183421. lajstromszámú szabadalom • Hevített öntőnyiílás fémszalagok folyamatos öntéséhez

1 183 421 2 A találmány tárgya hevített öntőnyílás fémszalagok folyamatos öntéséhez, amelynek során fémolvadékot tar­talmazó öntőedényből öntőnyíláson át olvadékot veze­tünk az öntőnyílás előtt legfeljebb 3 mm távolságra, 60— 3000 m/perc sebességgel mozgó öntőfelületre, ahol az öntőnyílást az öntési művelet előtt és alatt hevíteni le­het, mégpedig oly módon, hogy.azokon a helyeken, amelyek a hevítést végző fúvató lándzsák lángjának van­nak kitéve, hőálló-hővezető réteg van elhelyezve. Fémszalagok folyamatos öntésének gyakorlatában egyre nyilvánvalóbb, hogy az öntőnyílás, amelyen át a fémolvadék az öntőfelületre jut, a berendezés kritikus része. Az öntőnyílást alkotó rés szélessége állandó kell legyen a rés teljes hosszúságában. Ugyancsak rendkívül fontos, hogy a rést határoló peremek megfelelő távolság­ra legyenek az öntőfelülettől. Az öntőnyílást alkotó rés méreteinek állandó értéken tartása a folyamatos öntés során, valamint a lefagyott fémolvadék lerakódásának megakadályozása az öntőnyílásban és annak környékén annál kényesebb probléma, minél szélesebb az öntött szalag, illetve maga az öntőnyílás. Egy korábbi bejelentésünkben leírtunk egy hevített öntőnyílást, amelyet fémszalagok folyamatos öntéséhez lehet használni. Az ilyen öntőedények általában legalább egy íúvatólándzsával vannak ellátva, így a fúvatólándzsák az öntőnyílás közelében elhelyezett kamrákba nyúlnak be. Ha ezeken a fúvatólándzsákon át reaktív gázokat ve­zetünk a kamrákba és ott elégetjük, az öntőnyílást hatá­roló részek felmelegíthetők az öntés megkezdése előtt és melegen tarthatók végig az öntés során. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy néhány ilyen reaktív gáz károsan hathat az öntőedény anyagára, külö­nösen hosszú üzemeltetés során. A kamra falának ütköző láng és a különböző vegyi hatások tönkretehetik az öntő­edény anyagát, elsősorban a reaktív gázok ütközési pontjánál. Ezért a jelen találmánnyal olyan öntőnyílás kialakítása a célunk fémszalagok folyamatos öntéséhez, amellyel nem csupán az biztosítható,hogy a résméretek állandóak maradnak az öntés alatt, hanem amely lehetővé teszi az öntőedény anyagának védelmét a hevítés során. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy az öntőnyílást határoló részekben lévő kam­rák falának legalább egy része a fúvatólándzsákkal szem­közt hőálló-hővezető réteggel van bevonva. Az így kialakított berendezésben lehetővé válik az öntőnyílás fűtése anélkül, hogy azzal az öntőedény anya­gát károsítanánk. A találmány szerint alkalmazott hőálló-vezető réteg nem csupán azt teszi lehetővé, hogy az öntőnyílást az öntési folyamat előtt, alatt és után tetszés szerint hevít­sük anélkül, hogy az öntőedény anyagát károsítanánk, hanem javítja a hőátadást is a kamrák és az öntőnyílás között. A találmány szerinti berendezés öntőnyílása a folya­matos öntés alatt végig megőrzi eredeti méretét, és az öntőnyílást alkotó rés mérete az öntőnyílás teljes hossza mentén állandó marad széles szalagok öntésekor is. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerint kialakított öntőedény oldalnézete részben metszve, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott öntó'edény elölnéze­te, a 3. ábra a találmány szerinti öntőedény egy másik kiviteli alakjának oldalnézete részben metsz­ve, a 4. ábra a találmány szerinti öntőedény 3. ábra sze­rinti alakjának elölnézete, és az 5. ábra ismét egy másik öntőedény elölnézete. Mint mondottuk, az ábrákon a találmány kiviteli alakjainak különböző változatait mutatjuk be. A feltün­tetett 10 öntőedény mindenütt 12 üreggel van ellátva a fémolvadék számára. Az 1. és 3. ábrán a 12 üregrészben szaggatott vonallal van feltüntetve. A fémolvadékot be­vezető, illetve tartalmazó 12 üregen kívül a 10 öntő­edény 14 ön tő nyílással van ellátva. Ezen a 14 öntőnyí­láson át kerül a fémolvadék a 10 öntőedényből a 16 öntőfelületre. A találmány szerinti megoldásnál a 14 öntőnyílás két részből: 18 felső részből és 19 alsó részből van kiala­kítva. A 2. ábrán jól látható, hogy a 18 felső rész és a 19 alsó rész egymástól teljes hosszúságban azonos távolságra helyezkedik el. Ez a távolság, azaz a 14 öntőnyílás rés szélessége legalább 0,25 mm. A találmány egy célszerű kiviteli alakjánál a fémolva­dékot a 14 öntőnyílásból vízhűtéses öntődob palástján kialakított 16 öntő felületre visszük fel. Az öntődob kivá­­lásosan keményített rézötvözet, amely mintegy 99% re­zet tartalmaz. Általában a réz és a rézötvözetek jól alkal­mazhatók a 16 öntőfelület készítésére, minthogy hőveze­tőképességük és kopásállóságuk igen jó. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a 16 öntőfelület nem készíthető egyéb anyagból. A berendezés működése során a 16 öntőfelületet — függetlenül attól, hogy az palástfelület, sík- vagy ovális felület — a 14 öntőnyílás előtt 60-3000 m/perc sebes­séggel mozgatjuk. Az ábrákon az is jól látható, hogy a 10 öntőedény legalább egy 20 felső tömbből és legalább egy 30 alsó tömbből van kialakítva. A jelen leírásban a felső és alsó megnevezést, valamint az elülső és hátulsó megjelölést mindig a 16 öntő felületre vonatkoztatjuk. A 20 felső tömb és a 30 alsó tömb általában egymáshoz függőlege­sen csatlakozva alkotja a 10 öntőedényt. Általában az az alapfeltétel, hogy az összekapcsolt tömbök között ne tudjon a fémolvadék kijutni a 12 üregből. Természete­sen, ahol az illeszkedő felületek a 14 öntőnyílást alkot­ják, mint például a 2. ábrán látható változatnál, nyilván­való, hogy a fémolvadék átömlik a tömbök között. Ez nem vonatkozik, mint korábban említettük, a többi il­lesztési felületre. A 20 felső tömb és a 30 alsó tömb között tetszőleges számú közbülső tömb helyezkedik el. A bemutatott megoldásoknál két ilyen egységet: a 22 és 24 közbülső tömböt alkalmaztunk. Természetesen kialakítható a 10 öntőedény egyéb módon is, például vízszintesen egymáshoz illesztett töm­bökből, vagy akár egy darabból készítve. A találmány szerinti berendezésben a 10 öntőedény célszerűen olyan anyagból készül, amely jól ellenáll a forró fémolvadék hatásának. Ilyen célra általában hőálló formadarabok használatosak, amelyek például rostosí­­tott kaolinból vagy hasonló anyagból készülnek. Alkal­mazható e célra például grafit, alumíniumgrafit, agyag­grafit, hőálló agyag, kvarc, bórnitrid, szilíciumnitrid, szilíciuinkarbid, bórkarbid, alumíniumoxid, magnézium­­oxid, krómmagnezit, vagy ezek tetszőleges keveréke. A gyakorlat azt mutatta, hogy a 10 öntőedény készí­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom