183231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diesel-motorok, főleg közúti járművek diesel-motorjainak hibafeltárására és beszabályozására
1 183 231 2 A találmány tárgya eljárás, amely dízelmotorok, főleg közúti jármüvek dízelmotorjainak hibafeltárására és beszabályzására szolgál. A rossz keverékképzéssel üzemelő dízelmotorok füstölésének részleges csökkentésére alkalmas üzem anyagszabályzó pótberendezés már ismert a 4 177 788 sz. USA-beli szabadalmi leírásból. Ezzel közvetett járműjellemzők például fordulatszám, gázpedál-helyzet érzékelésén keresztül mechanikus beavatkozással-bizonyos járműüzemben gazdaságtalan, esetleg füstös üzemállapotok kiküszöbölhetők. Ezzel ugyan sikerült a tüzelőanyagmennyiségszabályzást bizonyos mértékben tökéletesíteni, azonban ez nem alkalmas szervizszerű hibafeltárásra. Mint ismeretes, a rossz keverékképzéssel üzemelő dízelmotorok fokozott mértékben füstölnek Ezek hibafeitárására és gyors beszabályzására már különböző megoldásokat javasoltak, amelyek közösjellegzetessége, hogy a hibafeltárást — a tapasztalati meghibásodási gyakoriság sorrendjében — az egyedi meghibásodási lehetőségek, pl. porlasztó beégés, légszűrő elszennyeződése, stb. egymás utáni ellenőrzésével végzik, majd a feltárt egyedi hibát cserével, illetve beszabályzással kiküszöbölik. Az egyedi meghibásodási lehetőségek egymás utáni ellenőrzéséhez különböző ismert műszereket alkalmaznak, például a füstölés mérésére a kereskedelemben „DFM — 2” néven ismert opto-elektronikus füstölésmérő műszert, amellyel a vizsgált motor keverékképzése „jó”-nak, illetve „rossz”-nak minősíthető. Az ismert eljárások hiányossága, hogy túlzott füstölés, azaz rossz keverékképzés esetében nem tesznek lehetővé szelektív hibafeltárást. Ezeknél az eljárás szerinti hibafeltárási műveleteket egymás után addig kell végezni - és a füstölést eközben többször ellenőrizni -, amíg az egyedi hibát, ill. hibákat fel nem tárják, majd a beszabályzást, addig kell folytatni, amig a vizsgált motor füstölési értékei az előírt műszaki állapotú motor füstölési értékeit meg nem közelitik. Tekintve, hogy a technológiai sorrendben sok felesleges műveletet is el kell végezni, ezek az eljárások nagyon időigényesek, gyakran csak 6-8 óra alatt végezhetők el, továbbá bonyolult és költséges műszereket igényelnek. Ezen túlmenően dózishiba esetén az adagolórendszer beszabályzása önmagában 2-3 órás munkát és költséges próbapadot tesz szükségessé. Megjegyezzük ehhez, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint a dózishibák a jellemző hibák az esetek 70 — 75 %-ában. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan eljárás létrehozása, amellyel a túlzottan füstölő, azaz rossz keverékképzésű dízelmotorok hibafeltárása és beszabályzása lényegesen gyorsabban, egyszerűbben és kevesebb segédberendezés igénybevételével végezhető el, mint az ismert megoldásoknál. A kitűzött feladatot olyan eljárás továbbfejlesztésével oldottuk meg, amelynél dízelmotorok, főleg közúti járművek dízelmotorjainak hibafeltárásához és beszabályzásához először is az előbefecskendezési szöget ismert módon a névleges értékre állítjuk, majd két különböző, előnyösen egymástól távol eső fordulatszáinot, illetve fordulatszám-tartományt jellemző füstölési értéket mérjük, ahol a továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy először legalább egy, előírt műszaki állapotú motornál elállított dózismennyiségeknél mérjük a két fordulatszámot illetve fordulatszám tartományt jellemző füstölési értékeket (Fj, F2), ezeket összetartozó értékeknek tekintjük, majd a vizsgált motor mért füstölési értékei (Fx, FJ közül az egyiket (Fx ill. Fy) az összetartozó füstölési értékekhez (Fj, F2) viszonyítjuk, a hibafeltárást pedig úgy végezzük, hogyha a mért füstölési értékek (Fx, FJ közül az egyiknek (FJ megfelelő egyik viszonyított füstölési értékhez (F,) tartozó másik viszonyított füstöiési értéknél (F2) a másik mért füstölési érték (Fy) kisebb, akkor a porlasztót, ha nagyobb, akkor a szívórendszert, illetve, ha a másik mért füstölési értéknek (Fy) megfelelő másik viszonyított füstölési értékhez (FJ tartozó egyik viszonyított füstölési értéknél (FJ) az egyik mért füstölési érték (FJ nagyobb, akkor a porlasztót, ha kisebb a szívórendszert minősítjük hibásnak, továbbá, ha a mért füstölési értékek (Fx, FJ a viszonyított füstölési értékekkel (F,, FJ megegyeznek, viszont az előírt műszaki állapotú motor füstölési értékeitől (Fls, F2J eltérnek, akkor a dózist minősítjük hibásnak, továbbá a vizsgált motor beszabályzását úgy végezzük, hogyha a mért füstölési értékek (Fx, FJ a viszonyított füstölési értékektől (Fl5 F2) eltérnek, a szívórendszer, vagy a porlasztó hibájának kijavítását önmagában ismert módon addig végezzük, amíg az újra mért füstölési értékek (Fx', FJ) a viszonyított füstölési értékekkel (Ft, F2) meg nem egyeznek, ezt követően a dózist önmagában ismert módon addig korrigáljuk, amíg a mért füstölési értékek (FJ, FJ) az előírt műszaki állapotú motor füstölési értékeivel (Fls, F2J legalább közelítőleg meg nem egyeznek. A fenti intézkedésekkel tehát egyszerű módon szelektív hibafeltárást végezhetünk, amelynek során kimutatjuk, hogy a dózis, a légszűrő, vagy a porlasztó hibája okozza-e a rossz keverékképzést, azaz a túlzott füstölést. Ezt követően a beszabályzást gyorsan és hatékonyan végezhetjük el, amelynek során a dózishibát az adagolószivattyú leszerelése nélkül egyszerűen elháríthatjuk. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosításánál egyszerűen kezelhető diagramot készítünk, amelynél koordináta-rendszerben az előírt műszaki állapotú motor füstölési értéktartományát bejelöljük, majd az előírt műszaki állapotú motornál elállított dózismennyiségeknél mért, két különböző fordulatszámot jellemző, füstölési értékekből (F,, F2) füstölési görbét, illetve sávot szerkesztünk, amelyet a vízszintes tengelyre (x) felmért egyik füstölési értékek (FJ, és a függőleges tengelyre (y) felmért másik füstölési értékek (F2) metszéspontjai adnak ki, majd a vizsgált motor mért füstöiési értékeit (Fx, FJ a tengelyekre (x ill. y) felmérjük és metszésbe hozzuk, a hibafeltárást pedig úgy végezzük, hogyha ez a metszéspont a füstölési görbe, illetve sáv fölöti tartományba esik akkor a szívórendszert, ha a füstölési görbe, illetve sáv alatti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
