183492. lajstromszámú szabadalom • Aknacső kialakítása merülőmotoros szivattyú folyadékszállítmányának szabályozására
1 183 492 2 A találmány merülőmotoros szivattyútelepek akr acsöveinek újszerű kialakítása, melynek lévén a folyadékszállítás kedvezően szabályozható. A merülőmotoros emelőszivattyúkat elsősorban nagyobb mennyiségű nyersvíz szivattyúzására alkalmazzák. Feladataik mezőgazdasági ön özésnél, belvíz- és árvízmentesítésnél, míg az iparban a technológiai vízellátásban, hűtővízszolgáltatásb m jelentkeznek, tág határok között változó folyadckszállítással. A merülőmotoros emelőszivattyúk nagy előnye az egyszerű beépítés, be -és kiszerelés. Ez az előnyük a megfelelően kiképzett kompakt szivatty iegység és az ún. aknacső révén érvényesül. A merülömotoros szivattyúegységet az aknacsőben lesüllyeszt k, ahol a szivattyúegység az aknacső erre kiképzett alsó peremén támaszkodik. Merülőmotoros szivattyúk (ill. szivattyútelepek) s a hozzájuk tartozó aknacsövek ismerhetők meg a „FLYGT búvárszivattyúk az egész világon 1981/82” című legfrissebb cég-kiadványból, különösen annak 32—33 oldalairól. (E kiadványt a svéd cég 1981-ben Svájcban jelentette meg). A szivattyúk (szivattyútelepek) tág határok kőzett változó folyadék szállításának a szabályozására ismeretes módszerek pl. a gépváltás, a járókerék lapátáliítása, az állítható előterelőlapátozás, a hajtó villamcsmotor fordulatszámszabályozása, a megcsapolásos szabályozás. Nagy jellemző fordulatszámú örvényszivattyúból és a hozzá csatlakozó szívó- és nyomóvezetékből álló rendszer ún. megcsapolásos előperdületszabályozását ismerteti a 168031 1. sz. rr agyar szabadalmi leírás. Az aknacsövekbe épített merülőmotor >s szivattyúk jelentős hátránya, hogy a vízszállítási igények változásához kevéssé képesek alkalmazkodni. A gépváltas módszere fokozatmentes szabályozást nem tesz lehetővé, emellett nagy beruházási költségekkel jár. A járókerék lapátállítása, ill. az állítható előterelő lapátozás jelentősen bonyolítaná a kivitelt, ugyanakkor kényes szerkezeti elemeivel a megbízhatóságot lerontja. A fordulatszám-szabályozás e feladatoknál hidraulikailag kedvezőtlen, mert a szállítónk gasság erős csökkenésével a vízszállítás csupán kisebb mértékű csökkenése jár együtt, ami éppen ellentétes a követelményekkel. Az is hátrányos, hogy a fordulatszámszabályozáshoz meglehetősen költséges villamosberendezések szükségesek. A megcsapolásos szabályozás hátránya, hogy a visszavezetett mennyiséggel arányos energiavesztéséggel jár. A megcsapolásos előpe - dület-szabályozás ugyan kedvező, mind az energiamegtakarítások, mind a beruházási köl .ségek és az üzembiztonság szempontjából, mindazonáltal az ismert (pl. a 168031 1. sz leírás szerinti) megoldások előnyei érdekében le kellene mondanunk a merülőmotoros szivattyúk (szivattyútelepek) kompakt jellegéből, egyszerű beépíthetőségéből és kevés csatlakozást (szívó- és nyomócsövet egyáltalán nem) igénylő kialakításából eredő jelentős előnyökről. A találmány célja a merülőmotoros szivattyútelepeknél az előperdület-szabályozás alkalmazási lehetőségének a megteremtése. E cél eléréséhez megoldandó feladat a r íerülőmotc - ros szivattyútelepek aknacsöveinek olyan kialakítása, amelynél az előperdület-szabályozás a szivattyú egység kompakt építésmódjának, eredeti kivitelének a változatlan megtartásával valósítható meg. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött cél abban az esetben érhető el, ha a hagyományos aknacső kisebb kiegészítésével, ill. átalakításával — mindazonáltal szívócső és nyomócső nélkül — az aknacsövet megtöltő folyadék egy részét oly módon vezetjük vissza a merülőmotoros szivattyú elé, hogy a szabályozás szempontjából kedvező előperdületes áramlás jöjjön létre. E felismerés szerint a merülőmotoros szivattyúegység változatlan maradhat, ugyanígy megmaradhatnak az egyszerű telep-elrendezés, be- és kiszerelés előnyei is. A merülőmotoros szivattyú folyadékszállításának az előperdületes szabályozása a legegyszerűbben úgy hozható létre, hogy a folyadékot, az aknacső csigaházszerűen kiképzett alsó részén keresztül vezetjük vissza a szivattyú elé. Ezt a csigaházat egy szabályozó, fojtószervet tartalmazó, ún. visszavezető kamra köti össze az aknacső azon felső terével, amelyet a merülőmotoros szivattyú által szállított folyadék tölt meg. A találmányt, valamint annak kedvezően alkalmazható egyes kiviteli változatait rajzokon ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerint kialakított aknacső, a koncentrikusan beléhelyezett merülömotoros szivattyúval és a visszavezetés elvi megoldásával, a 2. ábra az aknacső 1. ábrán feltüntetett A—A metszete, a visszavezetett folyadék áramlását jelző nyíllal, a 3. ábra az aknacsövön belül elhelyezett visszavezető kamra és a fojtószerv egy változata, az excentrikusán beépített szivattyúval, a 4. ábra az aknacsőnek a 3. ábrán feltüntetett A—A metszete, a visszavezetett folyadék áramlását jelző nyíllal, az 5. ábra a 3. ábrán feltüntetett B részlet, egy újabb fojtószerv változattal, a 6. ábra az aknacsőben koncentrikusan elhelyezett szivattyú, az aknacső végén kialakított kétbekezdésű csigaházzal és körtolattyúval szabályozott visszavezetéssel, a 7. ábra a 6. ábrán feltüntetett, a kétbekezdésű csigaházon keresztül felvett A—A metszet, a \ :sszavezetett folyadék áramlását jelző nyilakkal. Amint az 1., 3. és 6. ábrákon látható, a találmány szerinti 1 aknacső a 7 szívóaknába megfelelő csatlakozó elemekkel, függőlegesen van beépítve. Az 1 aknacsőhöz alul egy-vagy kétbekezdésű 2 előperdítő csigaház csatlakozik. Az aknacsőben koncentrikusan (1., 6. ábrák), vagy excentrikusán (3. ábra) helyezkedik el, az erre a célra kiképzett 6 peremre támaszkodva az 5 merülőmotoros szivattyú, amely a 7 szívóaknából szívja fel a folyadékot, melyből a 3 fojtószerv segítségével beállítható rész-mennyiséget a 4 visszavezető kamrán keresztül az előperdületet adó 2 csigaházba vezetünk vissza. Az 1 aknacsőből a folyadékszállítás történhet közvetlenül annak tengelyében, az aknacső végződésén át, vagy az aknacső könyökben is folytatódhat, amikor is ehhez járulékosan, szükség szerint nyomócső is kapcsolható. Az összetartozó 1. és 2. ábrákon az 1 aknacsőből, a 4 visszavezető kamrán keresztül — 3 fojtószervnek a közbeiktatásával — a 2 előperdítő csigaházba áramlik vissza az 5 merülőmotoros szivattyú által szállított folyadék egy része. A csigaházból perdülettel áramlik ki 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
