183179. lajstromszámú szabadalom • Csúszásgátló rögzítőeszköz, szalagkábel csatlakozó szerelvényekben, a szalagszerű hevederek, kábelek rögzítésére

1 183 179 2 8. ábra a találmányunk szerinti rögzítőeszközt mutatja be a szalagkábellel együtt, és ábrázolja a szalagkábel felületéből keletkező ortogonális trajek­­toriákat, a 9. ábra a szalagkábel metszeteit mutatja be, ame­lyeket a rögzítőcsapok formálnak és helyzetét a 8. ábrán bejelölt metsző síkok szerint értelmezhet­jük, a 10. ábra a találmányunk szerinti rögzítőeszköz célszerű csatlakoztatását mutatja be egy csatlakozó­sávban. Találmányunk a csúszást azon felismerés meg­valósításával akadályozza meg, hogy a vonalszerűén kialakított rögzítőgát helyett, amit a technika állása szerint ma ismernek, csapszerűen kialakított rögzítő­elemeket alkalmaz. Csapszerű rögzítőelem esetén a szalagkábel rögzítésekor — a csapok helyeinek megfelelően — a szalagkábel felületén üregszerű alakítás történik, amelynek kialakulását a mélyhúzás művelete szerint lehet értelmezni. Ebben az esetben a szalag áthúzásakor nemcsak a hajlítás és egyenesí­­tés műveleteinek erőszükséglete lép fel, mint a vonal­szerű rögzítőgát esetén, hanem a mélyhúzásra érvé­nyes nagyobb erőszükségletek is. A jelenséget a 8. ábra mutatja be. Az 5 féldarabok egymásnak tükörképei, az egyik féldarabban a rögzítő 8 csapok vannak elhelyezve, míg a másik féldarabbal a 9 szalagkábel nyomódik be a 8 csapok által meghatározott magasságba. A találmány szerinti elrendezésben a szalagkábel felületén kialakított alakváltozás geometriája az ortogonális trajektoriák alakszerűségét követik. Erre vonatkozó irodalom a Műszaki Matematika IV. kötet „Differenciál egyenletek és geometriai szemléltetésük” című fejezetében, a 16-22. oldala­kon (OMKDK C-88 644/4), továbbá a VI. kötet „Kétdimenziós vektorterek” című fejezet, 59-64. oldalakon (OMKDK 55 647/6) találhatók. A találmány szerinti csúszásgátló rögzítőeszközt részletesebben a 4-7. ábrákon mutatjuk be. A rög­zítőeszköz minden egyes esetben két 5a, 5b, 5c és 5d féldarabból van kialakítva, illetőleg a féldarabok tetszőleges variációinak a párjából. Az 5a féldarab olyan elemként van kiképezve, amelynek peremmel ellátott 10 rögzítőkamrája van, amelyben a 9 szalag­kábel megfelelően el tud helyezkedni. Az 5b fél­darab úgy van kialakítva, hogy a peremmel ellátott 10 rögzítőkamrában 8 csapok vannak kiképezve, amelyeken a 9 szalagkábel megfelelően felfekszik, és anélkül, hogy nyíróirányú erőkomponens kép­ződne, rögzíthető egy másik 5a, 5b, 5c vagy 5d fél­darabbal csatlakoztatva, és a két féldarab önmagá­ban ismert kötőelemmel, például 11 szegeccsel össze van erősítve. Az 5c féldarab egy perem nélküli síkot tartalmaz, és a síkból 8 csapok állanak ki; az 5d fél­darab kiképzése olyan, hogy a 10 rögzítőkamrák az 5d féldarab síkjában kiképzett furatok. A 4. ábrán 5c és 5a, az 5. ábrán 5c és 5d féldarabok vannak egymáshoz illesztve. A 6. ábrán a féldarabok variá­ciói láthatók, mégpedig a 6.1. ábrán két 5b féldarab képezi a rögzítőeszközt. Ennél a kialakításnál arra kell ügyelni, hogy az egyik 5b féldarab csapjai a másik 5b féldarab csapjai közötti térbe nyúljanak bele. A 6.2. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, ahol 5b és 5a féldarabok képezik a találmány sze­rinti rögzítőeszközt. A 6.3. ábrán látható az a kiviteli alak, amikor 5a féldarab 5c féldarabbal van páro­sítva. A 6.4. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, amely 5c és 5b féldarabokból van kialakítva; a 6.5. ábrán levő kiviteli alak két 5c féldarabból és végül a 6.6. ábrán látható kiviteli alak 5c és 5d féldarabok­ból áll. A csúszásmentes rögzítés akkor is létrejön tehát, ha a rögzítő 8 csapok síkból állanak ki, ahogyan ez a 6.5. ábrán látható. A rögzítő 8 csapok az 5b és 5c féldarabokban a féldarabra merőlegesen fektetett síkban egy sorban vagy több síkban több sorban párhuzamosan vannak elhelyezve. A két féldarab összeillesztésekor a csa­pok hossztengely szerinti vetületei, ahogyan ez a 6.1., 6.4., 6.5. ábrákon látható, áthatásmentesek, egymással nem érintkeznek. A 6.6. ábra szerinti elrendezésben a 8 csapokkal szemben 10 rögzítő­kamrának kiképzett üreg áll, és az egyik féldarab 8 csapjai és a másik féldarab üregei hossztengelyeit tartalmazó síkkal képzett merőleges vetületek egybe esnek. A rögzítő 8 csapok kiviteli alakja kör, vagy olyan ellipszis, amelynél a kis és a nagy tengely különbsége kisebb, mint a kis tengely fele. A 8 csapok rögzítő felületének, a hengerpalást és a sík felület metszési élének lekerekítési sugara (r) célszerűen kisebb, mint 0,1 milliméter. A rögzítő 8 csapok mgassága igazodik az 5a, 5b és 5c féldarabok perem­magasságához, valamint a peremek magassága és az egyébként a találmány tárgyát nem képező 9 szalagkábel mechanikai paramétereihez. A 8 csap vagy csapok átmérőjének összege nagyobb, mint a szalag szélességi méretének 1/8-a, de kisebb, mint a szalag szélességi mérete. Ezen felismerés képezi találmányunk egyik alapját. Igazolása a Pattantyús: Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve V. kötet „Anyagalakítás” 288. oldalán a „Hajlítás”, továbbá 306. oldalán a „Mélyhúzás” összefüggéseiben talál­hatók. A találmányunk által alkalmazott rögzítőelemet 8 csap képezi. A korábban alkalmazott rögzítőele­mek gátszerű elemek, amelyeket az 1-3. ábrákon bemutattunk, amelyek felfoghatók egybefüggő csa­pok soraként. A 7. és 8. ábra szerint kialakított féldarabok össze­­erősítésekor a 8 csapok nagyobb erővel szorítják a kábelt, a szalagot, mint ha vonalszerű rögzítőgát lenne erre a célra kialakítva. A nagyobb szorítóerő nagyobb súrlódási erőt ébreszt kihúzás ellenében az érintkező felületeken, tehát a csúszásmentesebb megfogás a 9 szalagkábel beforrasztott ereinek nagyobb mértékű tehermentesítését is jelenti. A lefogó lapok, féldarabok között a szalagkihúzás ellenében a súrlódóerőn túlmenően a szalagban a rögzítőgáton vagy rögzítőelemen áthúzással alakítási ellenállás is ébred. Vonalszerű rögzítőgát alkalma­zása esetén a szalag ugyanis folyamatos hajlítást szenved, de megtörténik a hajlított részek kiegye - nesítése is. Csapszerű rögzítőelem esetén a szalag átfutásakor folyamatos „féloldalas” mélyhúzás keletkezik, mivel a csapszerű rögzítőelemnek a húzási iránnyal ellen­tétes oldala alakítja folyamatosan a 9 szalagkábelt. A hivatkozott irodalom szerint ha a nyugvó állapot­ból induló mélyhúzás erőszükséglete nagyobb, mint 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom