183417. lajstromszámú szabadalom • Többrészes, gyors öntéssel előállított fémszalag és eljárás valamint berendezés ilyen szalag előállítására

1 183 417 2 Elengedhetetlen, hogy a 10a és 11a öntőnyílásaiban lévő járat az öntés folyamán nyitva maradjon és ne vál­toztassa alakját. Nyilvánvaló, hogy az öntőnyílások nem erodálhatnak, nem tömődhetnek el a többrészes szalag öntése során, különben bizonyos káros jelenségek lép­nek fel, nem lesz a szalag egyenletes, az öntésnél turbu­lenciák keletkeznek. Ha ezt figyelembe vesszük, látszik, hogy bizonyos hőszigetelő anyagok nem képesek arra, hogy hosszú ideig tartó öntéseknél méreteik állandóak maradjanak. Ezt a nehézséget úgy oldhatjuk meg, ha a 10a vagy 11a öntőnyílást, különösen pedig az 50 betétet olyan anyagból készítjük, amely méreteit és állagát job­ban megőrzi akkor is, ha hosszú időn keresztül magashő­mérsékletű fémolvadék hatásának van kitéve. A dob, kerék vagy más öntőelem meghajtó és felfogó rendszere a találmány szerinti berendezésben olyan szi­lárdan van kialakítva, hogy lehetséges legyen a dob for­gatása szerkezeti instabilitás nélkül, ami a dob csúszását vagy rezgését okozná. Különösen arra kell vigyázni, hogy a dob működési sebességéhez tartozó rezonancia frek­venciát elkerüljük. A 18 öntő felületnek képesnek kell lennie arra, hogy olyan kerületi sebességgel mozogjon, amely 60 m/min-től több,mint 3048 m/min-ig terjedhet. Ha a dob kerülete 2,4 m, az ehhez szükséges forgási se­besség 25/min—1250/min. Egy 2 kW teljesítményű, vál­toztatható sebességű, dinamikus fékkel ellátott motor megfelelő egy 50—250 mm vastag, 2,4 m kerületű, egy­séges réz öntődob meghajtására. A 18 öntőfelület típu­sától és méretétől függően a meghajtással szemben tá­masztott követelmények módosulnak. Nyilvánvaló, hogy a 18 öntőfelület mozgásának iránya lehet ellentétes azzal, amit a rajzon feltüntettünk, az olvasztótégely és a hengerszimmetrikus öntőkerék bármilyen részénél el­helyezhető. A jelen találmány szerinti berendezés egy kiviteli alak­jánál a kerék vagy dob 18 öntőfelülete sima. Egyes ese­tekben, így akkor, ha amorf részt készítünk, a 13 öntő­­kerék 18 öntő felületének kikészítésénél 400-as, vagy még előnyösebben 600-as finomságú csiszolóvászont használunk, ez biztosítja a felület megkívánt egyenle­tességét. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási mód­jánál, amelyet az 1. vagy 3. ábrán szemléltetünk, a fém­olvadékot a fűtött 10 első olvasztótégelybe és a 11 má­sodik olvasztótégelybe juttatják. Az olvasztótégelyek feltöltése többnyire egyenként és nem egyszerre törté­nik. Nyilvánvaló, hogy a 10 és 11 olvasztótégelyekben, vagy mellettük elhelyezkedő fűtőelemeket kell biztosí­tani, hogy a fémolvadék a megkívánt, közel állandó hő­mérsékleten maradjon. Ez a fűtőelem például lehet az ellenállás huzalból készült 12 indukciós tekercs. Az ol­vadt fémet közvetlenül önthetjük az előmelegített ol­vasztótégelybe. Ez az előmelegítés és az olvasztótége­lyek melegítése azt a célt szolgálja, hogy az öntés elején ne következzen be az öntőnyílások befagyása vagy el­­tömődése, a későbbiekben pedig a fémolvadék hője ele­gendően magas hőmérsékleten tartson minden egyes olvasztótégelyt, így a fémolvadék akadály nélkül, folya­matosan ömölhessen az öntőnyílásokon keresztül. Egyes esetekben az öntőnyílást is kívülről melegíteni kell az öntés folyamán. Az is lehetséges, hogy az olvasztótége­lyeket tápláló fémolvadékot túl kell hevíteni, hogy egy bizonyos mennyiségű hőveszteség bekövetkezhessen, a fémolvadék folyás károsítása nélkül. Az eljárás egyik foganatosítási módjánál az olvasztó­tégelyekben a fémolvadék felszínének magasságát az öntés folyamán viszonylag állandó értéken tartjuk, így az olvasztónyílásnál a metallosztatikus nyomás állandó lesz. A felszín állandóságát úgy biztosítjuk, hogy az ön­tés elején minden olvasztótégelybe a kívánt szintet biz­tosító mennyiségű olvadékot öntünk, a későbbiekben pedig az utántöltést úgy szabályozzuk, hogy ez a szint megmaradjon. Nyilvánvaló, hogy a fémolvadék utántöl­tési sebességének összhangban kell lennie azzal a sebes­séggel, amellyel a fémolvadék az öntőnyíláson keresztül kifolyik a 18 öntőfelületre, ahol kialakul a találmány szerinti többrészes szalag. Azzal, hogy a fémolvadék szintjét az olvasztótégelyben állandó értéken tartjuk, biz­tosítjuk, hogy az olvasztótégely nyílásán keresztül állan­dó sebességgel fog kifolyni a fém, nem lép fel az olvasz­tást, vagy a szalag minőségét károsan befolyásoló hatás. Mint említettük, olyan foganatosítási mód is megvalósít­ható, hogy külső nyomással szabályozzuk az olvasztónyí­lásoknál fellépő nyomást. A jelen találmány szerinti eljárásnál a szupergyorsan hűtött 30 fémszalagot a 18 öntőfelületre öntjük. A 30 szalag többrészes, az 5. ábrán az a, b, c, d; a 6. ábrán az aj, b, a2 részekből áll. A 30 szalag minden egyes részét fémes kötés erősíti össze a csatlakozó részekkel a szalag teljes hosszában. A fémes kötés kialakulása a találmány szerinti öntési eljárás szerves része. A jelen találmány szerinti 30 többrészes szalag leg­alább két részből áll, amelyeket fémes kötés erősít össze a szalag hosszában. Ez a fémes kötés a szalagot létrehozó öntési művelet folyamán alakul ki. A többrészes szalag részei gyakran különböző összetételűek, de a találmány szerinti szalag lehet olyan is, hogy a részek összetétele azonos, de eltérő valamilyen tulajdonságuk, mint például villamos ellenállásuk, permeabilitásuk, hővezetőképessé­gük, átmágnesezési veszteségük, szilárdságuk, keménysé­gük, atomszerkezetük, vastagságuk, korrózióállóságuk, hőtágulási együtthatójuk, vagy színük. A jelen találmány szerinti többrészes szalag egyik ki­viteti alakjánál az egyik rész hőtágulása eltér a csatlako­zó, hozzá fémesen kötött részekétől. Az ilyen szalagot hűtve, vagy fűtve, kívánt módon görbült szalag alakú anyagot kaphatunk. A találmány egy másik kiviteti alak­jánál a többrészes szalagnak vannak amorf részei, ame­lyek fémes kötéssel vannak kristályos részekkel összeerő­sítve. Ha egy amorf szalagot a szokásos módszerekkel, mint például hegesztéssel erősítünk össze kristályos ré­szekkel, az amorf szalag nagyon rideg lesz, mivel a mód­szerrel járó hő hatására a kristályosodási hőmérséklet fö­lé melegszik. A találmány szerinti eljárásnál a hűtési se­besség olyan nagy, hogy az amorf rész nem fog kristályo­sodni, esetleg az átmeneti zóna kivételével. Az öntési eljárás folyamán alkalmazott szupergyors hűtés előnyös lehet egyes kristályos szerkezetű szalagok gyártásánál. A szupergyorsan hűtött ötvözetekben általá­ban a szokásos eljárással előállított anyagokénál lénye­gesen finomabb szövetszerkezet alakul ki, ez igen elő­nyös. A szupergyorsan hűtött anyagokban gyakran olyan kedvező tulajdonságokat biztosító fázisok alakul­nak ki, amelyek a szokásos eljárásokkal készült szalagok­­baninem találhatók,más esetekben nem kívánt hatásokkal járó fázisok képződése megakadályozható, vagy legalább visszaszorítható. A szupergyors hűtés új fázisok kialaku­lását is eredményezheti, ezek a metastabil fázisok több­nyire előnyösen hatnak az anyag tulajdonságaira. A találmány szerinti szalag egyik kiviteti alakjánál a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom