183344. lajstromszámú szabadalom • Villamosan szigetelt sínkapcsolás

1 183 344 2 Az 1. ábra a sín hosszmetszetét ábrázolja kétoldalt rögzített összekötő hevederekkel. A 2. ábra az összekötő hevedert ábrázolja a 4. ábra II nyila irányából vett nézetben. A 3. ábra az összekötő heveder hátulnézete az 5. ábra III nyila irányából nézve. A 4. ábra a 2. ábra IV-IV vonala mentén vett metszet. Az 5, ábra a 2. ábra V—V vonala mentén vett metszet. A 6. ábra az 5. ábra VI-'VI vonala mentén vett met­szet. A 7. ábra a bordát ábrázolja metszetben vázlatosan és nagyobb léptékben, amint a sín profllfelületén terhelet­len állapotban felfekszik. A 8. ábra a 7. ábrán ábrázolt bordát mutatja terhelt állapotban. Az 1. ábra az 1 sínt ábrázolja, amely a 7 sínfejből és 8 síntalpból áll. A 7 sínfej és a 8 síntalp között vannak ki­alakítva az 1 sín 2 sínprofiljai, amelyhez két oldalról a 3 összekötő hevederek 1 sínhez tartozó felületei kapcso­lódnak. A 3 összekötő hevedereket az 1 sínen és a 3 ösz­­szekötő hevedereken átmenő 16 furatba behelyezett me­netes 4 csapszeggel az 5 alátét és 6 anya segítségével erő­­záróan összefeszítjük. Lényeges jellemző, hogy a 3 összekötő hevedereknek azok a' felületei, amelyek az 1 sín 2 profilfelületein fel­fekszenek, egymástól távolsággal levő 9 bordaként van­nak kialakítva (lásd 2. ábra). Lényeges továbbá az is, hogy a 3 összekötő heveder 10 műanyag testébe 11 acélrész van beágyazva, amely­nek az 1., 4. és 5. ábrákon látható alakja van. Igen fon­tos az is, hogy a 11 acélrész a 16 átmenő furat tartomá­nyában is be van burkolva a 10 műanyagtest műanyagá­val, hogy az összekötő heveder szigetelő hatását bizto­sítsa. A bevezetőben említett polilaurinlaktám műanyag rendkívül előnyösnek bizonyult arra a célra, hogy a 11 acélrészt behurkoljuk, mivel ez a műanyag rendkívül jó körülöntési tulajdonságokkal rendelkezik. A 3 összekötő heveder hátoldalán nagyobb átmérőjű 17 furattal van el­látva (lásd 1., 3. és 4. ábrák), hogy az 1. ábrán baloldalt látható 5 alátétet süllyesztve lehessen elhelyezni. A 6., 7. és 8. ábrákból látható, hogy a 9 bordáknak az 1 sín 2 profilfelületein felfekvő felületei 18 ékfelületként vannak kialakítva. Emellett igen lényeges, hogy a 18 ékfelületek a sínillesztés vonalához képest, amelyet a 6. ábrán 19 vonallal jelöltük, tükörszimmetrikusan van­nak kialakítva, azaz egymás felé dőlnek. Ennek a jellem­zőnek a fontosságát a 7. és 8. ábrákkal kapcsolatban fog­juk megvilágítani. A 7. ábrán látható, hogy hogyan fekszik fel a 18 ékfe­lület az 1 sín 2 profilfelületein terheletlen állapotban, azaz amikor a mechanikai rögzítőszerkezet oldott hely­zetben van, vagy csak kissé van meghúzva. Ezáltal a 18 ékfelületek vonalérintkezésben vannak az 1 sín 2 profil­­felületeivel egy viszonylag kis felület mentén. Ha most a mechanikai rögzítőszerkezetet meghúzzuk, akkor csök­ken a 2 profilfelület távolsága a rögzítő hevedertől, úgy hogy a 9 bordáknak a 2 profilfelületeken felfekvő felü­letei összenyomódnak. Ilymódon 14 perem képződik, méghozzá a 9’ borda „előtt” (lásd 8. ábra), amely a 12 nyíl irányában ható erő hatására (az 1 sínre ható fő hú­­zási irány) a 15 nyíl irányában a 9' borda ékfelülete és az 1 sín 2 profilfelülete közötti részbe behúzódik. A 3 ösz­­szekötő heveder ekkor a 13 nyíl irányában nyomódik neki az 1 sínnek. Annak következtében, hogy a 18 ékfelületek a sín­illesztés 19 vonalához képest tükörszimmetrikusan van­nak elhelyezve, biztosítva van, hogy a 14 perem, amely akkor képződik a 18 ékfelületeken, amikor a mechanikai rögzítőszerkezetet a 13 nyíl irányában meghúzzuk, min­denkor a 18 ékfelület és a 2 profilfelület közötti résbe behúzódik, ha a fő húzási irányban, azaz a 12 nyíl irá­nyában erő hat. Ugyanakkor a 9 és 9' bordák ellenhorog szerű kép­ződmények szerint működnek, és a 12 nyíl irányában növekvő terhelés esetén deformálódnak úgy, hogy a ki­nyomott anyag, azaz a 14 perem az 1 sín 2 profilfelülete és a 9 borda 18 ékfelülete közötti résbe igyekszik bejutni. Mivel a 9 borda magassága viszonylag kicsi, egy olyan rendkívül nagy összekapcsoló erő jön létre, amelyet csak az összekötő heveder teljes szétrombolásával lehet megszüntetni. Az összekötő heveder azonban — amint az 1., 4. és 6. ábrákból látható - a 11 acélrésszel meg van erősítve, amely a 3 összekötő heveder 10 műanyagtestébe be van ágyazva. Ez a beágyazott 1 acélrész veszi fel a húzóerő­ket, amelyek a 3 összekötő hevederre hatnak. A 11 acél­­részbe például hat 16, 17 átmenő furat van kialakítva, amelyek belülről műanyaggal vannak burkolva. Azáltal, hogy a 10 műanyagtestben és különösen a 9 bordákban szemcse alakú kopásálló fémanyagot helye­zünk el és ez az anyag lényegesen keményebb, mint az 1 sín anyaga, az 1 sín 2 profilfelületein még további járu­lékos formazárást érünk el. Amint a bevezetőben említettük, a 9 bordákat úgy tekinthetjük, mint nyíró ollókat, amelyeknek anyaga a sín anyagába beágyazódik. A bevezetőben említett műanyag azért rendkívül elő­nyös az összekötő hevederek kialakításánál, mert vissza­állító képessége jó, rendkívül jók a körülöntési tulajdon­ságai, a hideget jól állja, nagy a hőálló képessége és jó a kifáradási szilárdsága. Azonkívül a szemcse alakú fémré­szek beágyazása, illetve szuszpendáltatása ebben a mű­anyagban igen egyszerűen és jól megoldható. Szabadalmi igénypontok 1. Villamosán szigetelt sínkapcsolás két hosszúkás, villamosán szigetelt, műanyagból készült és a szomszédos sínek szembenfekvő profilfelületein az illesztési fuga fölött átnyúló összekötő hevederrel, valamint az össze­kötő hevederekben és a síngerincben kialakított furato­kon áthatoló beállítható mechanikai rögzítőszerkezetek­kel, azzal jellemezve, hogy az összekötő heveder (3) legalább a sín (1) profilfelületein (2) felfekvő felületein lényegében függőlegesen futó, egymástól távolságban levő bordákkal (9) van ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti sínkapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bordáknak (9) a sín (1) profilfe­­lületein (2) felfekvő felületei ékfelületekként (18) van­nak kialakítva, amelyek az összekötő heveder (3) hossz­irányában ható erőhöz (12 nyíl) viszonyítva döntöttek (7., 8. ábrák). 3. A 2. igénypont szerinti sínkapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bordák (9) ékfelületei (18) a sín­illesztés vonalához (19) képest tükörszimmetrikusan van­nak megdöntve és egymás felé vannak irányítva (6. ábra). 4. Az 1. igénypont szerinti sínkapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összekötő hevederek (3) külö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom