183372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid-szemcsék előállítására

1 183 372 2 A találmány karbamid-szemcsék előállítására alkalmas eljárásra vonatkozik. Az eljárás során lényegében vízmentes karbamid-olva­­dék cseppeket ellenáramban hagyunk esni valamely hű­tőgázzal szemben olyan hütőzónán keresztül, amelybe szemcseképző anyagot diszpergáltunk. Ismeretes, hogy úgy állítanak elő karbamidszemcsé­­ket, hogy gyakorlatilag vízmentes olvadt karbamidot per­meteznek ellenáramban hűtőgázzal szemben olyan hűtő zónában, amelyben szilárd karbamid-részecskék vagy más szemcseképző anyag részecskéi vannak jelen, előnyö­sen kolloid-állapotban vagy köd alakjában (3 450 804 számú amerikai szabadalmi leírás). Azt találtuk, hogy amennyiben ezt az ismert mód­szert alkalmazzuk és a hűtőgázhoz finom szemcséjű kar­­bamicf bomlásterméket adunk, melynek átlagos átmérője 2 mikron alatti, míg a beadagolt anyag mennyisége legfeljebb 100 mg a hűtőház I m3-ében és olyan karba­­mid bomlásterméket alkalmazunk, melyet kristályos kar­­bamidnak fém lemezen kb. 500 °C-ra való felhevítésével kaptunk, a cseppek megváltoznak a hűtés során a felület­től befelé és korlátozott számban nagy kristályok kép­ződnek. Ezek a kristályok gyakorlatilag ugyanabban az irányban orientáltak. Az eljárás folyamán először egy külső héj alakul ki, amely helyenként befelé behorpad lehűlés és a szemcsék megszilárdulása során és így üregek keletkeznek. Ennek következtében a szemcséknek cse­kély az ütőszilárdsága, így a szállításnál, valamint a feldolgozásnál elaprózódnak és por képződik. Ez a hát­rány különösen ömlesztett állapotban való szállításnál jelentkezik, ami egyre gyakoribb szállítási mód. Azt találtuk, hogy a fent említett hátrányokat kikü­szöbölhetjük és üregek nélküli, gömb alakú kristályos szemcséket képezhetünk, ha a hűtő zónában 2—10 mik­ron méretű kristályos részecskék diszperzióját tartjuk fenn, 8—25 mg/m3 hűtőgáz mennyiségben. Két mikronnál kisebb méretű részecskék nem hatá­sosak szemcseképző anyagokként, mert ezeket a hűtőgáz körbeviszi a cseppek körül és ennélfogva a cseppeket nem érinti. Alkalmazhatunk ugyan 10 mikronnál na­gyobb méretű részecskéket is, de ezek ugyanolyan hatást fejtenek ki, mint a 2—10 mikronos részecskék. Ilyen ré­szecskéknek az alkalmazása azonban szükségessé teszi, hogy a szemcseképző anyagból nagy mennyiségeket használjunk fel. Előnyös a 4—8 mikron nagyságú részecs­kék használata. A részecskemérettől való függés mellett a szemcsekép­ző anyag szükséges mennyisége függ még — jóllehet ki­sebb mértékben — a bepermetezett karbamid-olvadék cseppméretétől is. Azt találtuk, hogy 1-3 mm átmérőjű karbamid-szemcséket jó eredménnyel akkor kapunk, ha egy m3 hűtőgázra számítva 8—25 mg mennyiségben van jelen 8—10 mikron részecskeméretű szemcseképző anyag. Hyen esetben a részecskék száma egy m3 hűtőgáz­ra vonatkoztatva 0,01 X109 és 4,5X109 között változik. Az alsó, illetve a felső határ olyan szemcseképző anyagra vonatkozik, amelynél az összes részecskének az átmérője 10, illetve 2 mikron. Szemcseképző anyagként előnyösen karbamid-részecs­­kéket alkalmazunk. Ezeket úgy kaphatjuk, hogy karba­mid-szemcséket vagy -kristályokat megőrölünk. Annak érdekében, hogy jó őrlést és szabad folyást biztosítsunk az anyagnak, valamilyen összetapadást gátló anyagot adhatunk a megőrlendő kristályos karbamidhoz. Megfe­lelő összetapadást gátló anyagok a nagyobb szénatom­számú zsírsavak Ca-, Mg-, Zn- és Al-sói, a kréta, talkum, kalcit és a szepiolit közül kerülhetnek ki. Különösen alkalmas összetapadást gátló anyag erre a célra a kal­cium-sz te arát. A bepermetezendő olvadékot úgy kaphatjuk, hogy bepárolunk karbamid-oldatokat vagy megolvasztunk kar­­bamid-kristályokat. Abban az esetben, ha olyan olvadé­kot permetezünk be, amelyet karbamid-kristályok meg­olvasztása útján kaptunk, akkor előnyösen az olvasztást a permetezés szomszédságában, például a szemcséző torony tetején végezzük annak érdekében, hogy — amennyire lehetséges — megakadályozzuk a biuretkép­­ződést. A megolvasztandó kristályokat *» előnyösen pneumatikusan — a szemcséző torony tetejére visszük, ahol elválasztjuk a vivőgáztól valamely ciklon segítségé­vel és ezt követően megolvasztjuk. A ciklon működési körülményeit úgy választjuk meg, hogy az elvezetett vivőgáz lényegében 2—10 mikron méretű részecskéket tartalmaz. Elvezetés után ezt a szállító-, illetve vivőgázt, amely finom karbamid-szemcséket tartalmaz, mégpedig diszpergált formában, részben vagy egészben a hűtő­zónába betáplálandó gázhoz adjuk, így kisebb mennyi­ségi! őrölt szemcseképző anyagot kell beadagolni, vagy erre egyáltalán nincs is szükség. A bepermetezett cseppeknek szemcsékké való meg­szilárdulása során nagyobb és/vagy kisebb szemcsék kép­ződnek a hűtés módjától és sebességétől függően. Gömb alakkal rendelkező kis méretű kristályok ütőszilárdsága sokkal nagyobb, mint a jóval nagyobb méretű és lénye­gében ugyancsak gömb alakú kristályoké. Kis méretű szemcsekristályok előnyösen akkor képződnek, ha a kris­tályosodási hőmérsékleten a csepp a szemcseképző anyag nagy számú, finom részecskéjével kerül érintkezésbe, ahol ezék a finom részecskék kristálymagokként szolgál­nak. A kristálymagok száma és a szemcsék ütőszilárdsága közötti viszonyt kísérleti úton olyan szemcsékre határoz­tuk meg, amelyek átlagos átmérője (d50) körülbelül 2 mm (például a szemcsék 50 %-ának az átmérője 2 mm vagy ennél nagyobb) és ahol az átmérőnél a szórás legfel­jebb plusz—mínusz 40 %, (1. ábra). Az ordinátán az ütő­­szilárdságot, az abszcisszán pedig a maghelyek számát tüntettük fel szemcsénként. Az ütőszilárdságot a követ­kező módon határoztuk meg: bizonyos mennyiségű szemcsét pneumatikusan 20 m/mp sebességgel és 45° haj­lásszög mellett egy acéllaphoz ütköztettünk és megállapí­tottuk e kezelés során el nem törött szemcsék százalékát. Az ábrából látható, hogy 70 %-os ütőszilárdság elérése érdekében legalább 10 maghely szükséges egy dso = 2 mm méretű szemcsére számítva. Előnyösen arra törekszünk, hogy legalább 80 %-os ütőszilárdságot éljünk el. Erre a célra legalább 20 maghelyre van szükség egy d50 = 2 mm méretű részecskére vonatkoztatva. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 1000 kg karbamid-olvadék szemcsézéséhez körülbelül 0,125—0,375 kg 2—10 mikron részecskemé­retű karbamidpor szükséges annak elérésére, hogy tűrhe­tően jó és egészen jó ütőszilárdságú szemcséket kapjunk. Azt találtuk, hogy abban az esetben, ha növekszik a hűtőgáz viszonylagos nedvességtartalma, akkor nagyobb mennyiségű szemcseképző anyagra van szükség megfe­lelő szilárdság eléréséhez. Hűtőgázként bármely - akar­­bimid szempontjából közömbös — gáz használható, pél­dául levegő, nitrogén és szén-dioxid. A gyakorlatban rendszerint levegőt használunk hűtőgázként. Az említett magképző anyagmennyiségek elegendőnek bizonyultak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom