183429. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton építmény nagy nyomásnak kitett belső térrel

1 183 429 2 A találmány tárgya vasbeton építmény nagy nyomás­nak kitett belső térrel, például védőburkolat atomerőmű­vek nagy igénybevételnek kitett tereihez. Atomerőmüvek hermetikusan lezárt, nagy nyomás­nak és hőmérsékletnek kitett tereit általában olyan védő­­burkolattal látják el, amely egyoldali acéllemez burkolat­tal rendelkező monolitikus vasbeton, vagy feszített vas­beton építményként van kialakítva. Ennél a vasbeton, illetve a feszített beton a teherviselő elem, a biológiai védelmet viszont az acéllemez burkolat gáztömör héj­ként biztosítja. Az ilyen építmények megakadályozzák, hogy az atomerőművek üzemzavara esetén fellépő nagy­nyomású gőz sugárvédelmi okokból a szabadba jut­hasson. Az ilyen monolit építmények építése rendkívül sok­féle műveletből áll, ami az építéshelyen túlnyomórészt kézimunkát igényel, ez pedig igen költség- és időigényes. Ismeretesek továbbá nagyigény bevételű tartályok, amelyeket előfeszített betonból, főleg forgásszimmetri­kus alakban készítenek. Hiányosságuk, hogy az építés­helyi előfeszítés nagy ráfordítást igényel, továbbá vas­tag falak esetében túl nagy mennyiségű vasalást kell beépíteni. A monolitikus építés ismert nehézségei mellett külön gondot szokott jelenteni az általában hengeres tes­tet lezáró gömbfelület csatlakoztatásánál a feszítőkábe­lek gömbfelületbe történő átvezetése, és a gömbfelület kétirányú előfeszítése. Nagy igénybevételnek kitett zárt terek burkolására acéltartályokat is használnak. Az acél alkalmazásának azonban határt szabnak egyrészt az építmény méretei, — ugyanis nagyobb méreteknél túl vastag acéllemez szüksé­ges, — másrészt a nyomás is, illetve a méretek és a nyo­más szorzata. Továbbá, a vastag acéllemezek építéshe­lyen történő összehegesztése a gyakorlati tapasztalatok szerint fokozott nehézségekbe ütközik. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszö­bölése, azaz nagy nyomásnak kitett terek burkolására olyan vasbeton építmény létrehozása, amellyel az építési idő, a helyszíni élőmunka és a ráfordítás jelentősen csök­kenthető. A kitűzött feladatot a találmány szerint azzal oldot­tuk meg, hogy a vasbeton építmény gerendaszerű oldal­­falelcmekből, kupolaelemből, valamint az oldalfalelemek és a kupolaelem közé helyezett átmeneti elemekből áll, amelyek közül legalább az oldalfalelemek és az átmeneti elemek előregyártott elemek, továbbá az oldalfalelem utófeszíthető gyűrűvasalással vannak ellátva, az átmeneti elemek és az előnyösen a kupolaelem pedig közös utó­feszíthető feszítőkábelekkel vannak összefogva, amelyek átvezetéséhez minden átmeneti elem legalább egy járat­tal van ellátva, továbbá ezeknek a feszítőkábeleknek a vége az oldalfalelemekhez van lehorgonyozva. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a kupolaelem for­gási ellipszoid süvegként van kialakítva, az átmeneti ele­meknek pedig a vezérgörbéje úgy van megválasztva, hogy azok kizárólag alkotóirányú vasalást igényelnek. Ezzel igen egyszerű és olcsó gyártást teszünk lehetővé. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertet­jük. A rajzon: Az 1. ábrán a találmány szerinti vasbeton építmény első példakénti kiviteli alakjának fél metszete látható; A 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás részletének további változata metszetben; A 3. ábra az 1. ábrán III —III vonal mentén vett metszet, viszonylag nagyobb léptékben; A 4. ábra az 1. ábra szerinti megoldás felülnézeté­­nek részletete; Az 5. ábrán az 1. ábra szerinti megoldás átmeneti elemének és a kupolaelemének vezérgör­béjét koordináta-rendszerben szemléltet­jük; A 6. ábra a találmány szerinti építmény másik példakénti kiviteli alakjának függőleges metszete. Az 1. ábrán atomerőmű nagy igénybevételnek kitett T teret határoló védőburkolatként kialakított vasbeton építményt (containment) tüntettünk fel, amelynek hen­geres oldalfalát előregyártott, gerendaszerű 1 oldalfal­elemek képezik. Ezek ugyancsak előregyártóit átmeneti 2 elemeken át a jelen esetben monolitikus 3 kupola­elemhez kapcsolódnak. Az 1 oldalfalelemek a jelen esetben I-keresztmetszetű­­ek és hosszirányú 4 vasalással vannak ellátva (3. ábra). A 4 vasalás a jelen esetben előfeszített lágy vasalás, amely­nek az a rendeltetése, hogy a függőleges irányú húzóerő­ket felvegye. Az 1 oldalfalelemek keresztmetszete lehet természetesen más alakú is, az a mindenkori szilárdsági, valamint sugárvédelmi követelményektől függ. A 3. ábrán vízszintes metszetben jól látható, hogy szomszédos 1 oldalfalelemek 5 tereket zárnak közre, amelyekbe itt sugárvédelmi céllal utólag szemcsés 6 tölte­tet, például vasércet helyezünk. (Az 1 oldalfalelemek belső palástfelületén fokozottabb sugárvédelemhez acél­­kopeny is elhelyezhető, amelyek azután a csatlakozási élek mentén szereléskor gáztömören összehegeszten­­dők.) A nagynyomású T teret alulról a jelen esetben sík 7 fenéklemez határolja, amelyhez az 1 oldalfalelemek alsó végei 8 csavarokkal vannak lehorgonyozva. Az 1 oldal­falelemek alsó vége 9, illetve 9’ elmozdulósaruként (1., illetve 2. ábra) van kiképezve, amivel a monolitikus épí­tésmódnál fellépő jelentős befogási nyomaték kiküszö­bölhető. Az 1 oldalfalelemek utófeszített 10 gyűrűvasalással vannak ellátva, amely a gyűrűirányú terhelést felveszi. A 10 gyűrűvasalás önmagában ismert módon feszítőele­mekkel (nem ábrázoltuk) feszíthető, és állhat például ká­belekből, amelyeket az 1 oldalfalemelem külső palástján, mintegy vízszintesen „abroncsként”, vagy akár az 1 ol­dalfalelemek megfelelő járataiban is vezethetők. A szomszédos 1 oldalfalelemek közé viszonlagos el­mozdulást lehetővé tevő, rugalmas 11 betételemek van­nak iktatva, amely lehet például fémlemezből vagy gumi­ból készült líra. A 10 gyürüvasalás előfeszítése az 5 terek próbanyomás alá helyezésével is elvégezhető. Ilyenkor az 1 oldalfalelemek közötti tömített hézag kissé megnő, és az 5 terekbe töltött szemcsés 6 töltet a megnövekedett teiet kitölti, és a feszítőerőt közel a próbanyomással be­állított értéken tartja. A függőleges 1 oldalfalelemekhez csatlakozó átmeneti 2 elemek szintén előregyártóit elemek, amelyeknek ellip­szisszerű vezérgörbéjük van. Ezt a vezérgörbét a talál­mány szerint úgy választottuk meg. hogy az átmeneti 2 elemekben a belső T tér túlnyomásából kizárólag alko­tóirányú feszítőerő ébredjen, így azoknál csupán alkotó­irányú 12 feszítőkábelre van szükség, amelyet eredmény­­vonallal jelöltünk (1. ábra). A jelen esetben az átmeneti 2 demek mindegyike egy-egy 12 feszítőkábel átvezetésé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom