183251. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatti tartály
1 183 251 2 nak. Egy 49 ütköző felület síkja - amit az 55 sík jelöl — a szöggel hajlik ahhoz a képzeletbeli 56 síkhoz, ami a 11 csukló tengelyén és a 49 ütköző felület talppontján halad keresztül. Az 51 rögzítőkilincsnek a 49 ütköző felülettel találkozó 53 ütköző felülete úgy hajlik, hogy az 53 ütközőfelület és a 49 ütköző felület egymással párhuzamos akkor, amikor a 6. ábrán bemutatott módon az 51 rögzítőkilincs a 49 ütköző felülettel kapcsolatba kerül. Az 51 rögzítőkilincset a rá ható 54 rugó a rögzítési helyzet felé húzza. Amint a 6. ábráról látható, az 53 ütköző felület és a 49 ütköző felület közötti súrlódás, amit az 54 rugó beállítható ereje még növel, az 51 rögzítőkilincset mindaddig a rögzítési helyzetben tartja, amíg a súrlódási erőt le nem győzi a 23 emelőnek a 27 támaszokra kifejtett hatása és amíg ez a 6 fedelet a zárt helyzetbe nem juttatja. Az a szög és az 54 rugó megfelelő ereje úgy van megválasztva, hogy a 6 fedél a nyomás alatti 1 tartály minden billenési helyzetében nyitott helyzetben marad és magától, saját súlyának hatására, nem tud a zárt heJyzetébe kerülni, de a fedél szándékolt zárásakor a rögzítőkapcsolat oldása az emelőkarral megtörténhet. Ennek a megoldásnak különleges előnye abban van, hogy a 6 fedél nyitott helyzetben való rögzítése az 51 rögzítőkilincs segítségével a 6 fedél bezárásakor a 23 emelőnek az 51 rögzítőkilincsre történő közvetlen hatása nélkül oldható. Amint legjobban a 3. ábráról látható, a nyomás alatti 1 tartály, a csatlakozócsonkokhoz kapcsolt 2, 38 üreges tengelyek révén forgathatógn van csapágyazva a 39, 40 csapágyakban. A 38 üreges tengelynél van az a nem forgó 41 vezeték, amely nem ábrázolt csúszócsapággyal van a 38 üreges tengelyen belül csapágyazva és tömszelencével, vagy szimmering gyűrűvel van tömítve. A 38 üreges tengelytől a nyomás alatti 1 tartállyal együtt forgó 42 nagynyomású vezeték vezet a nyomás alatti 1 tartály fenékrészén lévő 43 gőzbelépő nyílásig. A másik 2 üreges tengely a nem forgó, rögzített 44 vezetékkel van összekötve a nem ábrázolt csúszócsapágyon keresztül olyképp, hogy a tömítés ismert módon, például ismét tömszelencével, vagy szimmering gyűrűvel történik. A 44 vezeték a nem ábrázolt vezérlés függvényében a 45 szelepen keresztül a gőzbevezető 46 vezetékkel, vagy a 47 szelepen keresztül a kieresztő 48 vezetékkel köthető össze. Azáltal, hogy a 6 fedelet működtető szerkezet nem forog együtt a nyomás alatti 1 tartállyal, hanem rögzítetten áll, és mivel a két 2 és 38 üreges tengely nem szükséges a 19 dugattyús szerkezetet működtető közeg bevezetéséhez, lehetséges az, hogy a két 2 és 38 üreges tengelyt a sűrített közeg bevezetésére használjuk a fent leírt módon, aminek következtében jelentős előnyhöz jutunk. A 7. ábrán feltüntetett nyomás alatti I tartály úgy van csapágyazva, mint az előző kiviteli példák esetében és felépítése is azonos. A nyomás alatti 1 tartály lezárása ismét olyan 6 fedéllel történik, amelyet a 8 emelőkar működtet, ez pedig all csuklón van csapágyazva, ami a nyomás alatti 1 tartályra szilárdan rögzített 57 csapágybakon helyezkedik el a 8. ábrán látható módon. A 11 csukló a 8 emelőkarral összekötött 58 tengelyként van kiképezve, ami két, az 57 csapágybakkal szilárdan összekötött, csapágyat alkotó, 59, 60 oldalfalban van csapágyazva. Az 58 tengely egyik végén a 61 fogaskerék van. A 61 fogaskerékkel az a második 62 fogaskerék van kapcsolatban, amelyik a 63 tengelyen van rögzítve. A 62 fogaskerék a 60 oldalfalban és egy további, 64 oldalfalban lévő csapágyakban forog. A 63 tengelynek a nyo-, más alatti 1 tartállyal ellentétes végén a 65 emelőkar van rögzítve. Ez a 65 emelőkar hosszabb, mint a 63 tengelytől a nyomás alatti 1 tartály legkülső részeinek szag- • gatott vonallal jelölt 66 körig mért távolság és rövidebb, mint a legkisebb távolság a 63 tengelytől a 65 emelőkar vége felett lévő 18 keretig. A 65 emelőkar a 7. és 8. ábrán bemutatott módon lényegében a nyomás alatti 1 tartály forgástengelyére merőlegesen áll ki. A 18 kereten a 65 emelőkar mozgási pályájában a kiugró 67 kilincs van elhelyezve, ami a 18 kereten egy, a 18 kerettel összekötött 68 tengelyre úgy van felerősítve, hogy a 69 nyíl irányában elbillenthető, a 69 nyíllal ellentétes irányban pedig a 7. ábrán bemutatott módon alapjával ráfekszik úgy a 18 keretre, hogy szilárd zárat képez. A 67 kilincs olyan hosszú, hogy a 7. ábrán feltüntetett ütközési helyzetben a 66 körön túlnyúló 65 emelőkarral érintkezésbe kerül, amikor a nyomás alatti 1 tartály az óramutató járásával azonos értelemben forog. Ha ezzel szemben a nyomás alatti 1 tartály az óramutató járásával ellentétes irányban forog, akkor a 67 kilincset a 65 emelőkar a 69 nyíl irányában elbillenti a 68 tengely körül, aminek következtében a 67 kilincs a 65 emelőkar körpályájából kitér és a 65 emelőkar továbbhaladása után saját súlyának hatására ismét viszszatér a 7. ábrán feltüntetett helyzetbe. Az üzemeltetés során ez a szerkezet a következőképpen működik: először a nyomás alatti 1 tartályt megtöltjük a 7. ábrán látható helyzetben. A töltés után elforgatjuk az óramutató járásával egyezően. Ekkor a 65 emelőkar, ami a nyomás alatti 1 tartály 66 körén túl kinyúlik érintkezésbe kerül és nekinyomódik a 67 kilincsnek. Ezáltal a 65 emelőkar úgy fordul el a 69 nyíl irányába, hogy a 63 tengelyen, a két 62 és 61 fogaskeréken, az 58 tengelyen és a 8 emelőkaron keresztül a fedél a zárt helyzetbe mozdul el. A 61 és 62 fogaskerekek átmérője úgy van megválasztva, hogy olyan áttétel adódik, amelynél a 65 emelőkar és a 67 kilincs érintkezése által létrehozott forgó mozgás éppen elegendő ahhoz, hogy a fedelet a feltüntetett nyitott helyzetéből a zárt helyzetébe mozdítsa el. A nyomás alatti 1 tartály forgó mozgása kikapcsolható egy megfelelően elhelyezett mikrokapcsoló vagy érzékelő segítségével, mihelyt a fedél a zárt helyzetbe kerül. Ezt követően a nyomás alatti tartály a 69 nyíl irányába mozog az óramutató járásával ellentétesen. A fedél zárása után a nyomás alatti tartályt gőzzel töltjük fel, a tartályban ekkor uralkodó nyomás pedig a fedelet zárt helyzetben tartja. Mivel a 67 kilincs a 68 tengely körül el tud billenni, a nyomás alatti tartály forgó mozgását a kilincs nem befolyásolja. A hántolási művelet befejezésekor a nyomás alatti tartályt nyomásmentesítjük. A nyomás alatti tartály forgásával a nyílása felfelé kerül és a 6 fedél a saját súlyának hatására a nyitott helyzetbe esik, aminek következtében a 65 emelőkar ismét a 7. ábrán bemutatott kiugró helyzetbe jut vissza. A 70 motor és a nyomás alatti tartály 2 üreges tengelye között a biztonság kedvéért olyan, itt nem ábrázolt csúszó tengelykapcsoló van, ami úgy van kiképezve, hogy abban az esetben, ha a 65 emelőkar és a 67 kilincs egymásba akad, a fedél beragad, vagy hasonló ok lép fel, akkor ezt nem mozgatja tovább erőszakkal, hanem ebben az esetben a tengelykapcsoló megcsúszik. F, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4.
