183399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húzó és nyomó igénybevételnek kitett többrétegű hajlékony csőszerű termékek, különösen kábelek, vezetékek és tömlők előállítására, valamint húzó és nyomó igénybevétellel szemben fokozottan ellenálló kábel

1 183 399 2 A találmány tárgya eljárás húzó és nyomó igénybe­vételnek kitett többrétegű hajlékony csőszerű termékek, különösen kábelek, vezetékek és tömlők előállítására, amikoris a termék belső csőszerű elemére teherhordó réteget és külső köpenyt viszünk fel, valamint tárgya olyan, húzó igénybevétellel szemben fokozottan ellen­álló kábel, amely csőköpenyszerű burkolóréteggel össze­fogott legalább egy kitöltő elemet és sodort kábelere­ket, a burkolóréteggel érintkező teherhordó réteget vala­mint külső köpenyt tartalmaz. A találmány szerinti eljá­rással előállított kábelek, vezetékek húzó, míg a tömlők húzó és nyomó igénybevétellel szemben fokozottan ellenállóak, előállításuk egyszerű, gazdaságos és termelé­keny technológiát igényel. A húzó és nyomó igénybevételnek kitett tömlők és kábelek előállítására és szerkezeti kialakítására számos megoldás ismert. A tömlők esetében a legáltalánosabb megoldás belső cső felületére teherhordó elemként műanyagból szövött réteg felvitele. Ennek anyaga szük­ség szerint lehet fémszövedék is. A kábelek nyomó és húzó igénybevétellel szembeni ellenállóképességének fokozására dolgozták ki a külső tartóeres vagy tartóköteles, úgynevezett önhordó lég­kábeleket, amelyekben a kábel tulajdonképpen hordozó funkciót is ellát. A mechanikai igénybevétel miatt az ilyen kábelek villamos jellemzői változnak, az előállítás jelentős költségtöbblettel jár. Másik megoldás szerint a mechanikai jellemzők és a villamos tulajdonságok között próbálnak kompromisszumos megoldást találni, amikor kevert, például rézből és acélból álló vezetőel­rendezést alkalmaznak. Ez a villamos tulajdonságok tudatosan előidézett, de ettől függetlenül kedvezőtlen leromlását okozza. A mechanikai ellenállóképesség növelésére ismert szálas anyagból, például műanyagból (perion) vagy fémből (acél) kialakított szövedék alkalmazása, amelyet teherhordó rétegként visznek fel a kábel vagy vezeték ereit és esetleges kitöltő elemeit összefogó burkolatra, vagyis az ún. kábellélek felületére. Az így kialakított kábel mechanikai jellemzői kezdetben igen jók, de a szö­vedék anyagától függetlenül különböző problémákkal lehet számolni. A műanyag szövedék szakadási nyúlása általában nagyobb, mint az alkalmazott villamos vezető­anyagoké és ezért húzóigénybevételkor a kábel elszaka­dását a szövedék nem képes eléggé erősen megakadá­lyozni, a villamos paraméterek a szakadás előtt, illetve eléggé nagy igénybevétel esetén a megszűnése után meg­maradó alakváltozás miatt leromlanak. A fémszövedék alkalmazásának hátránya az ezt tartalmazó kábel kis haj­lékonysága, viszonylag nagy merevsége. A szövedék el­készítése ezen kívül jelentősen megnöveli a gyártás idő­­szükségletét, ugyanis azt a gyártás közben viszonylag hosszan tartó és bonyolult műveletsorral kell felvinni. A fenti hátrányok jellemzik a szövedékkel kialakított tömlőket is. Műanyagszálak alkalmazására is történtek próbálkozá­sok. így a 22 31 968 számú NSZK közzétételi irat olyan kötélfelépítést ismertet, amelyben több teherhordó réte­get alkalmaznak. Nagyszilárdságú, aromatikus poliamid granulátumából különleges eljárással kialakított szálakkal választják el azokat a rétegeket, amelyek anyaga kevéssé teherbíró. Ebben a megoldásban az említett szálak