183282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új anilinszármazékok és az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 J 83 282 2 Az V általános képletű X helyén hidroxilcsoportot tartalmazó kiindulási anyagok pl. a II Ar—NH-CH3 álta­lános képletű ar.ilin-származékok és 3-fenil-3-klór-pro­­pán-l-ol reakciójából állíthatók eló'. Az X helyén klór-, bróm- vagy jódatomot tartalmazó V általános képletű vegyületeket ebből a vegyidéiből szervetlen halogenidek­­kel, pl. SOCh-vel, PBr3 -mai vagy HJ-vel történő reagálta­­tással és a megfelelő szulfonátokat a víz helyén hidroxil­csoportot tartalmazó alkoholok szultonilkloriddal tör­ténő észterezésével kaphatjuk. A V és VI általános képletű vegyületeket alkilezési feltételek mellett célszerűen a megfelelő iners oldószerek egyikének jelenlétében 20 és 140 °C. előnyösen 80 és 120 °C között, előnyösen legfeljebb 100 bar-ig terjedő nyomáson reagáltathatjuk. Az 1 általános képletű anilin-származékok előállí­tásának további módja redukálható csoportokat és/vagy C C- és/vagy C- N-kettős vagy hármas kötést tartalmazó megfelelő kiindulási anyagok redukálása. A redukálható kiindulási anyagok közül előnyösen a Vili általános képletű vegyületeket használjuk. A képlet­ben Q jelentése -CH(Cf, Hs ) -CH=CH- N(CH3 )2 CH(C6H5) CH; - C0-N(CH3)2, CH(C6Hs) -CH2 - CH2 --N(CHO)-CH3. 2-( 1 -inetil-6-oxo-2-piperidil)-etilcsoport vagy IX általános képletű csoport, ahol Ari' jelentése erős sav anionja és Ar jelentése a fenti. A Vili általános képletű vegyületet előállíthatjuk pél­dául az Ar NH -CH3 II általános képletű anilinek Q-X általános képletű vegyületekkel. ahol — X és Q jelentése a fenti — történő reagáltatásával. Az Ar -N(CH3)-­­CH(C6H5) CH: -CO N(CH3 )2 képletű amidokat elő­állíthatjuk az Ar N(CH3)-CH(C6Hs) CH2-COOalkil általános képletű karbonsavészterek amidálásával (ahol az alkilcsoport 1 4 szénatomot jelenthet) és az Ar- N(CH3) CH(C6Hs) CHICHE N(CHO) CH3 általános képletű X-formil vegyületek előállíthatok az Ar- N(CHj )-CH(C6Hs ) -CH2CH2 -NH CH3 általános kép­letű NH-vegyületek formilezésével is. Kiindulási anyagnak alkalmazhatunk továbbá olyan I általános képletű vegyületeket is, amelyek az Ar-csoport helyér, hidroxicsoport helyett benziloxicsoportot tartal­maznak. A VIII általános képletű kiindulási anyagok és az egyéb redukálható kiindulási anyagok pl. katalitikus hid­­rogénezéssel, naszcensz hidrogénnel, komplex fémhidri­­dekkel, vagy más kémiai redukálószer segítségével is át­alakíthatok I általános képletű vegyületekké. Az egyes kiindulási anyagoknak megfelelő redukciós módszerek általában a csoport természetétől függnek és a szakember számára az irodalmi adatok alapján nyilvánvaló. Itt pél­dául a kvaterner piridiniumsókat és olefines vegyületeket különösen előnyösen katalitikusán hidrogénezhetjük. A savamidok redukciója ezzel szemben előnyösen komp­lex fémhidridekkel vagy diboránnal történik. Katalitikus hidrogénezéshez pl. nemesfém-, nikkel­vagy kobaltkatalizátorokat, továbbá vegyes katalizáto­rokat, pl. rézkrómoxidot használhatunk. Nemesfémként elsősorban a platina és a palládium jöhetnek szóba, me­lyeket hordozókon, pl. kálciumkarbonáton vagy stron­­ciumkarbonáton, vagy oxidokként, pl. platinaoxidként vagy finomeloszlású formában használhatunk. A nikkel- és kobaltkatalizátorokat célszerűen Raney­­fémként alkalmazzuk. A redukciót célszerűen nyomá­son, pl. 1 és 200 bar között, és —80 és +150 °C között végezhetjük. A hidrogénezést iners oldószer, pl. alko­holok, pl. metanol, etanol vagy izopropanol, karbonsav, pl. ecetsav, észter pl. etilacetát, éter pl. tetrahidrofurán vagy dioxán jelenlétében végezhetjük. Oldószerelegyeket is alkalmazhatunk, így pl. vizet is tartalmazó elegyeket. Előnyösen a hidrogénezést enyhe feltételek mellett, pl. 0 és 30 °C vagy normális atmoszféranyomáson hajtjuk végre. Redukálószerként alkalmazhatók pl. komplex fém­­hidridek, mint litíumalumíniunrhidrid, nátriumbórhidrid vagy NaAl(OCH2 CH2OCH3)2 H2, valamint diborári, kívánt esetben katalizátorokat, bórtrifluoridot, alumí­­niumtrikloridot vagy lítiumbronridot is használhatunk. Oldószerként különösen az éterek, pl. a dietiléter, tetra­hidrofurán, dioxán, 1,2-dimetoxietán vagy díetilénglikol­­dimetiléter továbbá szénhidrogének, pl. benzol alkalmaz­ható. A nátriumbórhidriddel végzett redukciónál oldó­szerként elsősorban alkoholok, pl. metán vagy etanol fe­lelnek meg. A módszer szerint előnyös -80 és +150 °C. különösen 20 és 120 °C között végezzük a reakciót. Redukáló módszerként továbbá használhatjuk a nasz­censz hidrogénnel végzett redukciót. A naszcensz hid­rogént pl. úgy kapjuk, hogy fémeket savval vagy bázissal kezelünk, így pl. a cink/sav, zink,alkálikig, vas/sav vagy ón/sav rendszert alkalmazhatjuk. Savként, különösen só­savat vagy ecetsavat használunk. Alkálifémként nát­riumot alkalmazunk alkoholban, pl. etanolban, izopropa­­nolban. n-butanolban, amilalkoholban, izoamílalkohol­­ban vagy fenolban, továbbá alumíniummkkel ötvözetet lúgos-vizes vagy lugos-vizes-alkoholos oldatban, továbbá nátrium vagy alumínium amalgámot vizes-alkoholos vagy vizes oldatban. Ezeknél a módszereknél a reakcióhőmér­séklet 0 és 150 °C, előnyösen 20 és 120°C között van. Az Ar-N(CH3)-CH(C6HS)-CH2CH2 -NH-CH3 ál­talános képletű anilinszármazékok előnyösen előállít­hatok a megfelelően védett VIII általános képletű vegyü­­letek amino-védőcsoportjaínak szolvolitikus, előnyösen hid rolitikus lehasításával. Az amino-védőcsoport kifejezés általánosan ismert és olyan csoportokra vonatkozik, melyek alkalmasak a szekunderaminocsoportok megvédésére és amelyek könnyen eltávolíthatók, miután a kívánt kémiai reakciót a molekula másik végén már végrehajtottuk. Mivel az aminovédőcsoportot a szolvolízisnél eltávolítjuk, fajtája és nagysága nem döntő. Aminovédocsoportként előnyö­sek a különösen I -20 szénatomos, előnyösen 1—8 szén­atomos acilcsoportok. Az acilcsoport kifejezést ebben az összefüggésben a legtágabb értelemben kell felfogni. Magábanfoglalja az alifás, aralifás, aromás vagy hetero­ciklusos karbonsavakból vagy a szulfonsavakból levezet­hető acilcsoportokat, továbbá pl. az alkoxikarbonib, az anloxikarbonil- és az aralkoxikarbonilcsoportokat. Elő­nyös aminovédőcsoportok a formil-, az acetil-, a trifluor­­acetil- és a benzoilcsoport. A VII általános képletű kiindulási anyagokat az Ar— NH—CH3 általános képletű metilanilinek X— CH(C6H5)—CH2— CH2-N(CH3)-W általános képletű vegyületekkel vagy azok reakcióképes származékaikkal — ahol Ar, X és W jelentése a fenti - történő reagáltatással állíthatjuk elő. A VII általános képletű vegyületek szolvolitikus hasí­tását 0 és 120 °C közötti hőmérsékleten oldószer, pl. víz 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom