183415. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fémszalagok folyamatos öntésére

1 183 415 2 nált jelölésekkel az alábbi táblázatban mutatjuk be. jelö­meghatá­célszerű méret­legelőnyösebb mérettartomány lés rozás tartomány (mm) (mm) a öntőnyílás szélessége 0,25 -2 0,6 -0,9 b a homloklap szélessége 0-4 0,5 - 1,5 h résméret kevesebb, q ,25 — 0,5 mint 2 e hátsó rés­kevesebb, kevesebb, méret mint 0,5 mint 0,25 A táblázatban a 80 öntőnyílás alsó falának szélessé­gét jelölő c, valamint az 50 betétlap vastagságát jelölő d értékeit nem tüntettük föl, minthogy ezek lényegében tetszőlegesek lehetnek és nem befolyásolják az öntési műveletet. Tulajdonképpen a c méret akár 0 is lehet, ha a 28 hátsó fal 24 belső felülete a 80 öntőnyüás legkülső pontjától folyamatosan növekvő távolságra van az 50 betétlap alsó felületétől. A folyamatos szalagöntés során a fémolvadék turbu­lenciáját minél inkább célszerű elkerülni. Ezért a fém­olvadék áramlása irányában az alkatrészeket célszerű lekerekíteni. A lekerekítéseket akár úgy is előállíthatjuk, hogy a 24 öntőelemet könnyen erodáló anyagból, példá­ul kaovool HS-ből készítjük, aminek következtében az üzemelés során rövid időn belül kialakulnak a lekerekí­tett felületek. Ugyancsak csökkenthető a turbulencia a 80 öntőnyílás egyéb felületeinek, például a 72 vagy a 74 éleknek a lekerekítésével is. A 14. ábrán jól látható, hogy a 72 él az 50 betétlapon, a 74 pedig a 28 hátsó fa­lon van. A találmány szerinti berendezés működtetésének egyik lehetséges változata a következőképpen történik. A fémolvadékot a fűtött 22 öntőedénybe vezetjük. Mint már mondottuk, a melegítés történhet indukciós teker­csek vagy ellenálláshuzalok segítségével a 22 öntőedény körül vagy fölött, az adott körülményektől függően. A lényeg mindig az, hogy a fémolvadékot viszonylag ál­landó hőmérsékleten lehessen tartani. Ugyancsak hevítőelemeket lehet alkalmazni az 50 be­tétlapon, vagy annak közelében, minthogy ez jól hozzá­férhető helyen van elhelyezve. Alkalmazhatók ellenállás­huzalok vagy tekercsek és ezek elhelyezhetők például az 50 betétlapot leszorító szerkezet körül. Használhatunk akár lángot is az 50 betétlap melegítésére. Az üzemeltetés során a fémolvadékot közvetlenül az előmelegített 22 öntőedénybe vezetjük. Az előmelegítés megakadályozza a fémolvadék egy részének lefagyását és a 80 öntőnyílás bedugulását az öntés kezdetén. Az elő­melegítéssel történt beindítás után a további beadagolt fémolvadék a 22 öntőedényt és a 24 öntőelemet már megfelelő hőmérsékleten tartja az üzemeltetés során ah­hoz, hogy az anyag akadálytalanul haladjon át a 80 ön­tőnyíláson. Bizonyos esetekben magát a 24 öntőelemet is fűthetjük a egész művelet során. Adott esetben a fém­olvadékot túlhevíthetjük, hogy lehetővé tegyünk az első szakaszban bizonyos mértékű lehűlést anélkül, hogy a lefagyás veszélyével kellene számolni. A hőmérsékleten kívül a 20 fémolvadék szintjét is állandó értéken kell tartani a művietek során. Ez az érték előnyösen kisebb, mint a 30 öntőnyílástól mért 26 cm. 6 Erre azért van szükség, hogy a 20 fémolvadék metallo­­szatikus nyomása állandó legyen az öntés során és így a 30 öntőnyíláson állandó mennyiségű fémolvadék kiá­ramlása váljék lehetővé. Állandó magasságot úgy lehet biztosítani, hogy a 20 fémolvadékot a 22 öntőedénybe mindjárt a kívánt magasságig öntjük be, azután pedig fo­lyamatosan szabályozzuk a további fémolvadékok beada­golásának sebességét. így a 22 öntőedénybe állandó me­­talloszatikus nyomás biztosítható. Természetesen a 20 fémolvadéknak a 22 öntőedénybe történő bevezetését mindig arányban kell tartani a 30 öntőnyíláson kiáramló fémolvadék mennyiségével. A 20 fémolvadéknak a 22 öntőedényben állandó magasságon történő tartása bizto­sítja, hogy a 30 öntőnyíláson kiáramló fémolvadék mennyisége viszonylag állandó legyen és a 12 öntődob 14 palástján kialakított 10 öntőszalag minősége is egyen­letes maradjon. Megoldható azonban az állandó nyomá­son történő kivezetés úgy is, hogy szabályozzuk a 22 ön­tőedényben levő 20 fémolvadék fölött lévő gáz nyo­mását. A találmány szerinti berendezés célszerű kiviteli alak­jánál a 22 öntőedény és az 50 betétlap egymástól függet­lenül mozgathatók a 14 palást felé vagy azzal ellenkező irányban. Ennek különböző megoldásai a 9., 10. és 11. ábrán láthatók. Látható, hogy a 22 öntőedény és az 50 betétlap a 14 paláshoz képest különböző helyzetekben vannak. A 14 palást a 24 öntőelemhez képest általában 60—3000 m/perc sebességgel mozog. A fémolvadéknak a 22 öntőüstbe történő beöntése előtt vagy azzal egyide­jűleg a 22 öntőedényt célszerű a 14 palást felé mozgatni, hogy a 24 öntőelem 28 hátsó falának 36 külső felülete legfeljebb 0,5 mm-re legyen a 14 palásttól. Célszerű, ha ez a felület 0,25 mm-nél is közelebb van a 14 palásthoz, amint az a 10. ábrán látható. Egy célszerű megoldásnál a 36 külső felületet a 14 palást mellett olyan szorosan ve­zetjük, amennyire csak lehetséges anélkül, hogy a két felület érintkeznék. Általában az 50 betétlapot nem mozgatjuk a 22 öntő­edényhez képest, amikor a 22 öntőedényt mozgatjuk a 14 palást felé. Mindazonáltal vagy a 36 külső felület megfelelő helyzetbe történő hozása után vagy a beállítás közben az 50 betétlapot is állítani kell, annak érdekében, hogy 70 homloklapja ne legyen 3 mm-nél távolabb a 14 palásttól. Célszerűen a 70 homloklap és a 14 palást kö­zötti távolság 0,25— 0,5 mm, amint az a 11. ábrán lát­szik. A 22 öntőedény és az 50 betétlap megfelelő hely­zetbe hozását célszerű az öntés megkezdése után minél gyorsabban elvégezni. Nyilvánvaló, hogy az öntés során a későbbiekben is kell a h és/vagy e távolságokat állítani, vagyis a találmány szerinti berendezés lehetővé teszi az öntés folyamatának lényegesen rugalmasabb szabály­zását. Természetesen az 50 betétlapnak a 22 öntőedényen történő beállítását el lehet végezni az egész berendezés­nek öntési helyzetbe történő hozása előtt is. Ekkor az 50 betétlap a 28 hátsó fal 36 külső felületének megfelelő helyzetbe hozása után ugyancsak a kívánt helyzetbe kerül. Ilyen technológia esetén az 50 betétlapot már elő­re rögzíteni lehet a kívánt helyzetben a 22 öntőedényen. A szalagöntés során a 10 öntött szalag hajlamos volt a 14 palástra tapadni közvetlenül a 16 kezdőpont után. A letapadt szalag hossza akár az 1 m-t is elérte. Nyilván­való azonban, hogy ha a 10 öntött szalag a forgó 12 ön­tődob 14 palástján marad egy teljes fodulaton át, a 22 öntőedény, de elsősorban a 80 öntőnyílást tartalmazó 5 10 1 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom