183398. lajstromszámú szabadalom • Optikai eszköz, főként polárszűrő

1 183 398 2 A találmány tárgya optikai eszköz, amely főként optikát tartalmazó berendezésekben fénynyaláb modu­láló eszközeként, leginkább polárszűrőként alkalmaz­ható. A jelen leírásban a „fény” szóhasználatba beleértjük mind a monokromatikus, mind a fehér fényt, továbbá a poláros és nempoláros, valamint a nyalábolt és szórt fényt egyaránt. Az optikai eszközök számos változata ismert. Ez többnyire lencsék vagy lencserendszerek, szűrők vagy szűrősorok ideértve a polárszűrőket is, valamint priz­mák. Az ilyen optikai eszközök önmagukban fénnyaláb viszonylag egyszerűbb alakítására, egy-egy jellemzőjé­nek változtatására, így nyalábosítására (lencsék), színes­­ségi állapot befolyásolására (szűrők, színes polarizáto­rok, színbontóprizmák), továbbá polárossági állapot be­folyásolására (neutrális lineáris polarizátorok), vagy fénnyaláb irányának változtatására (plánparalell leme­zek, prizmák) beváltan alkalmazottak. Hiányosságnak tekinthető azonban, hogy olyan esz­közök, amelyek lineáristól eltérő függvény szerint vál­tozó polarizálási irányú fénnyalábok előállítására alkal­masak, általában csak több eszköz pontos illesztésével, igen bonyolult felépítéssel és a függvénynek csak törés­pontos közelítésével állíthatók elő, ugyanakkor ezek eredményessége csak gyengén mutatható ki. Emellett számos függvény szerinti polarizáláshoz eszköz egyálta­lán nem állítható elő. A felmerült igények kielégítésére szükségessé vált olyan optikai eszközök, főként polárszűrők kialakítása, amellyel előre meghatározott függvény szerint adott polarizálási irányú lineáris polarizáltságú fénnyaláb állít­ható elő. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a fo­lyadékkristályos kijelzők szerkezetéhez hasonló szerke­zet megfelelően megválasztott iránybeállító pályarend­szerekkel ellátva illetve kiegészítve olyan eszközt szolgál­tat, amely képes beeső fény polárossági állapotát változ­tatni, például alkalmas koncentrikus körök adott pont­beli érintőire illeszkedő polározási irányú lineárisan polá­ros fénynyaláb előállítására. A találmány kidolgozásánál részben abból az ismert megoldásból indultunk ki, ami szerint a folyadékkristá­lyos kijelző folyadékkristály molekuláinak nyugalmi iránybeállításához a hordozókon iránybeállító mikro­­érdesség van kialakítva, ahol a mikroérdesség a kívánt működési módtól függően egymással párhuzamosan, vagy egymásra merőleges irányú mikrokarcok vagy mik­­robarázdák sorozatából tevődik össze. Továbbá a talál­mány szerinti megoldás kidolgozásánál azt az ismert fizikai jelenséget is fölhasználtuk, amely szerint ha fo­lyadékkristályban dikroikus színezék anyagot oldunk, akkor a folyadékkristály a színezék molekulákat az ön­maga által meghatározott rendszerre állítja, és az elegy a rajta áthaladó fényt lineárisan polarizálja, ahol a polá­rossági irányt alapvetően a színezék molekulák nagyob­bik abszorpciós tengelyének iránya adja. így a találmány optikai eszköz, főként polárszűrő, amelynek lényege, hogy két, kapilláris rést közrezáró átlátszó hordozója, a hordozók egymással szemben levő felületén iránybeállító pályarendszere van, és emellett a kapilláris rés meghatározott molekularendszerezett­séggel rendelkező anyaggal, főként folyadékkristály­­lyan van kitöltve. Átlátszó hordozókat képezhetnek üveglemezek, mű­anyag lemezek, átlátszó kristálylemezkék, vagy kristály­metszetek. A kapilláris rés szélessége a szokványos 3-1.00 ,um között van. A kapilláris rés ismert módon lezárt. Meghatározott molekula rendezettséget mutató anyagként használhatók mindazon anyagok, amelyek adott hőmérséklettartományban folyékony halmazálla­potban térbeli tömegközéppontos és/vagy iránybeli ren- * dezettséget mutatnak. Ilyen tulajdonsággal főként az ún. folyadékkristályok rendelkeznek. Ezek adott hőmérsék­lettartományban olyan folyékony halmazállapotú ^ szerves vegyületek, amelyek rendezettségükből adódóan a szilárd kristályokhoz hasonló optikai tulajdonságokat mutatnak. A találmány szerinti optikai eszközöknél alkalmazott folyadékkristályok célszerűen színesek vagy színezékkel adagoltak. Az iránybeállító pályarendszerek előnyösen egyedi pályák rendezett sorozata. Ilyen sorozatot rendezett mikroérdesség képez. A mikroérdességet megvalósíthatja a hordozó felületén kialakított mikrokarcok vagy mikrobarázdák sorozata és/vagy a hordozófelületre meghatározott szög alatti, leginkább 30°-os szög alatt végzett vákuumpárologta­tással nyert vékonyréteg. A vékonyréteget alkotó mole­kulák ugyanis ilyen szögű gőzölögtetés esetén a felület­ből tűszerűén kiálló és rendező hatást kifejtő réteget képezően helyezkednek el. A pályasorozatok alakja, mint vonalak vagy geomet­riai alakzatok az igényelt polarizálási irányt meghatározó függvénnyel összhangban széles határok között változik. Az optikai eszköz egy előnyös megvalósításánál leg­alább az egyik iránybeállító pályarendszer egymással párhuzamosan elhelyezkedő nyitott görbe vonató vagy egyenesvonalú pályák sorozata. Az optikai eszköz egy másik előnyös megvalósításá­nál legalább az egyik iránybeállító pályarendszer egy síkidom belső pontjából sugaras vetítéssel nyert egymás­hoz hasonló síkidom kerületekre illeszkedő pályák elő­nyösen koncentrikus köralakú pályák sorozata. Az optikai eszköz további előnyös kiviteli alakjánál legalább az egyik iránybeállító pálya egy adott ponton átmenő egymással meghatározott nagyságú szöget bezáró sugársor alakú pályák sorozata. Az olyan pályarendszerek esetében, amelyek szim­metria középponttal rendelkeznek, a pályarendszereket a hordozókon egymással szemben helyezzük el, célsze­rűen úgy, hogy a szimmetria központokat összekötő egyenes merőleges a hordozók felületére. A találmány szerinti optikai eszköz polárszűrőkénti alkalmazásánál kifejtett polarizáló hatását a következő­képpen magyarázzuk. Ä kapilláris rést kitöltő folyadékkristály hordozókkal határos szélső rétegeit az iránybeállító pályák orientál­ják. így az ezen szélső rétegekben levő folyadékkristály molekulák elhelyezkedése olyan, hogy optikai, azaz hosszabb tengelyükkel a pályákra vagy görbe vonalú pályák esetében az egyes pályapontokhoz húzott érin­tőkre illeszkednek. A hordozófelületek egymással szemben fekvő pontjai közötti folyadékkristály molekula sorba tartozó azonos síkkoordinátákkal jellemezhető molekulák egymáson levő folyadékkristály rétegekben helyezkednek el, és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom