183352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés impregnált anyagok hőkezelésére
1 183 352 2 A találmány tárgya új eljárás és berendezés, előnyösen keményíthető műgyantával, impregnált anyagok hőkezelésére, melynek során áz impregnált anyagot felfelé egy első hőkezelési zónán, majd egy fordítóhengersoron áthaladva lefelé egy második hőkezelési zónán vezetjük át, oly módon, hogy az anyagot miután elhagyta az első hőkezelési zónát és mielőtt áthaladna a fordítóhengersoron egy hűtőzónában lehűtjük. Az eljárás és a berendezés különösen Duroplasttal impregnált gyapjú és szerves vagy szervetlen szálakból készített szövet, előnyösen üvegszálszövet hőkezelésére alkalmas. Az ilyen típusú ismert berendezések, melyekben tehát a függőlegesen vezetett anyag a hőkezelés során megfordul, úgy vannak méretezve, hogy a fordítás előtti hőkezelés során a gyanta elveszítse ragacsos tulajdonságait. Ezenkívül az anyagot közvetlenül a megfordítás előtt a fordítóhengerekkel érintkező belső felén hűtőlevegővel fúvatják, hogy az anyag érintkező felülete és a hűtött fordítóhengerek közötti hőmérsékletkülönbségei csökkentsék és ezáltal elkerüljék a gyanta tapadását a henger köpenyére. A fordítás előtti hőkezelés hatásossága növelésének a berendezés építési magassága szabott határt. Itt olyan kompromisszumot kellett találni, melyben összhangból van mind a hőkezelés befejezéséhez szükséges tartózkodási időt eredményező ésszerű anyagsebesség, mind az elfogadható építési magasság. A találmány célja az ellentmondó feladatok megoldása oly módon, hogy változatlan anyagsebesség mellett csökkentsük az építési magasságot vagy fordítva, azonos építési magasság mellett növeljük az anyagsebességet. Ezt, az eddigi ismeretek alapján paradox módon úgy érjük el, hogy a fordítás előtt egyrészt nem törekszünk teljes hőkezelésre, másodszor az anyag lehűtésével megállítjuk a hőkezelés alatt megindult folyamatokat. Az eddigi elvekkel ellentétben, melynek során az anyagot a fordítás előtt minél erősebben hőkezelték, hogy minél jobban megközelítsék a gyanta nem ragacsos állapotát, az ábrázolt megoldásnak az az alapja, hogy az anyag lehűtésével a ragacsosságot, ezzel egyidőben azonban a polimerizációt is úgyszólván befagyasztjuk, miáltal az anyag a fordítás során nem visz magával maradékhőt, ami a hőkezelés alatt beindult folyamatok szabályozhatatlan folytatódását eredményezné. Ezáltal az anyag teljes szélességében és teljes vastagságában egyenletes hőmérséklet eloszlással lép be a második hőkezelési zónába, ezért a második hőkezelési zónában is pontosan szabályozott hőkezelés hajtható végre. Ily módon alacsonyabb építési magasság vagy nagyobb anyagsebesség esetén is elegendő idő marad, hogy a fordítás után a hőkezelést ismét elindítsuk és be is fejezzük. Meglepő eredmény az is, hogy az eljárás gazdaságossága nem csökken az anyag lehűtéséhez szükséges energia felhasználásával, mivel ezt kellőképpen ellensúlyozza a magasabb termelékenység és a lecsökkent építési költség. Ehhez járul még a minőség javulása is, mivel elmarad az anyag egyoldalú lehűlése a hűtőlevegő egyoldalú befúvása, de mindenekelőtt a fordítóhenger miatt. Egy ilyen berendezés tehát nem egy kényszerű kompromisszum eredménye, mivel elérhető vele a mindenkori kívánságokhoz igazított optimum mindkét hőkezelési zónában és a hűtőzónában, de a hűtési teljesítményben is, amely méretezhető akár egy sokkszerű hűtési hatás eléréséhez is. A találmány tárgya tehát eljárás előnyösen keményíthető műgyantával impregnált anyagok, előnyösen Duroplasttal impregnált gyapjú és szerves vagy szervetlen szálakból készített szövet, különösen üvegszál szövet hőkezelésére, melynek során az impregnált anyagot felfelé egy első hőkezelési zónán, majd egy fordítóhengersoron áthaladva lefelé egy második hőkezelési zónán vezetjük át, oly módon, hogy az anyagot miután elhagyta az első hőkezelési zónát és mielőtt áthaladna a fordítóhengersoron egy hűtőzónában mindkét oldalán hűtőközeg, előnyösen levegő hatásának tesszük ki. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során a hőkezelés hőmérsékletét és a hőkezelendő anyag sebességét szakember az adott körülmények alapján átlagos ismereteire támaszkodva kiszámíthatja. Az eljárás során a hűtőzónában az anyagot oly mértékben kell lehűteni, hogy a hűtőközeg a maradék hőt teljes egészében elszállítsa. A találmány tárgya továbbá egy berendezés a találmány szerinti eljárás foganatosításához, amely egy első, lentről felfelé irányuló hőkezelési zónából, egy az anyag megfordítására szolgáló fordítóhengersorból és egy ezt követő második, fentről lefelé irányuló hőkezelési zónából áll. A találmány szerinti berendezés jellemző vonása, hogy az első hőkezelési zóna után és a fordítóhengersor előtt egy hűtőzóna van kialakítva, amelyben az anyag mindkét oldalán hűtőközeg, előnyösen levegő hatásának tehető ki, és amelyben a nyomás alacsonyabb az első hőkezelési zónában alkalmazott nyomásnál. A következőkben a rajz alapján részletesen leírjuk a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli példáját. A rajz vázlatosan ábrázolja egy impregnált anyagok hőkezelésére alkalmas függőleges elrendezésű berendezés felső részét. Az ábrán levő berendezés egy lentről felfelé irányuló 1 első hőkezelési zónából és ennek szomszédságában egy fentről lefelé irányuló 2 második hőkezelési zónából áll, melyeknek csak a felső része látható a rajzon. A két 1,2 hőkezelési zóna felett van a 3 fordítótér. A két 1,2 hőkezelési zóna felépítése messzemenően megfelel az ismert berendezések két hőkezelési zónájának, és ezért az ismert módon alakíthatók ki. Az első 1 hőkezelési zóna felső részében egymás felett és egymással szemben 4 fúvótokok vannak elrendezve, melyek 5 bevezető fúvókákat tartalmaznak. A bevezető fúvókákkal a bevezetett melegített közeg, például melegített levegő áramát lefelé irányítjuk, ezt az irányt a rajzon nyíllal jelöltük. Az első hőkezelési zóna, a rajzon nem ábrázolt, alsó része a melegítőközeg elszívására alkalmas elszívóberendezéssel van ellátva. A 2 második hőkezelési zóna alsó, a rajzon nem ábrázolt részében szintén tartalmaz fúvótokokat bevezetőfúvókákkal, melyek a beáramló melegített közeg, például melegített levegő áramát felfelé irányítják. Mint a rajzon látható a 2 második hőkezelési zóna felső része egy, csak sematikusan ábrázolt elszívóberendezésben végződik, amely 7 beömlőnyílásokkal van ellátva, melyeken keresztül eltávolítható a meleg levegő. A 3 fordítótérben az ismert módon 8 fordítóhenger helyezkedik el, amely négy darab 9, 10, 11 és 12 fordítóhengerből áll. A 13 anyag, amely önmagában ismert módon impregnálószerekkel impregnálva van, felfelé, vagyis az A nyű irányában áthalad először az 1 első hőkezelési zónán, miközben az egymással szemben álló 4 fúvótokok között 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2