183263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9-klór-prosztaglandin-származékok előállítására

1 183 263 2 A tctrahidropiranil-csoporl lehasítását valamilyen szer­ves sav, például oxálsav, ecetsav, propionsav stb. vizes oldatában vagy valamilyen szervetlen sav, például sósav vizes oldatában végezzük. Az oldékonyság javítására cél­szerűen valamilyen vízzel elegyedő inert szerves oldószert adunk hozzá. Alkalmas szerves oldószerek például alko­holok, így metanol és etanol, valamint éterek, például dimetoxi-etán, dioxán és íetrahidrofurán. Előnyösen tetrahidrofuránt alkalmazunk. A lehasítást előnyösen 20 °C és 80 “C közötti hőmérsékleten végezzük. Az acilcsoportokat példán! alkálifém- vagy alkáiiföld­­fém-karbonátokkal vagy -hidroxidokka! szappanosítjuk el, valamilyen alkoholban vagy valamilyen alkohol vizes oldatában. Alkoholként alifás alkoholok jönnek számí­tásba, például metanol, etanol, butanol stb., előnyösen metanol. Alkálifém-karbonátként és -Ijidroxidként a kálium- és nátriumsók említendők. Előnyösek a kálium­sók. Alkáliföldfém-karbonátként és -hidroxidként például kalcium-karbonát, kalcium-hidroxid és bárium-karbonát megfelelő. A reagáltatás -10 °C-iói +lb °C-ig terjedő hőmérsékleten, előnyösen +25 °C-on történik. Az I általános képletű prosztaglandin-származékok — amelyek képletében R, jelentése hidroxilcsoport — a megfelelő szervetlen bázisok elegendő mennyiségeivel semlegesítés közben sóvá alakíthatók. Például a meg­felelő PG-savaknak a bázis sztöchiornetrikus mennyisé­gét tartalmazó vízben való oldásakor, a víz elpárologtatása után vagy valamilyen vízzel elegyedő oldószer, például alkohol vagy aceton hozzáadása után, a szilárd szervetlen sót kapjuk. Valamely amínsó előállítása céljából — amely szokásos módon történik - a PG-savat valamilyen alkalmas oldó­szerben, például etanolban, acetonban, dietil-éterben, acetonitrilben vagy benzolban oldjuk, és legalább az amin sztöchiornetrikus mennyiségét adjuk ehhez az oldat­hoz. Ekkor a só rendszerint szilárd formában leválik, vagy az oldószer elpárologtatása után szokásos módon elkülöníthető. Az -NHR3 általános képletű amidcsoportqt Rí helj'ére a szakemberek által ismert módszerek szerint visszük be. Az 1 általános képletű karbonsavakat - amelyek képleté­ben Rj jelentése hidroxilcsoport - először valamilyen tercier amin, például trietil-amin jelenlétében klór­­-hangyasav-izobutil-észterrel a vegyes anhidriddé alakít­juk. A vegyes anhídridet a megfelelő amid aikálifémsójá­­val vagy ammóniával (R3=H) valamilyen inert oldószer­ben vagy oldószerelcgyben - például tetrahidrofuránban, dimetoxi-ctánban, dimctil-formamidban, hexametil­­-foszforsav-triamidban - reagáitatjuk, —30 °C és +60 °C közötti, előnyösen 0 °C-tóI +30 °C-ig terjedő hőmérsék­leten. Az -NHR3 amidcsoportnak az Rí helyére való beveze­tésére további lehetőség egy 1 általános képletű I-karbon­sav- amelynek képletében R, jelentése hidroxilcsoport-, amelyben a szabad hidroxilcsoportok adott esetben át­menetileg védve vannak, reagáltalása IV általános kép­­tetű vcgyiiletekkel — amelyek képletében R3 jelentése az előbb megadottakkal azonos. Az I általános képletű vegyiiletet - ahol R, jelentése hidroxilcsoport - valamilyen IV általnos képletű izo­­cianáttal, adott esetben valamilyen tercier amin, például trietil-amin vagy piridin hozzáadása közben reagáitatjuk. A reakciót oldószer nélkül vagy valamilyen inert oldó­szerben — előnyösen acetonitrilben, tetrahidrofuránban, acetonban, dimetil-acetamidban, diklór-metánban, dietil­­-íterben, toluolban - végezhetjük -80 °C és +100 °C közötti, előnycsen 0 °C-tól 30 °C-ig terjedő hőmérsék­leten. Ha a kiindulási anyag a prosztán-maradékban hidroxil­­csoportokat tartalmaz, úgy ezek a hidroxilcsoportok is reakcióba lépnek. Ha végül olyan végtermékeket kívá­nunk, amelyek a prosztán-maradékban szabad hidroxil­­c>oportokat tartalmaznak, úgy célszerűen olyan kiindulási termékeket alkalmazunk, amelyekben ezek előnyösen könnyen lehasítható védőcsoportokkal átmenetileg védve vmnak. A PGE-származékokhoz viszonyítva az új 9-klór­­-prosztaglandinok nagyobb stabilitásukkal tűnnek ki. Az I általános képletű új 9-klór-prosztán-származékok é iékes gyógyszerhatású anyagok, mivel hasonló hatás­­spektrum mellett lényegesen jobb (magasabb specifitás) é; mindenekelőtt lényegesen hosszabb hatással rendel­keznek, mint a megfelelő természetes prosztaglandinok. Az új prosztaglandin-analógok erős luteolitikus hatá­snak, azaz luteolízis kiváltására lényegesen kisebb adagok szükségesek, mint a megfelelő természetes prosztaglandi­­n okból. Abortuszok kiváltására is, főleg szájon át való alkal­mazás után, lényegesen kisebb mennyiségek szükségesek az. új prosztaglandin-analógokból, mint a természetes p:osztagiandinokból. Az izotóniás uteruskontrakció narkotizált patkányokon és izolált patkányuteruson való regisztrálásánál kiderült, hogy a találmány szerinti anyagok lényegesen hatásosab­bak, és hatásaik tovább tartanak, mint a természetes p osztaglandinoknál. Az új prosztaglandin-származékok alkalmasak arra, hogy egyszeri enteralis vagy parenteralis alkalmazás után menstruációt váltsanak ki vagy terhességet szakítsanak meg. Alkalmasak továbbá nőstény emlősállatok, például nyíllak, marhák, lovak, sertések stb. szexuális ciklusának szinkronizálására. Továbbá alkalmasak a találmány sze­rinti prosztaglandin-származékok méhnyaktágításra elő­készítésként diagnosztikai vagy gyógyászati beavatkozá­sokhoz. A találmány szerinti megtermékenyülést gátló hatású anyagok jó szövetspecifitása megmutatkozik más sima­izomzatú szerveken, például tengerimalac-ileumon vagy izolált nyúl-tracheán végzett vizsgálatoknál, ahol lénye­gesen csekélyebb stimulálás figyelhető meg, mint a ter­mészetes prosztaglandinokkal. A találmány szerinti anya­gok hörgőgörcsoldóként is hatnak. Azonkívül az orr­nyálkahártya duzzanatát is megszüntetik. A találmány szerinti hatóanyagok gátolják a gyomorsav­­kiválasztást, citoprotektív és fekély gyógyító hatást mutat­nék, és így a nem szteroid jellegű gyulladáscsökkentő aryagok nemkívánt következményei ellen hatnak (prosz­­taglandinszintézis -inhibitorok). Néhány vegyület vérnyomáscsökkentőként, szívritmus­­zavaroknál szabályzóként és a vérlemezke aggregációra gátlóként hat az ebből adódó alkalmazási lehetőségekkel. A gyógyászati felhasználásra a hatóanyagok inhalálásra, sz íjon át, parenteralis vagy helyi alkalmazásra megfelelő formában alakíthatók. Inhalálásra célszerűen aerosol-oldatokat használunk. A szájon át való alkalmazásra például tabletták, dra­zsék vagy kapsz.ulák alkalmasak. A parenteralis beadásra steril, injektálható, vizes vagy olajos oldatokat használnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom