183419. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fémszalagok folyamatos öntésére
1 183419 2 öntési folyamat végén létrejövő ellenőrizhetetlen fémolvadék kiáramlás rendkívül káros és nem csupán a szalagot, hanem magát az öntőberendezést is károsíthatja. Ezen túlmenően a 62 csapolódugó szerepe azért is fontos, mert a 10 öntőedény többször történő felhasználása csak úgy oldható meg, ha a fémolvadékot az öntés után a 12 üregből teljesen eltávolítjuk, mielőtt ott megdermed. A 62 csapolódugó kivétele után a 10 öntőedény 12 ürege gyakorlatilag teljesen kiürül, így a 10 öntőedényt minden további nélkül fel lehet használni a következő öntés során. Természetesen a kiürítéshez megfelelő üstről kell gondoskodni, amelybe a 62 csapolódugó eltávolítása után a 10 öntőedényből kifolyó fémolvadékot felfogjuk. Ugyancsak hasznos a 62 csapolódugó alkalmazása, amikor az öntés során valamely üzemzavar lép fel és el akarjuk kerülni az öntött szalag vagy az öntőberendezés mindennemű károsodását. A 9., 10. és 11. ábrákon a találmány szerinti berendezésben alkalmazott 10 öntőedény 12 üregének egy célszerű kialakítását mutatjuk be. Azt tapasztaltuk, hogy a 12 üreg geometriája igen fontos az öntött szalag minősége szempontjából. A 12 üreg kialakítása fokozott jelentőséggel bír, ahogy az öntött szalag szélessége növekszik. Úgy találtuk, hogy adott olvadási hőmérséklet, metallosztatikus nyomás, öntőnyílás méret, öntőnyílás hőmérséklet, öntőfelület sebesség és öntőnyílás-öntőfelület távolság esetén a 12 üreg méretének, illetve geometriájának csekély megváltoztatása is igen jelentős változást eredményez szélesebb fémszalagok minőségében, ha bizonyos feltételeket nem tartunk be. Ezek a feltételek elsősorban két területre vonatkoznak: a 12 üreg meredekségére és keresztmetszetére. A 9. ábrán bemutatott előnyös megoldásnál a 34 teknő 38 feneke a 14 öntőnyílás felé a vízszintessel legalább 20°-os szöget, de előnyösebben legalább 30°-os szöget bezárva halad. All. ábrán az is látható, hogy a 34 teknő 38 feneke előnyösen homorú kialakítású. A 34 teknő hc magassága a középrészen legalább 2,5 mm-rel nagyobb kell legyen, mint a széleken mért h magasság. A 10. ábrán látható, 32 bevezető járat lényegében egy hengeres csatornából áll, amely keresztülhalad a fémolvadéknak ellenálló anyagból készült tömbökön. Látható, hogy a 30 alsó tömb legyező alakú kivágással van ellátva. A 34 teknő tehát a 32 bevezető járattól széttartva halad a 14 öntőnyílás felé és szélessége a 14 öntőnyílásnál lényegében azonos a 14 öntőnyílás szélességével, ami viszont megegyezik az öntendő szalag szélességével. Megjegyezzük, hogy bizonyos esetekben a 32 bevezető járatot több függőleges furat is alkothatja, a gyártott szalag szélességétől függően. A 14 öntőnyílás teljes hosszában lényegében azonos ív vastagságú kell legyen. Ez a w vastagsági méret azonban a 12. ábrán látható módon a 14 öntőnyílás széleinél kissé növekedhet anélkül, hogy veszélyeztetnénk a szalag egyenletes vastagságát. A gyakorlatban az öntött szalag szélének minőségét javíthatjuk, ha a 14 öntőnyílás végeinél a vastagságot kissé megnöveljük. A megnövelt // méret általában nem lehet nagyobb, mint a 14 öntőnyílás ve vastagságának kétszerese, sőt előnyösen kevesebb, mint annak másfélszerese. Emellett a növekvő méretű szakasz /. hossza nem haladhatja meg a 14 öntőnyílás vv vastagságának háromszorosát, sőt előnyösen kétszeresét sem. A 12. ábrán bemutatott előnyös kialakításnál a méretnövekedés lefelé történik, de semmi akadálya a fölfelé vagy mindkét irányban végzett méretnövelésnek. A kialakítás lényege az, hogy a fémolvadék ugyanolyan könynyen haladjon át a széleken, mint a 14 öntőnyílás középső részén. Célszerű természetesen a méretnövelést folyamatosan végezni és nyilvánvaló, hogy méretcsökkenést nem szabad megengedni. Jóllehet a találmány szerinti megoldást csupán néhány példán mutattuk be, nyilvánvaló, hogy ezek alapján számtalan egyéb jól működő megoldás is kialakítható. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés fémszalagok folyamatos öntésére, az olvadékot befogadó és öntőnyílással ellátott öntőedénynyel, valamint az öntőnyílástól legfeljebb 3 mm-re elhelyezett, 60—3000 m/perc sebességgel mozgatott öntőfelülettel, azzal jellemezve, hogy az öntőedény (10) a fémolvadéknak ellenálló anyagból lévő legalább egy felső (20) és egy alsó tömbből (30) áll, amelyek vízszintes síkban szivárgásbiztosan illesztve vannak egymásra helyezve és az öntőnyílás (14) vastagsága (rv) teljes hossza mentén legalább 0,25 mm. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy' az öntőnyílás (14) az egymásra helyezett tömbök legalább egyikén kialakított kivágásból áll. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alsó tömb (30) és a felső tömb (20) között további közbülső tömbök (22, 24,26) vannak elhelyezve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az öntőedény (10) alkotó tömbök (20, 22, 24, 26 és 30) rostosított kaolinból, grafitból, alumíniumoxidos grafitból, agyaggrafitból, tűzálló agyagból, kvarcból, bórnitridből, szilíciumnitridből, szilíciumkarbidból, bórkarbidból, sziiíciumoxidból, alumíniumoxidból, cirkonoxidból, stabilizált cirkonszilikátból, magnéziumoxidból, krómmagnezitből, vagy ezek tetszőleges kombinációjából van. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az öntőnyílást (14) határoló legalább egyik felület olyan lapként (40) van kialakítva, amely a fémolvadék hatásának legalább annyira ellenáll, mint a tömbök (20, 22, 24, 26, 30) anyaga. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lap (40) anyaga a fémolvadékkal szemben ellenállóbb, mint a tömbök (20,22,24, 26,30) anyaga. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lap (40) bórnitridből, kvarcból, grafitból, agyaggrafitból, tűzálló agyagból, szilíciumnitridből, szilíciumkarbidból, bórkarbidból, szilíciumoxidból, alumíniumoxidból, cirkonoxidból, stabilizált cirkonszilikátból, magnéziumoxidból, krómmagnezitből, vagy ezek tetszőleges kombinációjából van. 8. Az 5—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább egy olyan fúvatólándzsával (42) van ellátva, amely az öntőedényen (10) át az öntőnyílást (14) határoló lapnak (40) az öntőnyílás (14) felé eső oldalával ellenkező oldala felé van irányítva és az öntőedényben (10) legalább egy égéstermék elvezető járat (46) van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
