, kloroform és hexán oldószerelegyből átkristályosítjuk, majd vákuumban 80 °C-on szárítjuk, így kapjuk a terméket, amelynek olvadáspontja 172—174 °C. Az elemanalízis eredményei a CmHisNsOj összegképlet alapján: Számított: C%49,84; H%5,68; N%20,76; Mért: C%49,76; H% 5,70; N%20,83. Vízből végzett átkristályosítás, majd szobahőmérsékleten vákuumban végzett szárítás után a 78—80 °C olvadáspontú dihidrátot kapjuk. Az elemanalízis eredményei a ChHisNjOs • 2 H20 összegképlet alapján: Számított: C%45,03; H% 6,20; N% 18,75; Mért: C%45,15; H%6,12; N% 19,00. 3. példa 9-[2a-Hidroxi-3ß-(metoxi-acetoxi)-4a-(metoxi-acetoxi-metil)-la-cikiopenti!J-adenin. 0,106 mól ciklaradin 750 ml dimetil-formamiddel készült oldatához hozzáadjuk 0,212 mól (metoxi-acetil)-klorid és 140 ml dimetil-formamid elegyét. A reakcióelegyet éjszakán át 4 °C-on kevertetjük, és utána 50 ml vizet és 0,33 mól nátrium-hidrogén-karbonátot adunk hozzá. Az illékony anyagokat vákuumban eldesztilláljuk, és a maradékot szilikagéllel töltött oszlopba öntjük. Az oszlopot metanol : kloroform (1:10) eleggyel eluáljuk, és az első nagy frakciót egyesítjük, és bepároljuk. A terméket etil-acetátból kristályosítjuk, így a cím szerinti vegyületet 182—184 °C olvadáspontú fehér, szilárd anyagként kapjuk. Az elemanalízis eredménye a CnH^NsO? összegképlet alapján: Számított: C%49,87; H%5,66; N% 17,11; Mért: C% 50,öl ;’ H% 5,70; N% 17,26. Amint már előbb megállapítottuk, az I általános képletű vegyületek, többek között, különösen hasznos in vivo vírusellenes hatást fejtenek ki. Ennek megfelelően az I általános képletű vegyületek hasznosnak bizonyultak fertőzések, különösen emlősök fertőzéseinek kezelésében, amelyeket DNS-tartalmú vírusok, például herpeszvírusok, így 1. és 2. típus és herpes zoster okoznak, valamint adenovírusok, (szemölcsöket okozó) papovavírusok, picodnavírusok és himlővírusok által okozott fertőzések kezelésében. A találmány szerinti I általános képletű vegyületek in vivo vírusellenes hatása a következő két vegyülettel kapott adatokkal szemléltethető: „A” vegyület: Vidarabin-5 '-(metoxi-acetát); előállítva az 1. példában). „B” vegyület: Ciklaradin-5 '-(metoxi-acetát); előállítva a 4. példában). Ezeknek a vegyületeknek a vírusellenes hatását a geritális fertőzések kezelésében nőstény tengerimalacokon határoztuk meg, a fertőző vírus 2. típusú herpes simplex vírus volt. Az in vivo hatásosságát ezen vegyületeknek a fertőző vírus által kiváltott károsodás kifejlődésének visszaszorításában kifejtett hatásával mértük. Meghatároztuk a károsodások visszaszorulását a vizsgált vegyületekkel kezelt vírus-fertőzött állatok esetében, és összehasonlítottuk a placeboval kezelt vírus-fertőzött állatok esetében kapott eredményekkel vagy a kezeletlen vírus-fertőzött állatok esetében kapott eredményekkel. Az állatok kontroll csoportjában kisebb károsodások általában előfordultak a fertőzést követően 3—4 nappal, a vírus-okozta károsodások maximális súlyosságukat a fertőzést követően körülbelül 7 nappal érték el, ezt a csúcsot varasodás képződése majd gyógyulás követte. A kísérleti állatokat minden esetben 0,1 ml 2. típusú herpes simplex vírus tenyészetnek vaginába való bejuttatásával fertőztük meg. Utána a vizsgált vegyületet meghatározott koncentrációban tartalmazó 0,1 ml 0,8%-os agaróz gélt juttatunk be a vaginába; a kezelést (ha másképp nem jelezzük) a fertőzés után 3 órával végeztük, és a vizsgált vegyületet 7 napon át naponta háromszor adtuk. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
