183314. lajstromszámú szabadalom • Bordás hőcserélő berendezés és eljárás annak előállítására
1 183 314 2 Gyártástechnológiai szempontból előnyös, ha a teljes 2 bordát az 1 csőhöz hegesztett 3 bordatőnél lévő rész hajlításával egyetlen művelettel hajlítjuk meg. Ilyen kiviteli alakot mutat a 7. ábra, álról az 1 cső 10 tengelyére merőleges 13 alkotóhoz képest a 2 borda 3 bordatőnél lévő rész hajlításával egyetlen művelettel hajlítjuk meg. Ilyen kiviteli alakot mutat a 7. ábra. ahol az 1 cső 10 tengelyére merőleges 13 alkotóhoz képest a 2 borda 3 bordatőnél levő középső részének 13A alkotója a. hegyesszöggel van meghajlítva a 10 tengelyére merőleges síkhoz képest. Áramlástechnikai szempontból előnyös, ha az előbb leírtaktól kissé eltérően, a 2 borda 4A és 4B szárnyainak felületét — célszerűen a hajtogatás művelete előtt — 17A és 17B domborításokkal látjuk el, amint ezt a 8. és 9. ábra szemlélteti. A 10. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, amelynél a hajlítási művelet megkönnyítésére a 2 borda és a szomszédos bordák, amelyek közül a rajzon csak a 12 borda látható, közötti 5A és 5B összekötő részek féloldalas 18A és 18B kivágásokkal vannak ellátva, amely 18A és 18B kivágások egyúttal a harmonikaszerű hajtogatást is megkönnyíti. Ez esetben a 2 borda felső részének a hajlítását a harmonikaszerűen hajtogatott szalagnak az 1 csőhöz való hozzáhegesztése után is el lehet végezni. Az ábrán a 2 és 12 borda elhajlítás előtti helyzetét szaggatott vonallal rajzoltuk, az elhajlított 4A és 4B szárnyak 14A és 15A alkotói az elhajlítás előtti 14, ill. 15 alkotókkal a hegyesszöget zárnak be. All. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, amelynél a bordázat mechanikai szilárdságának növelése érdekében az 5A és 5B összekötő részeken a 19A, illetve 19B kivágások csak középen vannak, nem pedig féloldalasak. Ennél a kialakításnál a 2 bordának a 19A és 19B kivágások feletti része az 1 cső 10 tengelyére merőleges síkhoz képest a hegyesszöggel meghajlítható. A rajzon a 2 bordát nem meghajlított helyzetében ábrázoljuk, a meghajlított helyzetet a 13A alkotó jelzi, amely a hegyesszöget zár be a meghajlítás előtti 2 borda 13 alkotójával. Előnyös lehet a 10. ábra kapcsán említett kiviteli alak olyan módosítása, hogy a 4A és 4B szárnyak egymással ellentétes irányban vannak meghajlítva. Ilyen kivitelt mutat a 12. ábra, ahol a 4A és 4B szárnyak közötti középső részen, a 3 bordatőnél egy további 20 kivágás van kiképezve, amely megkönnyíti a 4A és 4B szárnyak felső részének egymással ellentétes irányú és az ábrázolt kivitelben megegyező a hegyesszögű meghajlítását. Ezen az ábrán is szaggatott vonallal mutatjuk a meghajlítás előtti helyzetet. Különös hőtechnikai és gyártástechnológiai előny érhető el, ha a kivágások, lyukasztások, kinyomások és hajlítások egyidejűleg kerülnek alkalmazásra, amint az a 13—15. ábrákon szemléltetett kiviteli alaknál látható. A 13. ábra a 14. ábra D-D vonala mentén vett metszeti rajz, a 14. ábra a 13. ábra C—C vonala mentén vett metszeti rajz, a 15. ábra pedig olyan felülnézeti rajz, ahol az 1 cső alsó részéhez hozzáerősített bordázatot a jobb láthatóság céljából nem tüntettük fel. Ennél a kivitelnél a bordák, például a 2 borda 5A és 5B összekötő részeinél alkalmazott 19A és 19B kivágások, valamint a 4A és4B szárnyakon lévő 24A és 24B nyílások rendkívül megkönnyítik az 1 csőre már felhegesztett bordázatnál a bordák felső részének meghajlítását. A bordák, például a 2 borda középső részén 25 lyuk van kiképezve. Hasonlóképpen az 1 cső másik oldalán lévő bordázat bordái, például a 2’ borda 19A’ és 19B’ kivágásokkal és 25’ lyukkal vannak ellátva. A meghajlítás miatt a bordák, például a 2 borda két oldala között áramlástani okokból nyomáskülönbség lép fel, ezért a hajlásban lévő 24A és 24B nyílásokon és 25 lyukon át áramlás indul meg, ami a 27 határréteget elszívja és így a hőátadást nagymértékben javítja. Látható az ábrákon, hogy az 1 cső két ellentétes oldalán lévő bordázat egymással ellentétes irányban van meghajlítva. A 13. ábrán a 2, 12 és 22 bordák a 10 tengelyre merőleges síkhoz képest jobbra a hegyesszöggel, a 2’, 12’ és 22' bordák pedig balra szintén a hegyesszöggel vannak meghajlítva. A 2, 12 és 22 borda rendre 6, 16, illetve 26 kihajtásokkal van ellátva, amelyek az 1 csőhöz legalább 60°-os tartományban illeszkednek. A bordázat hozzáerősítése az 1 csőhöz a 6, 16 és 26 kihajtásoknál történő ponthegesztéssel történhet. Hasonló módon az 1 cső szemben lévő oldalán lévő bordázat 2’, 12’ és 22’ bordái 6’, 16’, illetve 26’ kihajtásnál vannak az 1 csőhöz hozzáhegesztve. A találmány szerinti hőcserélő berendezés ábrázolt kiviteli alakjaiban a bordák egymással párhuzamosak és hossztengelyük merőleges az 1 cső 10 tengelyére. Ez nem feltétlenül szükségszerű, lehetséges olyan kiviteli alak is, ahol a bordázat cikcakk alakban van kialakítva, azaz a szomszédos bordák egymással nem párhuzamosak, hanem hegyesszöget zárnak be. .Lehetséges továbbá olyan kialakítás is, amelynél ugyan a bordák egymással mind párhuzamosak, azonban hossztengelyük az 1 cső 10 tengelyével 90°-tól eltérő szöget zár be. A találmány szempontjából csupán az a lényeg, hogy a bordázat a cső szempontjából keresztbordázat legyen. A cső nemcsak körgyűrű keresztmetszetű lehet. A találmány szerinti hőcserélő berendezésben egymáshoz képest megfelelően elrendezett több cső is lehet, amelyek mindegyike a találmány szerint kialakított bordázattal van ellátva. A bordázat lehet csupán a cső egyik oldalán, avagy egymással szemben lévő mindkét oldalán A bordázat és a cső összeerősítése történhet hegesztéssel, forrasztással vagy egyéb önmagában ismert módon. A rajzokon ábrázolt kiviteli alakokban a harmonikaszérűén hajtogatott hővezető anyag fémszalag. Ez azonban a találmánynál nem szükségszerű, a lényeg csupán az, hogy a harmonikaszerűen hajtogatott anyagnak legyenek szárnyakat képező részei, amely szárnyak keresztmetszete olyan elnyújtott síkidom, például szalag esetén téglalap, amelynek hosszanti tengelye - a szárny találmány szerinti esetleges meghajlítása nélkül — közel merőleges a cső tengelyére. Az elnyújtott síkidom azonban lehet egyenestől eltérő körvonallal határolt, például két körívvel, és ez esetben a szárnyak keresztmetszete profilos, ami áramlástechnikai szempontból kedvező. A találmány szerinti bordás hőcserélő berendezés előállításánál ki lehet indulni hővezető szalag vagy huzal anyagból. Előnyös lehet például fémszalag alkalmazása. Abban az esetben, ha a kiindulás valamilyen keresztmetszetű huzalból, például kör keresztmetszetű alumíniumhuzalból történik, akkor első lépésként megfelelő hideg formálással lehet létrehozni a szárnyaknak megfelelő közel téglalap keresztmetszetű részeket, és nem feltétlenül szükséges, hogy az eme részek közötti huzalszakaszok is közel téglalap keresztmetszetűek legyenek. Alkalmazható például a 153 573 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban a bordázat kialakítására közölt megoldás, kiegészítve a találmány szerinti kivágással, lyukasz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
