183259. lajstromszámú szabadalom • Fékpofa dobfékhez
1 183 259 2 betéthordozó felületre illeszkedő felületének meridiánmetszete fűrészfog alakú, a 4. ábra szerinti fékpofa súrlódóbetétanyagának vastagsága egye nie tasen változó, az 5. ábra szerinti fékpofa súrlódóbetétanyagának vastagsága lépcsősen változó, a 6. ábra szerinti fékpofa súrlódóbetétanyaga különböző keménységű sávokból van felépítve, a 7. ábra szerinti fékpofa súrlódóbetétanyaga a súrlódófelület mentén egyenletesen változó keménységű, a 8. ábra szerinti fékpofa súrlódóbetétanyaga két különböző keménységű rétegből van felépítve, a rétegek vastagsága egyenletesen változó, a 9. ábra szerinti fékpofa súrlódóbetétanyag két különböző keménységű rétegből van felépítve, a rétegek vastagsága szakaszonként változó, a 10. ábra szerinti fékpofa súrlódóbetétanyagában betéttestek vannak beágyazva. A 11. ábra az ismert megoldásokra vonatkozóan állandó fékbetétvastagság, ill. csúsztató rugalmassági tényező mellett mutatja be a súrlódóbetét és a fékdob sajátfrekvenciát a hőmérséklet függvényében. A találmány szerinti 1 fékpofát az 1. ábra oldalnézetben a 2. ábra 90°-kai elfordított helyzetben ábrázolja. A hengeres súrlódófelületű belsőpofás dobfékhez alkalmas 1 fékpofa 4 súrlódó fékbetétet hordozó fékbetéthordozó elemeinek 2 Övlemeze és merevítő 6 gerinclemeze van. A 6 merevítő gerinclemez és 2 övlemez végein 3 és 5 erőbevezető-támasztó felületek vannak kiképezve, a 3 felület síklapként, az 5 jelű hengeres furatként. A 2 övlemez 8 hordozó felületére illeszkedik a 4 súrlódófékbetét 9 belső felülete. A 4 súrlódó fékbetét a 2 övlemez 8 hordozó felületén ragasztással, vagy szegecseléssel van rögzítve. A 4 súrlódófékbetét 7 súrlódófelülete a nem ábrázolt hengeres fékdobhoz illeszkedő hengerfelület. A találmány szerint a 7 súrlódófelület tengelyén átmenő síkkal vett metszetben a 4 súrlódóbetét „s” vastagsága a tengely mentén változó. A 3. ábra szerinti kivitelnél a 2a övlemez 8a hordozófelülete metszetben fűrészfog alakú, azaz egymáshoz kapcsolódó kúpfelületekből áll. Ennek megfelelően változik a 8a hordozófelületre 9a felfekvő felületével illeszkedő 4a súrlódó fékbetét s vastagsága sm;n és smax értéke között. A változó s vastagság azt eredményezi, hogy az (1) képlet érvénye megszűnik, és a súrlódóbetétnek azok a nyírási sajátfrekvenciái, amelyek az (1) képlet szerint a k = 1,2, 3 stb. értékeknek felelnek meg, nem egészszámú többszörösei többé egy alapfrekvenciának. A geometriai kialakításból adódik, hogy adott nagyságú nyíró feszültséggel terhelve a 4a súrlódófékbetét 7 súrlódófelületét, a felszín egyes pontjainak a metszet síkjára merőleges elmozdulása nem egyenlő nagyságú, ilyen értelemben tehát a 4a súrlódófékbetét rugóállandója a 7 súrlódó felszín tengelyének irányában változó. Annak érdekében, hogy a 4a súrlódófékbetét sajátfrekvenciái biztonsággal ne váljanak maradéktalanul egészszámú többszörösévé egy alapfrekvenciának a vastagságváltozást Smin/Smax - 0*95 határérték alatt célszerű megválasztani. A 4. ábra szerinti kivitelnél a 4b súrlódóbetét egyik szélén smax, másik szélén smjn a vastagság, a kettő között monoton változó, a 8b hordozófelület, ill. a vele azonos 9b felfekvő felület meridiángörbéjének megfelelően. A 2b övlemez állandó vastagságúra van kiképezve, a 8b hordozófelület és a 10 és 11 hátoldal paralel felületek, a 8b hordozófelület sugara a tengely mentén szintén változó nagyságú. Az 5. ábrán bemutatott kivitelnél a 2c övlemez lépcsősen van kialakítva, a 13a, 13b, 13c hengeres hordozófelületek, melyeken az egyes 14a, 14b, 14c súrlódóbetétsávok 12a, 12b, 12c felfekvő felületekkel illeszkednek. A 14a, 14b, 14c súrlódóbetétsávok különböző vastagságúak, mivel azonban az egyes sávok vastagsága áll indó, ezért egy-egy sávra érvényes az (1) képlet. Nyilvánvaló az (1) képletből, hogy a 14a, 14b, 14c sú lódóbetétsávok sajátfrekvenciája egymással sohasem egyenlő, tehát egyidejűleg csak egyetlen sáv rezgései leletnek rezonanciában a fékdobbal, így csak egy sáv okozhat csikorgási zajt. Az egyes 14a, 14b, 14c súrlódóbetétsávok 7 súrlódófelületén fellépő nyírófeszültség eltérő felszínelmozdulást eredményez sávonként, ilyen értelemben tehát az egyes 14a, 14b, 14c sávok rugóállandói különbözőek. A 6. ábrán bemutatott kivitelnél a 2 övlemez 8 fékbetéthordozó felülete sima hengerfelület, melyen három különböző csúsztató rugalmassági tényezőjű, de azonos va:.tagságú 15a, 15b, 15c fékbetétsáv van rögzítve rendre 16a, 16b, 16c felfekvő felületével. A G csúsztató rugalmassági tényező változását a hengeres súrlódó felszín all otójának irányában a 6a ábra szemlélteti. A megoldás fékcsikorgást csökkentő hatása az 5. ábra szerinti kivitelhez hasonló módon jelentkezik. A 7. ábrán bemutatott kivitelnél a 2 övlemez 8 súrlódóbetéthordozó felülete hengeres, az arra 9c felfekvő felületével támaszkodó 4c súrlódó fékbetét állandó vastagságú, belső felépitése azonban inhomogén, csúsztató rugalmassági tényezője mind a 7 hengeres súrlódófelület all otója, ívelt hossza mentén, mind a vastagság mentén vá tozó, amint azt rendre a 7a, 7b és 7c ábrák szemléltei ik. A csúsztató rugalmassági tényezőnek a vastagság függvényében való változását például a fékbetét alkotó anyagok egymáshoz viszonyított arányainak a gyártás során va'ó változtatásával, vagyis az összetétel inhomogenitásáva lehet elérni. Az (1) képlet erre a megoldásra nem érvényes, mivel a ( súsztató rugalmassági tényező változó, a nyírási sajátfrekvenciák nem egészszámú többszörösei egy alapfrekvenciának. Mivel a csúsztató rugalmassági tényező vá tozó, adott nagyságú nyírófeszültséget alkalmazva a 1c fékbetét külső 7 súrlódó felszínére, a felszín egyes pontjainak a metszet síkjára merőleges elmozdulási útja neu azonos, ilyen értelemben tehát a 4c fékbetét rugóállandója a súrlódó felszín alkotójának irányában változó. A 8. ábrán bemutatott kivitelnél a 4d súrlódó fékbetét két rétegből, a 17 felső és 18 alsó rétegből van felépítve. A 17 és 18 fékbetétréteg csúsztató rugalmassági tényezője egymástól eltérő, együttes vastagságuk állandó, ezen belül a rétegek sa, ill. s^ vastagsága változó, a példáikban egyenletesen változó. A 17 felső réteg 19 felfekvő felülete és a 18 alsó réteg 20 felső felfekvő felülete egymáshoz, a 9d alsó felfekvő felület a 8 hordozó felülethez van rögzítve. A 17, és 18 rétegből felépített 4d fékbetét 7 súrlódófelületének alkotója mentén különböző ponton adott nagyságú nyírófeszültséget alkalmazva a 7 súrlódófelület 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
