183352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés impregnált anyagok hőkezelésére

1 183 352 2 A találmány tárgya új eljárás és berendezés, előnyösen keményíthető műgyantával, impregnált anyagok hőkeze­lésére, melynek során áz impregnált anyagot felfelé egy első hőkezelési zónán, majd egy fordítóhengersoron át­haladva lefelé egy második hőkezelési zónán vezetjük át, oly módon, hogy az anyagot miután elhagyta az első hőkezelési zónát és mielőtt áthaladna a fordítóhenger­soron egy hűtőzónában lehűtjük. Az eljárás és a berendezés különösen Duroplasttal impregnált gyapjú és szerves vagy szervetlen szálakból készített szövet, előnyösen üvegszálszövet hőkezelésére alkalmas. Az ilyen típusú ismert berendezések, melyekben tehát a függőlegesen vezetett anyag a hőkezelés során meg­fordul, úgy vannak méretezve, hogy a fordítás előtti hőkezelés során a gyanta elveszítse ragacsos tulajdonsá­gait. Ezenkívül az anyagot közvetlenül a megfordítás előtt a fordítóhengerekkel érintkező belső felén hűtő­levegővel fúvatják, hogy az anyag érintkező felülete és a hűtött fordítóhengerek közötti hőmérsékletkülönbségei csökkentsék és ezáltal elkerüljék a gyanta tapadását a henger köpenyére. A fordítás előtti hőkezelés hatásos­sága növelésének a berendezés építési magassága szabott határt. Itt olyan kompromisszumot kellett találni, mely­ben összhangból van mind a hőkezelés befejezéséhez szükséges tartózkodási időt eredményező ésszerű anyag­sebesség, mind az elfogadható építési magasság. A találmány célja az ellentmondó feladatok meg­oldása oly módon, hogy változatlan anyagsebesség mel­lett csökkentsük az építési magasságot vagy fordítva, azonos építési magasság mellett növeljük az anyagsebes­séget. Ezt, az eddigi ismeretek alapján paradox módon úgy érjük el, hogy a fordítás előtt egyrészt nem törek­szünk teljes hőkezelésre, másodszor az anyag lehűtésé­vel megállítjuk a hőkezelés alatt megindult folyamato­kat. Az eddigi elvekkel ellentétben, melynek során az anyagot a fordítás előtt minél erősebben hőkezelték, hogy minél jobban megközelítsék a gyanta nem raga­csos állapotát, az ábrázolt megoldásnak az az alapja, hogy az anyag lehűtésével a ragacsosságot, ezzel egyidő­­ben azonban a polimerizációt is úgyszólván befagyaszt­juk, miáltal az anyag a fordítás során nem visz magával maradékhőt, ami a hőkezelés alatt beindult folyamatok szabályozhatatlan folytatódását eredményezné. Ezáltal az anyag teljes szélességében és teljes vastagságában egyenletes hőmérséklet eloszlással lép be a második hő­kezelési zónába, ezért a második hőkezelési zónában is pontosan szabályozott hőkezelés hajtható végre. Ily módon alacsonyabb építési magasság vagy nagyobb anyagsebesség esetén is elegendő idő marad, hogy a fordítás után a hőkezelést ismét elindítsuk és be is fejez­zük. Meglepő eredmény az is, hogy az eljárás gazdaságos­sága nem csökken az anyag lehűtéséhez szükséges ener­gia felhasználásával, mivel ezt kellőképpen ellensúlyozza a magasabb termelékenység és a lecsökkent építési költség. Ehhez járul még a minőség javulása is, mivel el­marad az anyag egyoldalú lehűlése a hűtőlevegő egy­oldalú befúvása, de mindenekelőtt a fordítóhenger miatt. Egy ilyen berendezés tehát nem egy kényszerű kompro­misszum eredménye, mivel elérhető vele a mindenkori kívánságokhoz igazított optimum mindkét hőkezelési zónában és a hűtőzónában, de a hűtési teljesítményben is, amely méretezhető akár egy sokkszerű hűtési hatás eléréséhez is. A találmány tárgya tehát eljárás előnyösen keményít­hető műgyantával impregnált anyagok, előnyösen Duro­­plasttal impregnált gyapjú és szerves vagy szervetlen szálakból készített szövet, különösen üvegszál szövet hőkezelésére, melynek során az impregnált anyagot fel­felé egy első hőkezelési zónán, majd egy fordítóhenger­soron áthaladva lefelé egy második hőkezelési zónán vezetjük át, oly módon, hogy az anyagot miután el­hagyta az első hőkezelési zónát és mielőtt áthaladna a fordítóhengersoron egy hűtőzónában mindkét oldalán hűtőközeg, előnyösen levegő hatásának tesszük ki. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során a hőkezelés hőmérsékletét és a hőkezelendő anyag sebes­ségét szakember az adott körülmények alapján átlagos ismereteire támaszkodva kiszámíthatja. Az eljárás során a hűtőzónában az anyagot oly mér­tékben kell lehűteni, hogy a hűtőközeg a maradék hőt teljes egészében elszállítsa. A találmány tárgya továbbá egy berendezés a talál­mány szerinti eljárás foganatosításához, amely egy első, lentről felfelé irányuló hőkezelési zónából, egy az anyag megfordítására szolgáló fordítóhengersorból és egy ezt követő második, fentről lefelé irányuló hőkezelési zónából áll. A találmány szerinti berendezés jellemző vonása, hogy az első hőkezelési zóna után és a fordító­hengersor előtt egy hűtőzóna van kialakítva, amelyben az anyag mindkét oldalán hűtőközeg, előnyösen levegő hatásának tehető ki, és amelyben a nyomás alacsonyabb az első hőkezelési zónában alkalmazott nyomásnál. A következőkben a rajz alapján részletesen leírjuk a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli példáját. A rajz vázlatosan ábrázolja egy impregnált anyagok hő­kezelésére alkalmas függőleges elrendezésű berendezés felső részét. Az ábrán levő berendezés egy lentről felfelé irányuló 1 első hőkezelési zónából és ennek szomszédságában egy fentről lefelé irányuló 2 második hőkezelési zónából áll, melyeknek csak a felső része látható a rajzon. A két 1,2 hőkezelési zóna felett van a 3 fordítótér. A két 1,2 hőkezelési zóna felépítése messzemenően megfelel az ismert berendezések két hőkezelési zónájának, és ezért az ismert módon alakíthatók ki. Az első 1 hőkezelési zóna felső részében egymás felett és egymással szemben 4 fúvótokok vannak elrendezve, melyek 5 bevezető fúvó­­kákat tartalmaznak. A bevezető fúvókákkal a bevezetett melegített közeg, például melegített levegő áramát le­felé irányítjuk, ezt az irányt a rajzon nyíllal jelöltük. Az első hőkezelési zóna, a rajzon nem ábrázolt, alsó része a melegítőközeg elszívására alkalmas elszívóberen­dezéssel van ellátva. A 2 második hőkezelési zóna alsó, a rajzon nem ábrá­zolt részében szintén tartalmaz fúvótokokat bevezető­­fúvókákkal, melyek a beáramló melegített közeg, például melegített levegő áramát felfelé irányítják. Mint a raj­zon látható a 2 második hőkezelési zóna felső része egy, csak sematikusan ábrázolt elszívóberendezésben végző­dik, amely 7 beömlőnyílásokkal van ellátva, melyeken keresztül eltávolítható a meleg levegő. A 3 fordítótérben az ismert módon 8 fordítóhenger helyezkedik el, amely négy darab 9, 10, 11 és 12 fordító­­hengerből áll. A 13 anyag, amely önmagában ismert módon impreg­nálószerekkel impregnálva van, felfelé, vagyis az A nyű irányában áthalad először az 1 első hőkezelési zónán, miközben az egymással szemben álló 4 fúvótokok között 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom