183309. lajstromszámú szabadalom • Rögzítő szerkezet különböző fokozatmentesen beállítható kormánykerékhez, különösen gépjárművekhez

1 183 309 2 A találmány tárgya szerkezet, amely lehetővé teszi a gépjármű kormánykereket, különböző dőlésszögű és magasságú helyzetében, két véghelyzet között, fokozat mentesen, megbízhatóan rögzítését az üzemszerűen fel­lépő erőhatásokkal szemben. Az utóbbi időben, különösen a közforgalmi és hosszú távú szállításokat lebonyolító nehéz gépjárműveknél, mind nagyobb gondot fordítanak a gyártóművek olyan gépjárművezetői munkahely kialakítására, amely a vezető kifáradását csökkenti. A vezetőtér ergonómiai tervezésének egyik fontos része a kormánykerék helyzetének minden szempontból kedvező meghatározása. Az eltérő testméretü emberek részére egyénileg a legkedvezőbb helyzet elérése csak a kormánykerék helyzetének, bizonyos határok közötti beállíthatóságával érhető el. Ismeretesek olyan megoldások (például Mercedes, Fiat, MAN típusok), amelyekkel a kormánykerék sík­jának szöghelyzete változtatható. Más ismert megoldások (például ZF típusoknál) csak a kormánykerék magassági helyzetének állítása lehetséges. Vannak olyan meg­oldások is (például a Volvo), amelyekkel mind a szög­helyzet, mind a magassági helyzet egyidejűleg fokozat­­mentes beállítását biztosítják. Ezen korszerű ismert megoldás azonban rendkívül bonyolult szerkezetű, előállítása költséges, mert a szer­kezet igen sok viszonylag bonyolult megmunkálást igénylő szerkezeti elemből épült fel, ami a viszonylag nagy költségráfordításon felül azzal a hátránnyal is jár, hogy a nagyszámú alkatrész következtében a hibaforrá­sok száma is viszonylag nagy. Célunk a kormánykerék szög- és magassági helyzeté­nek adott határok közötti fokozatmentes beállíthatósá­­gára az ismert megoldásokhoz képest lényegesen egy­szerűbb konstrukciójú, megbízható működésű és lénye­gesen olcsóbb rögzítőszerkezet kialakítása. Fentieket biztosító találmány szerinti szerkezet útján a gépjárművezető egyéni kívánságainak megfelelően fo­kozatmentesen tudja két, konstrukciósán előre meghatá­rozott, határhelyzet között a kormánykereket a legmeg­felelőbb helyzetbe állítani egyetlen állítószerkezettel. A találmány lényege abban van, hogy a kormányosz­loppal egységet képező ház két oldalán lévő kúpos fura­tokba illeszkedő rögzítőkúpok és a hozzájuk két oldalról kulisszásan csatlakozó tartólemezek, amelyek a gépjármű vázához vannak csavarozva, egy központi rögzítőcsavar, rögzítőanya és rögzítőkar útján összeszoríthatóan vannak kiképezve, és a kormányoszlop mindkét állítási irányú mozgásának gátlószervét az összeszorításból adódó súrló­­dóerők alkotják. E szerkezet lényegében tehát egy, a kormányoszlop­pal merev egységet képező házból, a ház kúpos furataiba illeszkedő rögzítőkúpokból, a rögzítést lehetővé tévő rögzítőcsavarból, az oldást megkönnyítő rugóból, rögzí­tőanyából, rögzítőkarból és tartólemezekből áll. Az összeállított szerkezet az 1. és 2. ábrán látható, részben metszetben. Az 1. ábra a szerkezet oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett metszete. Az 1 házban lévő kétoldali kúpos furatokba, amelyek tengelye vízszintes és a kormánytengelyre merőleges helyzetű, jobb és bal oldalról egy-egy 2 rögzítőkúp illesz­kedik. A kúpos rész rugalmassá tételére átmérő irányú bemart hornyok szolgálnak. A 2 rögzítőkupok hengeres nyúlványának párhuzamosra kialakított felületei a 3 tar­tólemezek hosszúkás nyílásába elcsúsztathatóan — azaz kulisszásan - illeszkednek. A 2 rögzítőkúpok központi furatain keresztül a 4 rög­zítőcsavar van átvezetve, amelynek egyik végén az 5 nyo­mótárcsa van felhegesztve. Az 5 nyomótárcsa belső felü­letén a 2 rögzítőkúp nyúlványának párhuzamosra kiala­kított felületeivel megegyező méretű horony van, amely az egyik 2 rögzítőkúpnak a 3 tartólemezen túlnyúló ré­szével illeszkedik és meggátolja a 4 rögzítőcsavar elfor­dulását. A 4 rögzítőcsavar menetes végére a 6 rögzítő­anya van felcsavarva, amely azonos átmérőjű a 4 rögzítő­csavaron lévő nyomó tárcsával. A 6 rögzítőanya külső részén kialakított szabályos hatszögű felületre a 7 rög­zítőkar szabályos tizenkét szögű furatával illeszkedik. A 7 rögzítőkart a 6 rögzítőanyához egy hatlapú alacsony 8 anya rögzíti. A 2 rögzítőkúpok között az 1 ház belsejé­ben, a 4 rögzítőcsavarra felfűzve, egy 9 rugó helyezkedik el. A 3 tartólemezek, amelyeket belső oldalukon a 2 rög­zítőkúpok külső felülete, külső oldalukon az 5 nyomó­tárcsa, illetve a 6 rögzítőanya szorít össze, derékszögben kihajlított felületükkel a kormányt tartó 10 vázszerke­zethez vannak két-két csavarral rögzítve. A 3 tartóleme­zek a 4 rögzítőcsavar irányú rugalmasságának biztosítá­sára, a derékszögű kihajlásnál „S” alakban vannak kiké­pezve. Az állószerkezet a következők szerint működik. A fentiek szerint összeszerelt és a gépjárműre konst­rukciósán megállapított alaphelyzetben a vázszerkezetre felszerelt kormányoszlop és kormánykerék új helyzetbe állításához a 7 rögzítőkar elforgatásával a 6 rögzítőanya a 4 rögzítőcsavar menetes részén elfordul, ezzel az 5 nyomótárcsa és a 6 rögzítőanya nyomófelületei közötti távolság megnő és a 9 rugó hatására a 2 rögzítőkúpok egymástól eltávolodnak, minek hatására a kúpos felü­letek közötti súrlódás lecsökken, illetve megszűnik. En­nek következtében az 1 ház a 4 rögzítőcsavar tengelye körül elforduíhatóvá válik, lehetővé téve ezzel a kor­mánykerék dőlésszögének állítását. A fentiekkel egyidőben a 2 rögzítőkúpok nyúlványai a 3 tartólemezek nyílásaiban a kormánytengellyel pár­huzamosan eltolhatókká válnak és lehetővé teszik a kor­mánykerék függőleges irányú állítását is. A 9 rugó hatá­sára a 2 rögzítőkúpok és a 3 tartólemezek között lét­rejövő súrlódás megakadályozza a kormánykerék saját súlyából következő elmozdulását, biztosítva ezzel a gép­jármű vezetője által megkívánt helyzet beállítását. A 3 tartólemezeken lévő hosszúkás nyílás hossza és tengelyvonalának távolsága a vázszerkezethez illeszkedő kihajtott felületének síkjából, valamint a ház végének ki­alakítása meghatározzák a kormánytengelyirányú és a szöghelyzet állítás határhelyzeteit. A kormánykerék beállítása után a 7 rögzítőkar ellen­tett irányú elforgatásával a 6 rögzítőanya és az 5 nyomó­tárcsa nyomó felületei közötti távolság csökken, a 2 rög­zítőkúpok az 1 ház kúpos furataiba nyomódnak, mi­közben a 3 tartólemezeket a 6 rögzítőanya és az 5 nyo­mótárcsa a 2 rögzítőkúpokhoz szorítják. Ily módon egy­szerre jön létre a kúpfelületek közötti és a tartólemezek összeszorításából adódó súrlódóerő, amelyek együttesen a kormánykerék rögzítését biztosítják. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom