183257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés minták vékony mágneses rétegei mágneses buborékdomén kollapszus terének meghatározására

1 183 257 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés minták vé­kony mágneses rétegei mágneses buborékdomén kol­lapszus terének meghatározására. A találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével lehetővé válik a mág­neses buborékdomének kollapszus terének gyors és pon­tos meghatározása. Mint ismeretes, a buborékanyagok minősítése a bubo­rékmemória gyártási technológia szerves része. Ugyanis, egyrészt az eszközkészítés során pontosan ismerni kell az anyagok paramétereit minden egyes réteg esetén, másrészt a minősítés a rétegnövesztés számára is nélkü­lözhetetlen, mivel állandó kontrollt és visszajelzést jelent számára. A buborékdomének, vagy más néven hengeres mágne­ses buborékdomének a buborékmemóriákban az infor­máció hordozói. Egykristály hordozóra folyadékfázisú epitaxiális módszerrel növesztett vékony mágneses réteg­ben alakulnak ki, fenntartásukhoz állandó mágneses tér szükséges. Ha ez az állandó mágneses tér egy bizonyos értéket túllép, akkor a buborékdomének összeroppan­nak. Ezt a mágneses tér értéket nevezzük kollapszus térnek. Ismerete nélkülözhetetlen az eszközkészítés szempontjából. Ezért tehát minden egyes rétegen meg kell mérni az értékét. Ebből következik, hogy olyan mérési módszerek szükségesek, amelyek gyorsan elvé­gezhetők és nem járnak a rétegek roncsolásával. A hagyományos mérési módszerek egyike a vizuális mérés. A vizsgálandó mintát - anyagot - polarizációs mikroszkópba helyezik, ahol speciális tekercsrendszer segítségével először buborékrácsot keltenek, majd a ré­teg felületére merőleges irányú előfeszítő mágneses tér növelésével a buborékokat összeroppantják. Ez a mód­szer meglehetősen fáradságos és időigényes, drága pola­rizációs mikroszkópot igényel, pontossága nem kielégítő, szubjektív kiértékelésű és nem marad a mérésről meg­bízható dokumentum. Az egyre kisebb méretű buboré­kokat tartalmazó anyagok térhódításával hátrányai erő­sen növekszenek. Ilyen módszert több helyen is ismer­tetnek (Moody et al., Monsanto In. Rept., 1972, Josephs, AIP Conf. Proc. 10, 286 [1973], Fowlis et al., AIP Conf. Proc. 5, 240 [1972]). Egy másik módszer, amelyet japán kutatók fejlesztet­tek ki (Nakagawa et al., IEEE Trans. Magn., MAG-11, 1397 [1975]), szintén polarizációs mikroszkópon alapul, de erre érzékelőként fotomultipliert szerelnek és ennek segítségével végzik el a mérést. Ez a módszer kiküszö­böli a szubjektív hibát, valamint a mérés szemet fárasztó voltát és mérési dokumentumot is szolgáltat. Probléma azonban ott jelentkezik, hogy a szemmel mért kollapszus tér értékek lényegesen különböznek a regisztrátum alapján megállapított értékektől. Ennek valószínű magyarázatát Balaskó M-nak és Pardavi M- nak az Applied Physics-ben (16, 75 [1978]) közölt publikációjában találjuk. Ők is vizsgálták ezt a módszert és megállapították, hogy a regisztrátumon látható törés­pontok — amelyeket a korábbi szerzők a buborékdomé­nek kollapszusával magyaráztak - valójában a buboré­kok elliptikus torzulásának megszűnését jelentik. Balaskó M. és Pardavi M. a fent említett munkájában két olyan mérési módszert ismertetett, amelyek valóban megszüntetik a mérés szemet fárasztó voltát. Az eljárás­ban multiplieres detektálást alkalmaznak és megbízható mérési dokumentumot szolgáltatnak. Potenciálisan utalnak a polarizációs mikroszkóp lézerfénnyel való felváltásának lehetőségére, valamint az automatizálási lehetőségekre, amely sorozatgyártásnál nélkülözhetetlen. A módszer alapja, hogy a buborékdomének kollapszus terét elektronikusan detektálja, és X—Y írón megjelenő mérési regisztrátumból lehet az értékét meghatározni Hátránya, hogy a mérés mindössze 1200—1600 A/m-nyi * mágneses tér értéket képes egyszerre átfogni, a mág­neses rétegek növesztési paramétereinek beállítása során azonban ennél nagyobb mágneses tér értékek is elő­fordulhatnak, és ekkor több iterációs lépés szükséges a kollapszus tér meghatározásához, ami jelentős idő­­veszteséget okoz. Szükség van tehát a pontos, elektro­nikus mérés előtt a kollapszus tér közelítő, vizuális meghatározására. A módszer alkalmazása a kezelő sze­mélyzet megfelelő begyakorlottságát igényli, és a meg­figyelés mikroszkópban történik. Vértesy G. és Balaskó M. 1978-ban az OPTIKA ’78 konferencián tartott előadásukban egy lézeres kollapszus tér mérési elrendezést ismertettek, amely módszereiben a fent említett publikáción alapult. Ez volt az első eset, hogy buborékdomén kollapszus teret lézerfényes meg­világításban mértek. Az irodalomban leírtak olyan eljárásokat is, amelyek­ben nem közvetlenül a kollapszus teret határozzák meg, hanem a réteg telítési mágnesezettségét, és ebből szá­molják ki a kollapszus teret. Ezek a mérések optikai úton történnek, teljesen automatizáltak, viszont számító­gép szükséges hozzájuk és csak közvetve, számítások útján adódik a kollapszus tér értéke, ami a mérés hibáját . megnövelheti (Henry, IEEE Trans. Magn. MAG-I3, 1527 [1977]; Sun, INTERMAG Conf., Boston, 1980. Paper 1-7). Egy további módszer, amellyel meg lehet határozni a kollapszus teret, az alacsonyfrekvenciás váltóáramú szuszceptibilitás mérése. E módszert amerikai kutatók ismertették (Martensee et al., J. Appl. Phys., 49, 1882 [1978], Mier et al., J. Appl. Phys., 50, 2185 [1979]). A módszer roricsolásmentes, viszont a kollapszus tér közvetve, más paraméterek mérése alapján adódik. Még egy további, szintén nem optikai mérési eljárás a rétegek hiszterézisgörbéjének felvétele és ebből kö­vetkeztetés a kollapszus térre (Omiggio et al., J. Appl. Phys., 50. 2182 [1979]). Azonban azonkívül, hogy itt is közvetett úton nyerik a kollapszus teret, a mérés nem is eléggé megbízható és csak 25 mm átmérőjű szeletek mérését teszi lehetővé. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan eljárás és be­rendezés kidolgozása, amely biztosítja a minták vékony mágneses rétegei mágneses buborékdomén kollapszus terének vizuális megfigyelést nem igénylő, gyorsan el­végezhető, a vékony mágneses réteget nem roncsoló, megbízható eredményt szolgáltató meghatározását a berendezés egyszerű felépítése mellett. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek megfele­lően olyan eljárás és berendezés kialakításában jelöl­hetjük meg. mely alkalmas minták vékony mágneses rétegében a mágneses buborékdomén kollapszus terének meghatározására. További feladat, hogy az ismeretlen minta kollapszus terét egy mérésből meg lehessen határozni, tehát meg kell növelni az elektronikus mérés mérési tartományát, de úgy, hogy a mérési pontosság még megfelelő marad­jon. A mérési tartománynak akkorának kell lennie, hogy gyakorlatilag az összes minta kollapszus tere beleessen. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött 5 10 15 20 25 3Q 35 40 45 50 55 6C 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom