183185. lajstromszámú szabadalom • Berendezés talaj javítására, elsősorben gyepterületek talajának lazítására
1 183 185 2 A kések talajba hatolásának mélysége önmagában ismert mélységállító szerkezettel biztosítható. A kések a haladás irányában értelmezett elülső részénél él van kiképezve, hogy a talaj metszését végezzék a kések, és ne roncsolják össze a talaj felső rétegét. A berendezés vázszerkezetét úgy célszerű kiképezni, hogy annak a haladás irányában összetartó, rúdszerű elemei legyenek, és a késeket ezekhez lehessen rögzíteni. Ily módon a kések felerősítési helyének változtatásával a kések közötti távolság és eltolás is bekövetkezik, az említett, rúdszerű elemek egymáshoz képesti szöghelyzetétől függően. A kések fejrészét úgy kell kialakítani, hogy azokhoz rögzítő kengyeleket vagy hasonlókat lehessen kapcsolni, és ezek révén a gépvázhoz lehessen a késeket rögzíteni. A kengyeleket úgy lehet elkészíteni, hogy rögzítés esetén mindjárt biztosítsák a kések kívánt mértékű dőlését és előreállását. Lehetséges olyan késbefogó szerkezet is, amelynél változtatni lehet, például különböző lejtési szögű papucsok behelyezésével, a rögzített kések dőlési és előreállási szögét. Ha a gyepterület talajának alsóbb rétegeibe szükséges műtrágyát, vagy talajjavító szert juttatni, ez könnyen biztosítható a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakjával, amelynél a késekhez, vagy legalább egyes késekhez cső van kapcsolva és ezek a csövek a berendezéshez tartozó, vagy külön egységet képező tartályhoz vannak csatlakoztatva. Az említett csöveket előnyösen a kések haladási irányban hátsó oldalához lehet hegeszteni. A berendezés vázszerkezetének kialakítása tekintetében, a kések alaki kiképzése vonatkozásában, valamint azok elhelyezési, befogási szerkezetei szempontjából sokféle változat jöhet szóba attól függően, hogy a gyártási adottságok, illetve a felhasználási követelmények miként változnak. A berendezés vontatásához rendelkeznie kell vonóháromszöggel vagy más vonó szervvel, kerekekkel és általában azokkal az eszközökkel, amelyek az ilyen jellegű berendezések mozgásához, mozgatásához szükségesek. Ezek a részletek azonban a találmány körén kívül esnek, ezért ezek ismertetése felesleges lenne. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy a gépvázhoz rögzített, a haladási iránnyal párhuzamos és a talaj felszínére merőleges síkhoz képest döntött helyzetű kései vannak. A javasolt berendezés előnyös kiviteli alakját képező megoldásnál a döntött helyzetű kések alsó vége a haladási irányra merőleges síkhoz képest a haladási irányban előreáll. Célszerű, ha a ferde helyzetű kések dőlésszöge és előreállása azonos mértékű. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a ferde helyzetű kések a haladásirányú függőleges középsíkra szimmetrikus helyzetűek. Egy további kiviteli alak esetében az azonos irányban döntött ferde kések egymáshoz képest eltolt helyzetűek a haladás irányában. A javasolt berendezés célszerű kiviteli alakját képezi az a megoldás, amelynél a gépvázhoz rögzített, függőleges helyzetű középkés van alkalmazva. Újabb kiviteli alaknál a gépváznak a haladási irányban összetartó rúdszerű elemei vannak és ezekhez vannak rögzítve a ferde helyzetű kések. Előnyös, ha a ferde helyzetű kések és/vagy a .középkés alsó végénél olyan késtalp van, amely a haladási irányban lefelé lejtő helyzetű. A találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakjánál a középkéshez és/vagy a ferde helyzetű késekhez, vagy ezek közül legalább egyesekhez, csövek vannak rögzítve, és ezek műtrágyát vagy talajjavító szert befogadó tartályhoz vannak kapcsolva. A találmány szerinti berendezést a csatolt rajzokon szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra a találmány alapgondolatát szemléltető vázlat, a 2. ábra a példakénti berendezés vonalas vázlata, amely hátulról nézve szemlélteti a berendezést, a 3. ábra a 2. ábrának megfelelő felülnézet, a 4. ábra a példakénti berendezés egy ferde helyzetű késének nézete, az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő bal oldali oldalnézet, a 6. ábra a 4. ábrán bejelölt VI-VI. sík mentén vett metszet, a 7. ábra a példakénti berendezés középkésének nézete, a 8. ábra a 7. ábrának megfelelő bal oldali oldalnézet, a 9. ábra a 7. ábrán bejelölt IX-IX. sík mentén vett metszet. A 10. ábra egy olyan példakénti kést szemléltet nézetben, amelyhez cső van kapcsolva, a 11. ábra pedig a 10. ábrán bejelölt XI-XI. sík mentén vett metszet. Az 1. ábrán szereplő vázlaton feltüntettük a gyepterületek talajára jellemző rétegződést. A felső, mindössze 5—15 cm vastagságú A rétég az, ami a növényzet számára kielégítő lehet. Az alatta levő B réteget általában szikes, tömörödött, vízátnemeresztő talaj alkotja. A találmány szerinti berendezésben ferde helyzetű kések vannak, amelyek közül az 1. ábrán két olyan 3 kést tüntettünk fel, amelyek azonos irányban dőlnek. Tételezzük fel, hogy a 3 kések a berendezés vontatása során a rajz síkjára merőleges irányban haladnak, és hogy a rajzon bal oldali 3 kés a haladás irányában előrébb van, mint a jobb oldali 3 kés. A 3 kések között kialakulnak az 1 talajszeletek. A rajzon az előbb bemetszést végző bal oldali 3 kés után a jobb oldali 3 kés előrehaladása közben, amellett, hogy metszi a talajt, egy kissé meg is emeli azt. Ennek az emelésnek eredményeként a két 3 kés közötti 1 talajszelet a berajzolt nyilaknak megfelelően kissé felemelkedik, a bemetszések alsó végei között a 2 törésvonal mentén felszakad, majd amikor a hátsó 3 kés tovahalad, amögött - ugyancsak a berajzolt nyilak értelmében - visszazökken. Ily módon egy-egy 1 talajszelet három oldalról is réselve lesz. Ennek köszönhetően a talaj szellőzik, fellazul, szerkezete javul, de nem keletkeznek hantok, a termőréteg nem töredezik össze, nem fordulnak ki az A réteg egyes részei, nem keveredik az A és a B réteg anyaga. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