kö­zötti rétegek alakíthatók ki monofii szálakból készült sodratokkal, de ezek feladata nem a teherhordás. A kü­lönleges eljárással kialakított teherhordó szálak költsé­gesek. Ez a kötélszerkezet tulajdonképpen az acélhuzal­ból és. belekevert kenderszálakból kialakított kötelek „áttranszponálása” műanyagokra. A kábeliparban a 23 39 676 számú NSZK Közzé­tételi irat tanúsága szerint szintén javasolták a műanyag szálakból sodrással vagy párhuzamos elrendezéssel ki­alakított teherhordó réteg alkalmazását. Ez azonban a villamos vezetékek alá kerül és a kábellélek középső részét tölti ki. A javasolt műanyag szintén aromatikus poliamid vagy poliészter, amelyből különleges eljárással állítják elő az ennek következtében költséges szálakat. Ez a megoldás tulajdonképpen az acélmaggal létrehozott szabadvezetékek „áttranszponálása” műanyagra. A teher­hordó réteg viszonylag bonyolult eljárással készül és ezért a kábelgyártás során külön felszerelés alkalmazását igényli. Találmányunk célja az említett hátrányok kiküszö­bölése. Alapja az a felismerés, hogy a néhány tized mm átmé­rőjű monofilek, amelyek orientált szerkezetű, nyújtó­fürdő alkalmazása mellett extrudálással egyedi szálkép­zéssel előállított viszonylag olcsó anyagok és amelyek szakadási nyúlása általában 5...10% értékű, de szükség esetén akár 2 %-ra is lecsökkenthető, alkalmasak mind megfelelő nyomószilárdságú, húzásnak ellenálló töm­lők, mind pedig húzásnak fokozottabb mértékben ellen­álló kábelek kialakítására. Ehhez a szálakat a megfelelő helyen kell beépíteni. Találmányunk feladata az említett felismerés alapján gyártási eljárás kidolgozása, amely az ismertekhez viszonyítva gyorsan, termelékenyen és alacsony költség­szinten biztosítja a teherhordó réteggel ellátott, húzó és nyomó igénybevételnek fokozottan ellenálló csőszerű termékek, mint kábelek, vezetékek, tömlők gyártását. Feladata továbbá olyan kábel létrehozása, amelynek fel­építése biztosítja a húzó igénybevételekkel szembeni fokozott ellenállást. A kitűzött feladat megoldására a fenti felismerés alapján húzó és nyomó igénybevételnek kitett több­rétegű hajlékony csőszerű termékek, különösen kábelek, vezetékek és tömlők előállítására olyan eljárást dolgoz­tunk ki, amelynek értelmében a termék belső csőszerű elemére teherhordó réteget és külső köpenyt viszünk fel, és a találmány szerint a teherhordó réteget orientált anyagú nemfémes granulátumból extrudálással, egyedi szálképzéssel előállított monofil szálakból alakítjuk ki, amelyeket a belső csőszerű elemre egymással párhuza­mosan sodrással viszünk fel. A találmány szerinti eljárás nagy mechanikai ellen­állóképességű tömlők (ha a teherhordó réteget a tömlő belső csövén hozzuk létre), illetve vezetékek és kábelek (ha a teherhordó réteget a kábellélek burkolórétegén hozzuk létre) előállítását biztosítja. A találmány szerinti eljárást előnyösen úgy foga­natosítjuk, hogy a párhuzamos szálakat olyan csavar­vonal mentén sodorjuk fel, amelynek menetemelkedése a szálakhoz tartozó átmérőnek tömlőgyártáskor 1...2-sze­­rese, míg kábelgyártáskor 10...15-szöröse. Ugyancsak a kitűzött feladat megoldásaként húzó igénybevétellel szemben fokozottan ellenálló kábelt hoztunk létre, amely csőköpenyszerű burkolóréteggel összefogott legalább egy kitöltő elemet és sodort kábel­ereket, a burkolóréteggel érintkező teherhordó réteget, valamint külső köpenyt tartalmaz és a találmány szerint a teherhordó réteg a burkolóréteggel érintkező, párhuza­5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom