183283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunokémiailag reaktív komponensek kvalitatív és kvantitatív meghatározására

1 183 283 2 végre. A polimerízácíó beindítását például besurágzással vagy valamilyen megfelelő iniciátor - például valamely perszulfát — hozzáadásával végezhetjük el. A színezék szol szemcséinek a monomer oldat — amelyben a szem­cse elhelyezkedik — in situ polimerizálásával történő, va­lamely szervetlen iniciátor (például egy perszulfát) hatá­sára végbemenő beburkolása gyakorlati problémákat vet fel, mivel az ilyen iniciátor hozzáadásakor a szol flok­­kulál. Azonban megállapítottuk, hogy az ilyen eljárás mégis végrehajtható, ha először megvédjük a szol szem­cséket, a védett részecskéket bevezetjük a monomer ol­datába, majd a polimerizációt csak az ezt követő iniciálás után hajtjuk végre. Erre a célra védőszerekként alkalmaz­hatók a fent említett vegyületek. A kolloid színezék szemcsék bevonása a következő cél(oka)t szolgálja: a szol stabilizálása; az immuno­­kémiailag reaktív komponens rávitele; a nemkívánatos adszorpciós jelenségek kiküszöbölése; és/vagy valamilyen intermedier polimer réteg felvitele. A bevonat felvitele a kolloid színezék szemcsékre közvetlen vagy közvetett adszorpcióval, valamint kovalens kémiai kötés kialakí­tásával végezhető el. Az utóbbi folyamatot a bevonó­anyagban, illetve a színezékben jelenlévő megfelelő funk­cionális csoportok szabályozzák. Elvégezhetjük például az aromás aminocsoportok diazotálását, majd diazo-kö­­téseket alakíthatunk ki egy aktivált aromás gyűrűrend­szerrel; a karboxilcsoportok egy karbodiimiddel aktivál­hatok, majd — adott esetben egy aktív észteren keresztül — hozzákapcsolhatók egy primer amino komponenshez. Az alifás primer aminocsoportok és hidroxilcsoportok például cianogén-bromiddal vagy halogénnel helyette­sített di- vagy tríazinokkal végezhető el, mely lépés után végrehajtható az összekapcsolás egy primer amino kom­ponenssel vagy például egy olyan komponenssel, amely —SEI, —OH vagy imidazolilcsoportot tartalmaz. Felhasz­nálhatók bifunkcionális reaktív vegyületek is. A primer arnino komponensek összekapcsolására például felhasz­nálható a glutáraldehid, míg a primer arnino komponens­nek egy tiolcsoportot tartalmazó komponenshez való hozzácsatolását például egy hetero-bifunkcionális reagenssel, így N-szukeinimidil-3-(2-piridiI-tio)-propio­­náttal végezhetjük el. Megemlítjük még a reaktív diszperzív színezékeket és más reaktív, nem vízoldható reaktív színezékeket is, melyekben a színezék egy önmagában reaktív csoportot és egy ehhez kovalens kötéssel kapcsolódó kromofórt tartalmaz. Ilyen reaktív csoportok például a halogénnel helyettesített di- vagy triazinok, az epoxicsoportok, a vinil-szulfon-csoportok és a dihalogén-kinoxalinok (lásd Siegel, Venkataraman (Ed.), The Chemistry of Synthetic Dyes, Academic Press, New York, VI (1972); Banks (Ed.), Organofluorine Chemicals and their Industrial Applications, Ellis Horwood Ltd., Chichester, 188— 204). A kolloid színezék szemcsékkel nyomjelzett inimuno­­kémiailag reaktív komponenseket általában más reagen­sekkel kombinálva használják például haptének, anti­gének, és antitestek detektálására és/vagy kvantitatív meghatározásra. A meghatározáshoz számításba vehető az összes típusű immunokémiai eljárás, például azok az eljárások, melyeket a RIA-hoz és az EIA-hoz alkal­maznak. így a találmány további tárgyát az ilyen immuno­kémiai eljárásokban használt vizsgálati felszerelés képezi, amely legfontosabb komponenseként egy színezék szollal nyomjelzett, immunokémiailag reaktív kompo­nenst tartalmaz. A színezék szol részecskéi közvetlen vagy közvetett, adszorpciós és/vagy kovalens kötéssel fel­vitt, az immunokémiailag reaktív komponensből álló be­vonatot hordoznak. A hagyományos immunokémiai eljárások egyike a kompetitiv immuno-vizsgálat, amely bármilyen immuno­kémiailag reaktív komponens kimutatására és/vagy meg­határozására alkalmas. Például egy bizonyos antigén ki­mutatásakor ezen eljárás értelmében vagy úgy járunk el, hogy az ismeretlen mennyiségű antigént tartalmazó vizs­gálati mintát érintkezésbe hozzuk a megfelelő, színezék szolid nyomjelzett antigén egy bizonyos mennyiségével, valamint egy oldhatatlan hordozóhoz kötött, az adott antigén ellen irányuló antitesttel, vagy pedig az ismeret­len mennyiségű antigént tartalmazó mintát érintkezésbe hozzuk egy oldhatatlan hordozóhoz kötött antigén bizo­nyos mennyiségével, valamint az adott antigén ellen irányuló, színezék szollal nyomjelzett antitesttel. A reakció befejeződése után a megkötött és/vagy szabid frakcióban meghatározzuk a színezék jellegét és/vagy mennyiségét. Ez a meghatározás a meghatáro­zandó antigénre kvalitatív és/vagy kvantitatív indikációt szolgáltat. Más immunokémiailag reaktív komponensek meghatározására is ezzel analóg eljárások vannak. Elterjedten alkalmazzák a „szendvics eljárást” is, ame’y szintén felhasználható kolloid színezék szemcsék­kel nyomjelzett, immunokémiailag reaktív komponensek meghatározására. Ennek során egy komponenst — pél­dául antigén meghatározása esetén egy antitestet — vala­milyen oldhatatlan hordozón rögzítenek. Ez a hordozó­­anyag lehet például az immunokémiai reakció lefolyta­tásán szolgáló reakcióedény belső felülete is. Alkalmaz­hatunk gyöngy vagy rudacska alakú hordozóanyagot is. Az antigént tartalmazó minta első inkubálása után - mely lépést adott esetben mosás követ — egy második inkubáció — egy színezék szollal nyomjelzett antitest inkubálása — következik, mely után a kötött és/vagy a szabad fázisban meghatározzuk a színezéket. Az említett eljárásokon kívül erre a célra még számos egyéb immunokémiai eljárás létezik, amelyek során reagensként színezék szollal nyomjelzett, immuno­kémiailag reaktív komponens alkalmazható. Itt különö­sen egy, az agglutináció elvén alapuló immunokémiai vizsgálatra gondolunk. Egy ilyen eljárás során például egy színezék szollal nyomjelzett antitestet hozzáadunk egy a meghatározandó antigént tartalmazó folyadék­­mintához. Ekkor mellőzhető a nyomjelzett komponen­sek megkötött és szabad frakcióinak szétválasztása, mint­hogy a kiértékelés a színezék szol vizuális kiértékelésén vagy egy spektrofotometriás vagy kolorimetriás eljáráson alapul. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi különböző immunokémiailag reaktív komponensek - például hapté­nek, antigének és antitestek — jelenlétének szimultán kimutatását oly módon, hogy a kimutatandó komponen­sek mindegyikére egy megfelelő, immunokémiailag reak­tív komponenst használunk, melyet az illető kompo­­nersre jellemző kolloid színezék szemcsékkel nyom­jelzőnk. \ színezék jellegének és/vagy koncentrációjának meg­határozását a vizsgálat végén különböző ismert eljárások felhasználásával végezhetjük el. Példaképp megemlítjük a vizuális kiértékelést, amely színezékek alkalmazása ese­tén kiválóan alkalmas pontos kvalitatív meghatározásra; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom