183181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-fluor-3-bróm-benzoil-fluorid előállítására
T 183 181 2 Ennek során a reakcióelegyet adott esetben megfelelően hűtjük. A reakcióelegybe beadagolt víz mennyisége magában foglalja a már említett kis moláris felesleget. A víz adagolása során hidrogén-klorid távozik el a reakcióelegyből, amelyet meg- 5 felelő abszorpciós berendezésben fogunk fel. A hidrogén-klorid-fejlődés befejeződése után a reakcióelegyhez tionií-kloridot adunk. A tionil-klorid menynyisége legalább ahhoz elég kell legyen, hogy a feleslegben levő vizet eltávolítsa és a már említett 10 melléktermék-képződést visszaszorítsa. Az ezen a mennyiségen felül bevitt tionil-klorid a reakció előrehaladása szempontjából nem okoz nehézséget. Ezt követően az oldószert és a feleslegben levő tionil-kloridot ledesztilláljuk. A kívánt reakcióterméket 15 szintén desztillációval nyerjük ki. A harmadik eljárási lépéshez az oldószert, a kálium-fluoridot és a második eljárási lépés reakciótermékét keverés közben néhány órán keresztül a kiválasztott hőmérsékleten melegítjük. A 4-fluor-3-bróm-benzoil-fluoridot a 20 harmadik eljárási lépés reakciótermékéből desztillációval választjuk el. Amennyiben a harmadik eljárási lépésben a kálium-fluorid mennyiségét részben nátrium-fluoriddal helyettesítjük, úgy a következők szerint dolgo- 25 zunk: A második eljárási lépés reakciótermékét, a nátrium-fluoridot (a nátrium-fluorid mennyisége az alkálifém-fluorid összes mennyiségének 50 mól%-a) és az oldószernek mintegy fele mennyiségét keverés 30 közben néhány órán keresztül a kívánt hőmérsékleten melegítjük. A kálium-fluoridot (a kálium-fluorid mennyisége az összes alkálifém-fluorid mennyiségének szintén 50 mól%-a) a fennmaradó oldószermennyiségben szuszpendáljuk, majd hozzá- 35 adjuk a reakcióelegyhez. A reakcióelegyet néhány órán keresztül a megfelelő hőmérsékleten keverjük, majd a már leírtakkal azonos módon feldolgozzuk. 4-fluor-3-bróm-benzoil-fluorid előállítása 2776 g (12 mól) p-klór-benzo-trikloridot, 6 g vas-szulfid port és 6 g vízmentes vas(III)-kloridot 6 1 45 űrtartalmú háromnyakú lombikba viszünk és keverés közben 50 °C hőmérsékleten 3-4 óra alatt hozzáadunk 2200 g (13,75 mól) brómot. A reakcióelegyet 8—10 órán keresztül keverjük, majd hozzáadunk 3,21 1,2-diklór-etánt, a reakcióelegy hőmérsékletét 50 70 °C-ra emeljük és mintegy 3-4 óra alatt hozzáadunk 248 g (13,75 mól) vizet. A hidrogén-kloridfejlődés befejeződése után a reakcióelegyhez hozzáadunk 200 ml tionil-kloridot. A kén-dioxid-fejlődés befejeződése után az oldószert és a visszamaradó 55 tionil-kloridot ledesztilláljuk. A 4-klór-3-bróm-benzoil-kloridot szintén desztillációval nyerjük ki. 2730 g anyagot kapunk, forráspontja 98 °C/0,5 mbar. Kitermelés: az elméleti kitermelés 89 %-a. A harmadik eljárási lépésben a kapott 4-klór-3- 60-bróm-benzoil-klorid egy részét, azaz 1825 g (7 mól) - anyagot 3250 g tetrametilén-szulfonnal és 1250 g (21 mól) vízmentes kálium-fluoriddal keverés köz-Ábra né ben 7 órán keresztül 210 °C hőmérsékleten melegítjük. Desztillálás után 1330g4-fluor-3-bróm-benzoil-fluoridot kapunk, amelynek forráspontja 92-95 °C/ 18 mbar. Kitermelés: az elméleti kitermelés 83 %-a. 2. példa 4-fluor-3-bróm-benzoil-fluorid előállítása \z első két eljárási lépést az 1. példában leírtakkal azonos módon hajtjuk végre. Ezután 1270 g (5 mól) 4-klór-3-bróm-benzoil-kloridot 1150 g tetramétilén-szulfonnal és 315 g (7,5 mól) vízmentes nátrium-fluoriddal keverés közben 5 órán keresztül 210 °C hőmérsékleten melegítünk. A reakcióelegyhez ezután hozzáadunk 1150 g tetrametilén-szulfonban szuszpendált 435 ,g (7,5 mól) vízmentes kálium-fiuoridot és további 7 órán keresztül keverjük 210 °C hőmérsékleten. Desztillálás után 873 g 4-fluor-3- -bróm-benzoil-fluoridot kapunk. Kitermelés: az elméleti kitermelés 79 %-a. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás 4-fluor-3-bróm-benzoil-fluorid előállítására, azzal jellemezve, hogy a p-klór-benzo-trikloridot először brómozzuk, előnyösen elemi brómmal, adott esetben valamilyen inert oldószerben olyan anyag jelenlétében, amely az aromás vegyületek magban való brómozását elősegíti, majd a trikiór-metil-csoporton részlegesen hidrolizáljuk, előnyösen — adott esetben valamilyen inert oldószerben — olyan anyag jelenlétében, amely az aromás maghoz kötött trifluor-metil-csoport hidrolízisét elősegíti és a kapott közbenső terméket fluorozószerrel kezeljük és az adott esetben jelenlevő vizet és/vagy ft leslegben levő víz révén keletkezett melléktermékeket tionil-kloriddal történő átalakítás útján eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az aromás vegyületek magban való brómozását elősegítő anyagként elemi állapotban vagy kötött formában levő vasat alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a brómozást és a részleges hidrolízist ugyanabban a reaktorban, közbenső feldolgozás nélkül folytatjuk le. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy fluorozószerként kálium-fluoridot — amelyet részben nátrium-fluorid helyettesíthet — alkalmazunk valamilyen inert oldószerben, előnyösen tetrametil-szulfonban, dimetil-szulfonban vagy N-metil-pirrolidonban 160-220 °C főmérsékleten. 5. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kálium-fluoridot több részletben adagoljuk a reakcióelegybe. 6. Az 1., 4. vagy 5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy első részletként a nátrium-fluoridot, majd második részletként a kálium-fluoridot adagoljuk. Felelős kiadó: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában ZÖLDÉRT Nyomda - Miskolc
