183200. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés a tüzelőanyagellátáshoz szükséges gőz előállítására forróvíz többfokozatú kigőzölögtetésével
1 183 200 2 A találmány környezeti hőfokon nem szállítható tüzelőanyagot használó hőforrások ellátásához szükséges gőz előállítására vonatkozik, több fokozatú forróvíz-kigőzölögtetéses rendszer összehangolásával. A környezeti hőmérsékleten megdermedő, illetve nem porlasztható folyékony tüzelőanyagokat szállítás és eltüzelés előtt fel kell melegíteni, hogy viszkozitása szállításra és eltüzelésre alkalmas legyen. Ezt a felmelegítést többféle módon lehet megoldani. Le gyakoribb megoldás a tüzelőanyag lefejtésétől egészen az eltüzelésig terjedő valamennyi technológiai lépésben a vízgőz használata. Az olajmanipulációhoz használt gőz kondenzátumát felhasználás után a szennyeződés veszélye miatt általában eleresztik. Az olajtechnoiógiához szükséges gőzt általában gőzkazánokban állítják elő, a kondenzátumveszteséget pedig megfelelően előkészített víz formájában pótolják. Azokban a fűtési forró vizet előállító hőforrásokban, melyekben kizárólag az olajtechnológiához kell gőzkazánokat beépíteni, jelentős költségeket jelent a gőzkazánok létesítése. Nemcsak azért, mert a forróvíz-rendszerhez tartozó berendezéseken kívül egy második, költséges technológiájú gőzrendszert kell építeni, hanem azért is, mert a már említett kondenzveszteségek miatt a vízelőkészítő rendszer is egy lényegesen költségesebb beruházású és bonyolultabb üzemvitelű részleges sótalanító berendezés létesítését igényli. A forróvíz-hálózati pótvízigények kielégítésére is szükség van vízlágyítóra. Erre a célra azonban egy egyszerű Na-ioncserés berendezés is alkalmas. A gőzkazánok tápvízminőségi követelményeit a Naioncserés berendezés nem tudja biztosítani, s ezért jelenik meg a drágább és bonyolultabb vízelőkészítő berendezés. A találmány célja, hogy az olajtechnológiához szükséges gőz előállításához a gőzkazánok fenti hátránya miatt más, gőzkazánt nem igénylő megoldást adjon; ennek megfelelően olyan kapcsolás kialakítása, mely nem tartalmaz gőzkazánt és a hozzá tartozó költségesebb vízelőkészítő rendszert. A találmány lényege, hogy a kigőzölögtetőbe legalább egy, a forróvíz-hálózatból elvett víz szállítására szolgáló vezeték, legalább egy, az expanzió során keletkezett gőzt a tüzelőanyag-ellátáshoz szállító vezeték és legalább egy, az expanzió után megmaradt telített vizet a gáztalanítós táptartályba szállító vezeték csatlakozik, továbbá legalább egy olyan nyomásszabályozója van, mely a forróvízhálózatból elvett víz szállítására szolgáló vezetékbe van építve, és az expanzió során keletkezett gőz teréhez csatlakozó, nyomásszabályozást szolgáló érzékelőszerve a nyomásszabályozóval nyomásimpulzus útján össze van kötve. A találmány szerinti kapcsolás egy példaképpeni kiviteli alakját a rajz szemlélteti. Ezen látható, hogy az 1 forróvíz-kazánban állandó hőmérsékletre melegített fűtési forró vízből a 2 fogyasztó felé menő gőzigény (olajlefejtés, olajtároló-hőntartás, olajvezeték-kísérő fűtés stb.) kielégítésére a 3 kigőzölögtetőbe a 4 gőzteréből vagy a gőztérhez csatlakozó vezetékből vett 5 nyomásimpulzussal a 6 forróvíz-vezetékben levő 7 kigőzölögtető nyomásszabályozó annyi forró vizet enged be, hogy a 2 fogyasztónál szükséges gőznyomást biztosítsa. A szükséges gőzmennyiség az érkező forró víznek a kívánt nyomáson való kigőzölgéséből fedeződik. A visszamaradt és kigőzölgési nyomásnak megfelelő telítési hőmérsékletű víz a 8 vezetéken és a 9 kondenzátumeNezető elemen keresztül egy kisebb nyomású térbe, jelen esetben a 10 gáztalanítós táptartályba folyik, miközben az ott uralkodó nyomásnak megfelelően újra kigőzölög. A 11 szabályozó beállításával a 12 visszatérő vezetékből annyival több tv hőmérsékletű vizet áramoltatunk a 10 gáztalanítós táptarályba, hogy a 13 vezetékből 14 a gáztalanítós táptartály nyomásszabályozóján keresztül bevezetett üzemszerűen szükségszerű többlet forróvízfogyasztás mellett is elkerülhető legyen a meg nem engedett nyomásnövekedés. A 2 fogyasztó igényének szünetelése esetén az egyensúlyt döntő mértékben, \ agy teljesen is a 14 gáztalanítós táptartály nyomásszabályozója tartja. A 10 gáztalanítós táptartály nyomásszabályozása már a hagyományos módon történik a 16 pótvízvezetéken keresztül. Természetesen szükségszerű a 15 kézi szabályozószelep útján egy kézi beavatkozás lehetőségének biztosítása is, ha egy nagymértékű igénycsökkenés lépne fel a 2 fogyasztónál (lefejtés befejezése stb.). Ekkor a 15 szabályozó fojtásával lassan csökkenthető a 14 gáztalanítós táptartály nyomásszabályozójának terhelése. Az ábrán bemutatott kapcsolás csak egy kiviteli példája a találmánynak. A találmány keretén belül természetesen a kapcsolás más kiviteli alakja is lehetséges. A rajzon feltüntetett szabályozók impulzusvezetékeinél alkalmazott + és — jelzések annak megfelelően értelmezendők, hogy az érzékelés helyén a parancsolt érték, legyen az nyomás, szint vagy hőmérséllet, csökkenéskor a szabályozó nyitó (—), illetve záró (+) értelemben működik. A találmány előnyei közé tartozik:- elhegyhatók a tüzelőanyag előmelegítéséhez sziikséges gőzkazánok;- a betáplálandó pótvíz előállítására egyszerűbb, azaz kisebb beruházsi értéket képviselő vízlágyító berendezés alkalmazható a pótvízelőírások enyhébb volta miatt;- mind a kazánházban (a gőzkazánok elhagyása miatt), mind a vízlágyítóban (az enyhébb előírások miatt) helyszükséglet-megtakarítással a beruházásnál csökkenés érhető el;- csökken a költség azzal is, hogy a gőzkazános üzemhez tartozó saját tápház is elmarad, továbbá a tápház elmaradásával az ahhoz tartozó épület is elhagyható;- az egyszerűbb berendezés kezelése is egyszerűbb, ami a létszámgondokkal járó problémákat enyhíti. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés a tüzelőanyag-ellátáshoz szükséges gőz előállítására forró víz több fokozatú kigőzölögtetésével, azzal jellemezve, hogy a kigőzö-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
