183173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-hidrazonono-pirido[2,1-b]kinazolin-11-onok előállítására

1 183 173 2 általános képletű vcgyiilctck előállítására, valamely (IV) általános képletű vegyületet (mely képletben R, R1, R2, R3 és a szaggatott vonal jelentése a tárgyi körben meg­adott és R8 jelentése 1—4 szénatomszámú alkil-csoport) valamely (III) általános képletű diazóniumsóval (mely képletben R4 jelentése az a) eljárásban megadott) reagál­­tatunk, vagy c) valamely (V) általános képletű vegyületet (mely képletben R. R1, R2, R3 és a szaggatott vonal jelentése a tárgyi körben megadott, R7 jelentése hidrogénatom vagy halogénatom es R8 jelentése halogénatom) vala­mely (VI) általános képletű hidrazin-származékkal (mely képletben R4 jelentése a tárgyi körben megadott) reagál­­tatunk, majd kívánt esetben egy ily módon kapott egy savas csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyüle­tet bázissal képezett sójává alakítunk, egy (I) általános képletű vegyületet savval képezett addíciós sóvá alakí­tunk, egy (I) általános képletű vegyületet savval vagy bázissal képezett sójából felszabadítunk. Az a) eljárásunk szerinti diazokapcsolási reakciót az irodalomból ismert módokon (Parmerter: Org. Reactions 1959, 10 pl-142; Phillips: Org. Reactions 1959, 10, 143—178. o.) valósíthatjuk meg. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint a re­akciót 50 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten előnyösen -10 °C és 20 °C között végezzük. A komponensek ada­golását kétféleképpen végezhetjük el: az adott (II) általá­nos képletű vegyületet adagoljuk egy adott (III) általá­nos képletű diazónium-só oldatához, vagy a fordított sorrendet alkalmazzuk. A komponenseket előnyösen ekvimoláris mennyiségben alkalmazhatjuk, azonban adott esetben valamely komponenst kis feleslegben is vehetjük. A reakciót előnyösen vizes közegben, kívánt esetben vízzel elegyedő iners szerves oldószer jelenlétében végez­hetjük. Iners szerves oldószerként alkánkarbonsavakat (előnyösen ecetsavat, propionsavat) savamidokat (elő­nyösen N,N-dimetil-formamidot), alkoholokat (előnyö­sen metanolt, etanolt, propanolt, izo-propanolt) ketono­kat (előnyösen acetont, mctil-etil-ketont), aromás bázi­sokat (előnyösen piridint) alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen savmegkötőszer jelenlétében végezhetjük. Sav­­megkötőszerként alkáli-alkanoátokat (előnyösen nát­­rium-acetátot, kálium-acetátot) vagy alkálifém-hidroxi­­dokat (előnyösen nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxi­­dot) vagy alkálikarbouátokat (előnyösen nátrium-karbo­nátot, kálium-karbonátot, nátirum-hidrogén-karbonátot alkalmazunk. A b) eljárásunk előnyös foganatosítási módja meg­egyezik az a) eljárásnál ismerteitekkel. A c) eljárásunk szerint az (I) általános képletű vegyü­ltek valamely képviselőjét, (melyben R, R1, R2, R3, R4, R5 és a szaggatott vonal jelentése a fent megadott) egy (V) általános képletű vegyület és egy (VI) általános képletű hidrazin reagáltatásával kapjuk. (V) általános képletű vegyületként előnyösen olyan származékokat alkalmazhatunk, amelyek halogénatomként R8 és R9 helyén klóratomot vagy brónratomot tartalmaznak. Az (V) és (VI) általános képletű vegyületeket előnyösen iners oldószer jelenlétében reagáltatjuk. Iners oldószer­ként alkanolokat (előnyösen metanolt, etanolt, propa­nolt, izo-propanolt, alkánkarbonsavakat (előnyösen ecet­­savat, propionsavat), savamidokat (előnyösen N,N-di­­metil-formamidot) aromás bázisokat (előnyösen piridint) alkalmazhatunk. A felsorolt oldószereket adott esetben vízzel elegyíthetjük és ekkor víz és vízzel elegyedő szer­ves oldószer elegyében hajtjuk végre a reakciót. Kívánt esetben a reakcióban savmegkötőt is alkalmazhatunk. Savmegkötőszerként az a) eljárásnál ismertetett anyago­kat alkalmazhatjuk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy' savmegkölőként az alkalmazott (VI) általános kép­letű hidrazin feleslegét alkalmazzuk. Eljárásunk előnyös megvalósításakor I mól (V) általános képletű vegyületre 1-8 mól, különösen előnyös módon 2,5-4,5 mól (VI) altalános képletű hidraziut veszünk. A reakciót 0 C és ■6Ü°C közötti hőmérsékleten előnyösen 60 °C és i20°C között, oldószer alkalmazásakor előnyösen az oldószer vagy oldószerelegy forráspontján végezzük. A reakcióidő, a reagáló vegyületektő! függően 30 perctől 0 óráig változhat. Az a), b) vagy c) eljárásnál a keletkezett (I) általános képletű vegyületek a reakcióelegyből kiválnak, vagy víz­zel történő hígításkor kiválnak és így szűréssel, centri­­fugálással vagy egyéb szokásos módszerekkel a reakció­­£ légyből kinyerhetők. Az (I) általános képletű vegyületek szerves vagy szer­vetlen savakkal sókat képeznek (például hidrokloridot, hidrobromidot, szulfátot, foszfátot, perklorátot, maleá­­tot, acetátot. Legalább egy karboxilcsoportot tartalmazó (l) álta­lános képletű vegyületek bázisokkal sókat képeznek, (például alkálifémsók mint nátrium- vagy káliumsók; rlkáliföldfémsók mint kalcium- vagy magnéziumsók; szerves aminokkal képezett sók mint trietil-amin-, etanol­­sminsók). A találmányunk szerinti (I) általános képletű vegyüle­­teknek optikai és geometriai izomerjei, valamint tauto­­merjei is léteznek. Optikai izomériára akkor van lehető­ség, ha az (I) általános képletben R3 jelentése hidrogén­alomtól eltérő. A geometriai izomerek szerkezetét az (1A) és (IB) általános képletek mutatják be. A lehetséges tautomerek szerkezetét az A-reakciósémán szemléltet­tük. Találmányunk szerinti eljárás során az (I) általános képletű vegyületek tautömegeinek, illetve izomerjeinek elegye keletkezik. Egy kapott (I) általános képletű vegyületet savval vagy bázissal képezett sójából önmagában ismert módon felszabadíthatunk. Egy kapott (I) általános képletű vegyületet szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sójává alakíthatunk. A sóképzést ismert módon a megfelelő (1) általános kép­letű vegyület és mólekvivalens vagy feleslegben alkalma­zott megfelelő sav iners szerves oldószerben történő rea­gál tatásával végezhetjük el. Egy karboxilcsoportot tartalmazó (I) általános kép­letű vegyületeket megfelelő bázissal (például alkálifém­­liidroxiddal, alkáliföldfém-hidroxiddal, szerves aminnal) önmagában ismert módon bázissal képezett sóikká ala­kíthatunk. A kiindulási anyagként felhasznált vegyületek túl­nyomó többsége ismert. A (II), (IV), és (V) általános képletű kiindulási vegyületek irodalomból ismertek. (15 2077.093, Kokai Tokyo Koho 78.130 435 számú japán szabadalmi leírások; 849.542 és 847.011 számú belga szabadalmi leírások; 2.812.585 és 2.812.586 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírások, Mosby: Heterocyclic Systems with bridgehead nitrogen atoms; 2. kötet, 1153-1159 oldalak; Interscience Pub­lishers, Inc., New York, 1961; Him. Geterocikl. Soed. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom