183283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunokémiailag reaktív komponensek kvalitatív és kvantitatív meghatározására
1 183 283 2 végre. A polimerízácíó beindítását például besurágzással vagy valamilyen megfelelő iniciátor - például valamely perszulfát — hozzáadásával végezhetjük el. A színezék szol szemcséinek a monomer oldat — amelyben a szemcse elhelyezkedik — in situ polimerizálásával történő, valamely szervetlen iniciátor (például egy perszulfát) hatására végbemenő beburkolása gyakorlati problémákat vet fel, mivel az ilyen iniciátor hozzáadásakor a szol flokkulál. Azonban megállapítottuk, hogy az ilyen eljárás mégis végrehajtható, ha először megvédjük a szol szemcséket, a védett részecskéket bevezetjük a monomer oldatába, majd a polimerizációt csak az ezt követő iniciálás után hajtjuk végre. Erre a célra védőszerekként alkalmazhatók a fent említett vegyületek. A kolloid színezék szemcsék bevonása a következő cél(oka)t szolgálja: a szol stabilizálása; az immunokémiailag reaktív komponens rávitele; a nemkívánatos adszorpciós jelenségek kiküszöbölése; és/vagy valamilyen intermedier polimer réteg felvitele. A bevonat felvitele a kolloid színezék szemcsékre közvetlen vagy közvetett adszorpcióval, valamint kovalens kémiai kötés kialakításával végezhető el. Az utóbbi folyamatot a bevonóanyagban, illetve a színezékben jelenlévő megfelelő funkcionális csoportok szabályozzák. Elvégezhetjük például az aromás aminocsoportok diazotálását, majd diazo-kötéseket alakíthatunk ki egy aktivált aromás gyűrűrendszerrel; a karboxilcsoportok egy karbodiimiddel aktiválhatok, majd — adott esetben egy aktív észteren keresztül — hozzákapcsolhatók egy primer amino komponenshez. Az alifás primer aminocsoportok és hidroxilcsoportok például cianogén-bromiddal vagy halogénnel helyettesített di- vagy tríazinokkal végezhető el, mely lépés után végrehajtható az összekapcsolás egy primer amino komponenssel vagy például egy olyan komponenssel, amely —SEI, —OH vagy imidazolilcsoportot tartalmaz. Felhasználhatók bifunkcionális reaktív vegyületek is. A primer arnino komponensek összekapcsolására például felhasználható a glutáraldehid, míg a primer arnino komponensnek egy tiolcsoportot tartalmazó komponenshez való hozzácsatolását például egy hetero-bifunkcionális reagenssel, így N-szukeinimidil-3-(2-piridiI-tio)-propionáttal végezhetjük el. Megemlítjük még a reaktív diszperzív színezékeket és más reaktív, nem vízoldható reaktív színezékeket is, melyekben a színezék egy önmagában reaktív csoportot és egy ehhez kovalens kötéssel kapcsolódó kromofórt tartalmaz. Ilyen reaktív csoportok például a halogénnel helyettesített di- vagy triazinok, az epoxicsoportok, a vinil-szulfon-csoportok és a dihalogén-kinoxalinok (lásd Siegel, Venkataraman (Ed.), The Chemistry of Synthetic Dyes, Academic Press, New York, VI (1972); Banks (Ed.), Organofluorine Chemicals and their Industrial Applications, Ellis Horwood Ltd., Chichester, 188— 204). A kolloid színezék szemcsékkel nyomjelzett inimunokémiailag reaktív komponenseket általában más reagensekkel kombinálva használják például haptének, antigének, és antitestek detektálására és/vagy kvantitatív meghatározásra. A meghatározáshoz számításba vehető az összes típusű immunokémiai eljárás, például azok az eljárások, melyeket a RIA-hoz és az EIA-hoz alkalmaznak. így a találmány további tárgyát az ilyen immunokémiai eljárásokban használt vizsgálati felszerelés képezi, amely legfontosabb komponenseként egy színezék szollal nyomjelzett, immunokémiailag reaktív komponenst tartalmaz. A színezék szol részecskéi közvetlen vagy közvetett, adszorpciós és/vagy kovalens kötéssel felvitt, az immunokémiailag reaktív komponensből álló bevonatot hordoznak. A hagyományos immunokémiai eljárások egyike a kompetitiv immuno-vizsgálat, amely bármilyen immunokémiailag reaktív komponens kimutatására és/vagy meghatározására alkalmas. Például egy bizonyos antigén kimutatásakor ezen eljárás értelmében vagy úgy járunk el, hogy az ismeretlen mennyiségű antigént tartalmazó vizsgálati mintát érintkezésbe hozzuk a megfelelő, színezék szolid nyomjelzett antigén egy bizonyos mennyiségével, valamint egy oldhatatlan hordozóhoz kötött, az adott antigén ellen irányuló antitesttel, vagy pedig az ismeretlen mennyiségű antigént tartalmazó mintát érintkezésbe hozzuk egy oldhatatlan hordozóhoz kötött antigén bizonyos mennyiségével, valamint az adott antigén ellen irányuló, színezék szollal nyomjelzett antitesttel. A reakció befejeződése után a megkötött és/vagy szabid frakcióban meghatározzuk a színezék jellegét és/vagy mennyiségét. Ez a meghatározás a meghatározandó antigénre kvalitatív és/vagy kvantitatív indikációt szolgáltat. Más immunokémiailag reaktív komponensek meghatározására is ezzel analóg eljárások vannak. Elterjedten alkalmazzák a „szendvics eljárást” is, ame’y szintén felhasználható kolloid színezék szemcsékkel nyomjelzett, immunokémiailag reaktív komponensek meghatározására. Ennek során egy komponenst — például antigén meghatározása esetén egy antitestet — valamilyen oldhatatlan hordozón rögzítenek. Ez a hordozóanyag lehet például az immunokémiai reakció lefolytatásán szolgáló reakcióedény belső felülete is. Alkalmazhatunk gyöngy vagy rudacska alakú hordozóanyagot is. Az antigént tartalmazó minta első inkubálása után - mely lépést adott esetben mosás követ — egy második inkubáció — egy színezék szollal nyomjelzett antitest inkubálása — következik, mely után a kötött és/vagy a szabad fázisban meghatározzuk a színezéket. Az említett eljárásokon kívül erre a célra még számos egyéb immunokémiai eljárás létezik, amelyek során reagensként színezék szollal nyomjelzett, immunokémiailag reaktív komponens alkalmazható. Itt különösen egy, az agglutináció elvén alapuló immunokémiai vizsgálatra gondolunk. Egy ilyen eljárás során például egy színezék szollal nyomjelzett antitestet hozzáadunk egy a meghatározandó antigént tartalmazó folyadékmintához. Ekkor mellőzhető a nyomjelzett komponensek megkötött és szabad frakcióinak szétválasztása, minthogy a kiértékelés a színezék szol vizuális kiértékelésén vagy egy spektrofotometriás vagy kolorimetriás eljáráson alapul. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi különböző immunokémiailag reaktív komponensek - például haptének, antigének és antitestek — jelenlétének szimultán kimutatását oly módon, hogy a kimutatandó komponensek mindegyikére egy megfelelő, immunokémiailag reaktív komponenst használunk, melyet az illető komponersre jellemző kolloid színezék szemcsékkel nyomjelzőnk. \ színezék jellegének és/vagy koncentrációjának meghatározását a vizsgálat végén különböző ismert eljárások felhasználásával végezhetjük el. Példaképp megemlítjük a vizuális kiértékelést, amely színezékek alkalmazása esetén kiválóan alkalmas pontos kvalitatív meghatározásra; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
